Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az A csatlakozás ára, ki fizeti meg Ukrajna EU-tagságát címmel tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyar Külügyi Intézet (MKI) és a Mathias Corvinus Collegium március 27-én, csütörtökön Budapesten, ahol a meghívott szakértők a honvédő háborút vívó Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának lehetséges hatásairól, de leginkább annak kihívásairól beszélgettek.
A beszélgetés előtt annak egyik résztvevője, Siklósi Péter, az MKI vezető kutatója összegezte a magyar Külgazdasági- és külügyminisztérium alá tartozó MKI ugyanerre a címre keresztelt elemzését.
Mint arra Siklósi rámutatott, Ukrajna egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a támogatáson túl a háború lezárulta utáni tűzszünet vagy békemegállapodás után valamilyen biztonsági garanciát szerezzen saját biztonságának megőrzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij több ízben is a NATO-tagságot jelölte meg ebben – ezzel kapcsolatosan 2008-ban még egy jogilag nem kötelező erejű ígéretet is kapott Kijev –, ugyanakkor szerinte mára egyértelmű, hogy Ukrajna nem tud csatlakozni a katonai szervezethez, így Siklósi szerint Európában többen is „kvázi vigaszdíjként” az EU-tagságot és a csatlakozási folyamat gyorsítását ajánlanák Kijevnek.
Siklósi ismertetőjében amellett érvelt, hogy a gyorsított csatlakozási eljárás negatívan hatna az Európai Unióra: egyrészt amennyiben politikai okokból valóban 2030-ra Ukrajna teljes körű tagállammá válna, az demoralizáló lenne azon országok számára, amelyek már akár másfél évtizede az EU előszobájában vannak, és a csatlakozáshoz szükséges 35 fejezetből többet már sikeresen le is zártak.
Másrészt a csatlakozásnak vannak politikai és pénzügyi következményei is, miközben Siklósi szerint a háború miatt nagyon sok bizonytalanság van.
Egyáltalán nem tudjuk jelenleg, hogy Ukrajna mekkora területe csatlakozna az EU-hoz, amit az ukrán kormány ellenőriz, illetve mennyi lakossal: legutóbb 2001-ben készült Ukrajnában teljes körű népszámlálás, jelenlegi becslések szerint 29–30 millió, de ha teljes, a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó, ám jelenleg Oroszország által de facto felügyelt területen élőket is beleszámoljuk, 38–39 millió lakossal bővülhet az Európai Unió.
Ugyanakkor így is sok információ elérhető, ami alapján következtetni lehet arról, milyen hatásai lennének a csatlakozásnak.
Azt azért előre bocsátanám, itt egy nagy országról van szó, függetlenül attól, hogy mekkora népességgel fog csatlakozni. Azért itt mégiscsak arról beszélünk, hogy az EU 5–6. legnépesebb országa lennének, ami olyan mértékű politikai változásokat indukálna az EU-ban, hogy tulajdonképpen a végére nem ismernénk rá az Unióra
– véli Siklósi, aki példaként a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsán (röviden: Tanács) belüli szavazási arányok megváltozását említette, valamint azt, hogy Ukrajna akár Lengyelországgal azonos számú EP-képviselőt adhatna a jövőben, szám szerint 53-at, miközben az ukrán pártrendszer alapvetően nem összeegyeztethető az európaival, mivel Ukrajnában leginkább oligarchák által szervezett pártokról és azok közötti versenyről beszélhetünk véleménye szerint.
Biztonságpolitikai következményként hozzátette, az EU-n belül van egy kölcsönös segítségnyújtási záradék, ami arról szól, hogyha azt egy ország aktiválja, akkor a többieknek a segítségére kell sietni.
Ugyan ez a záradék nem olyan egyértelműen van megfogalmazva, mint a NATO 5. cikkelye, valamint eddig mindössze egyetlen esetben aktiválták: Franciaország a 2015-ös párizsi terrortámadás után élt ezzel a záradékkal, ami szóban kifejezett szolidaritási következménnyel járt, de Ukrajna kapcsán valószínűleg ennél többről lenne szó. Ennek ráadásul NATO-ra is lenne hatása Siklósi szerint, mivel a legtöbb EU-tagállam a NATO-nak is része, a NATO pedig szeretne elkerülni bármilyen közvetlen Oroszországgal szembeni fegyveres konfliktust.
Ráadásul számításaik szerint Ukrajna csatlakozása sokba kerülne az Európai Uniónak: amennyiben az elméletben most 2026. január 1-jén valósulna meg, akkor az első öt évben 2,5 ezer milliárd eurót kellene Ukrajna újjáépítésére és felzárkóztatására szánni, ami szerinte a jelenlegi tagállamokon belül is konfliktust okozna.
Ez az orosz vezetés számára is egyértelmű, hogy [Ukrajna EU-csatlakozása – szerk.] milyen mértékű költséget jelentene és milyen feszültségekhez vezetne ez az Európai Unióban. Nem csoda, hogy bár Oroszország az ukrán NATO-tagság ellen kézzel-lábbal tiltakozik, de az ukrán EU-tagsággal szemben nincsenek kifogásai. Jól látják, hogy ez mekkora öngól lenne Európa számára. Az az érdekük, hogy gyengítsék az Európai Uniót, erre kiváló lehetőség lenne Ukrajna EU-csatlakozása
– fogalmazta meg következtetéseit Siklósi Péter, aki később arról beszélt, akár úgy is lehetne fogalmazni, hogy „aki Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását tolja, az tulajdonképpen Putyin szekerét tolja”.
Mikor lesz béke Ukrajnában?
Ezután a kerekasztal-beszélgetésen Siklósi mellett Demkó Attila, a Stratégiai Jövők Program vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tagja, Máthé Réka Zsuzsanna, az MCC senior kutatója, valamint Mernyei Ákos, az MKI elnöki tanácsadója és vezető kutatójával beszélgetett az elemzés elkészítésében résztvevő Seremet Sándor moderálásában.
Arra, hogy mikor érhet véget az ukrajnai háború, Demkó Attila szerint két dologtól függ: az ukrán, valamint az orosz csapatok állóképességén. Szerinte a nagy számok törvénye alapján az orosz állóképesség tovább tart, míg Ukrajna a harcokat a legtöbb, a kérdéssel foglalkozó nyugati szakértő szerint is 2025 vége, 2026 elejéig bírhatja, noha ezt véleménye szerint sokan nem merik névvel felvállalni.
A szakértő szerint ennek oka nemcsak amiatt van, mert kifutnak a Kijevnek nyújtott amerikai támogatások, hanem mert Európa sem tud annyit adni, amennyire az ukránoknak szüksége lenne, annyit pedig végképp nem, hogy kiváltsa az amerikai fegyverszállítmányokat is.
Demkó Attila nem tudja elképzelni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenleg be szeretné fagyasztani a konfliktust,
hiszen még az Oroszországnak még a luhanszki és donyecki területeket sem sikerült teljes egészében elfoglalni, és szerinte Putyin nehezen tudná odahaza megmagyarázni, hogy miért fejezné be így a háborút. Azonban szerinte lesz egy lezárás, azonban az nem feltétlenül lesz stabil.
Mint emlékeztetett, az EU-ban már létezik egy precedens, hogy egy konfliktusban álló ország csatlakozzon: Ciprus úgy csatlakozott a nemzetek feletti szervezethez, hogy
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!