Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A brit miniszterelnök és kormányának több tagja, valamint az ellenzék vezetője is elítélte pénteken Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatait, amelyek szerint az afganisztáni háború idején az európai NATO-erők katonái „a tűzvonaltól távol” állomásoztak.
Trump a héten rendezett davosi Világgazdasági Fórumon többször is kijelentette, hogy a NATO „soha nem sietett az Egyesült Államok segítségére”, amikor erre szükség lett volna, majd a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban úgy fogalmazott: az Egyesült Államok „soha nem kért semmit” a többi NATO-országtól.
Bár ezek az országok azt állítják, hogy küldtek néhány katonát Afganisztánba, ezek a katonák valamelyest a háttérben maradtak, a fronttól kissé távolabb
– fogalmazott az amerikai elnök, ami után sorra érkeztek Európa minden szegletéből a kritikus reakciók.
Az Egyesült Királyságban több tisztviselő akadt ki
Keir Starmer brit miniszterelnök Trump nyilatkozataira reagálva azt mondta, azok sértőek és megdöbbentőek, majd arról beszélt, hogy nem tartja meglepőnek, hogy az amerikai elnök szavai megvetést keltettek az Afganisztánban elhunyt katonák családjainak körében.
Ha ilyen módon helytelenül fogalmaztam volna, vagy ezeket a szavakat mondtam volna, akkor biztosan bocsánatot kérnék
– válaszolta Starmer arra az újságírói kérdésre, hogy vár-e bocsánatkérést Trumptól. A BBC kiemelte, hogy a brit kormányfőtől azt kérte egy, az afganisztáni háborúban súlyosan megsérült brit ejtőernyős édesanyja, hogy követeljen bocsánatkérést Trumptól.
A brit miniszterelnök hangsúlyozta, Afganisztánban a brit fegyveres erők az amerikai és a többi szövetséges hadsereggel vállvetve vettek részt harci cselekményekben, amelyekben 457 brit katona vesztette életét, sokan pedig maradandó sérüléseket szenvedtek.
A brit kormányfő szerint a brit katonák és a többi NATO-ország katonái a kollektív biztonság szolgálatában, az egyik szövetséges országot ért támadásra válaszul hozták meg ezt az áldozatot.
Megszólalt a nagy port kavaró kijelentéssel kapcsolatban Harry Herceg is, aki korábban Afganisztánban szolgált. Kijelentette, a NATO 5. cikkelyét eddig csak 2001-ben aktiválták. A 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás-sorozat után az Egyesült Államok a NATO történetében először és azóta is példátlan módon aktiválta az észak-atlanti szövetség szerződésének ötödik cikkelyét, amely a kollektív védelemről szól, rögzítve, ha a NATO egyik tagállamát fegyveres támadás éri, azt a szövetség úgy tekinti, hogy az összes többi tagállamot is támadás érte. Akkor valamennyi tagállam eleget tett a feladatának és az Egyesült Államok oldalára állt az ázsiai országban.
A szolgálatom alatt több barátomat […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!