Drámaian visszaesett a máktermesztés Afganisztánban azt követően, hogy a tálibok 2022 áprilisában drogtilalmat vezettek be, betiltva minden kábítószer-, köztük az ópium előállítását, kereskedelmét és fogyasztását. Az intézkedés eredményeként a termelés összterülete, amely 2022-ben még 232 000 hektárt tett ki, 2023-ra mindössze 10 800 hektárra zsugorodott – ez 95 százalékos csökkenést jelent.
Romló gazdaság, emelkedő drogárak
Az ópiummák termesztése sok gazdának az egyetlen fenntartható bevételi forrása volt: az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) korábbi kutatásai szerint az érintett háztartások jövedelmének több mint felét biztosíthatta, és 2022-ben az ország teljes mezőgazdasági ágazatának körülbelül 29 százalékát adta. A termelés ilyen mértékű visszaesése súlyos megélhetési válságot idézett elő a vidéki afgán közösségek körében.
Korábban a gazdák többsége jellemzően gyorsan eladta az ópiumtermést, hogy fedezze az alapvető szükségleteit vagy törlessze a bizonytalan gazdasági térben felhalmozott tetemes adósságait. A tilalom bevezetését követően viszont az ópiummákból származó bevételi lehetőségek hirtelen megszűntek, ahhoz pedig nem voltak meg a megfelelő erőforrások, környezeti adottságok illetve infrastruktúra, hogy piacképes alternatív terményeket szaporítsanak és azokat betakarítsák.
Ezzel párhuzamosan a drogkereskedelemben részt vevő közvetítők és csempészek, akik jelentős ópiumkészleteket halmoztak fel, komoly nyereségre tettek szert. Az ópiummák termelésének visszaesése ugyanis az ópium és a heroin árát jelentősen megemelte, ami tovább mélyítette a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket Afganisztánban.
Noha a drogtilalom azonnali és drámai hatást gyakorolt az afgán ópiumtermelésre, a korlátozások nem tudták teljes mértékben megfékezni a mák termesztését.
2024-ben az ópiumtermelés területe még növekedett is tavalyhoz képest – az UNODC becslése szerint 12 800 hektárra –, de továbbra is messze elmarad a tilalom előtti szinttől.
A növekedés elsősorban azokon a területeken következett be, ahol a hatósági ellenőrzés kevésbé hatékony, és ahol a gazdák a rendkívül magas ópiumárak miatt ismét vállalták a termesztés kockázatát. Az UNODC novemberben publikált jelentése rámutat, hogy az ópiumtermesztés súlypontja jelentős földrajzi eltolódáson ment keresztül: míg korábban a termesztés központja a déli, Pakisztánnal határos tartományokban koncentrálódott, 2024-re északkeletre, a Tádzsikisztánnal határos régiókba, különösen Badahsán tartományba tolódott.
Ez a földrajzi változás pedig merőben új kihívásokat teremt mind a de facto afgán, mind a tádzsik hatóságok számára, hiszen a térségben nemcsak az drogkereskedelem felszámolása okoz nehézséget, de a radikalizáció növekvő kockázata is fokozza a biztonsági helyzet törékenységét.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!