Moldova 2025-ben olyan választás elé nézett, amely túlmutat a hagyományos politika keretein: nem arról döntöttek, hogy melyik elit nyerjen, hanem hogy melyik világirány – Oroszország vagy az Európai Unió – uralkodjon az országban. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai- és biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk arról,
- hogyan és miért bukott meg az orosz befolyásolási gépezet a stratégiailag kulcsfontosságú, 3 milliós országban,
- hogyan próbálták befolyásolni a választást az oroszok,
- hogy az Európai Unió az ígéreteivel is segítette a kampányt.
Moldova több mint két évtizede megosztott ország, mégpedig az EU-s és az orosz orientáció között. Korábban a belpolitikai problémák, a korrupciós botrányok határozták meg, hogy éppen melyik irányba lendül az inga. Mi volt más ezúttal?
Az elmúlt 20 évben soha nem volt szilárd többsége egyik iránynak sem Moldovában. Az változtatta meg a helyzetet, hogy melyik kormány éppen milyen hibákat vétett vagy korrupciós botrányokba keveredett. Voltak óriási botrányok, európai mértékkel mérve is, ami egy kis országban, mint Moldova, különösen nagy visszhangot váltottak ki.
Most viszont először történt meg az, hogy nem a belpolitikai helyzet döntött. Sorban jöttek a válságok: energiaválság, tartósan magas, 30 százalék körüli infláció, az árak az egekben, a lakosság egyharmada külföldön dolgozik. Ennek ellenére a kormányzó párt fel tudta építeni a kampányt kizárólag a külpolitikára fókuszálva. Egy bináris kampányt csináltak, amelyet arra hegyeztek ki, hogy Moldova egy egzisztenciális választás előtt áll – vagy Európát választja, vagy Putyint, és nincs második lehetőség. Ez a program működött a belpolitikai problémák ellenére is.
Mennyire fontos Moldova stratégiailag Oroszországnak és az Európai Uniónak?
Oroszországnak több szempontból is fontos. Egyrészt ott van Transznyisztria, az el nem ismert szakadár terület, ahonnan a 90-es évek eleje óta befolyást tudnak gyakorolni a moldáv politikára. Ez a mintája a posztszovjet térség befagyott konfliktusainak – ugyanez volt Georgiában, Abháziában és Dél-Oszétiában, Örményországban, a Hegyi-Karabah, és ezt próbálták megismételni Ukrajnában 2014 után is.
Moldova Románia és Ukrajna között található. Miközben zajlik az orosz-ukrán háború, stratégiailag fontos terület lenne az oroszoknak, ha veszélyt vagy veszélyérzetet tudnának kialakítani innen Ukrajna vagy a NATO-tag Románia irányába.
Az Európai Unió számára ez nem gazdasági kérdés – Moldova Európa legszegényebb országa, nincs értékes nyersanyaga. De stratégiailag kulcsfontosságú, hogy ne kerüljön orosz térfélre. Románia számára pedig különösen fontos, hiszen történelmi kapcsolatban áll Moldovával, a moldáv állampolgárok több mint fele rendelkezik román útlevéllel is.
Hogyan próbálta befolyásolni Oroszország a választásokat?
Három fő eszközzel próbálkoztak. Az első a közvetlen szavazatvásárlás volt. Becslések szerint a szavazók 10 százalékát, mintegy 130-140 ezer embert próbáltak megvesztegetni. Oroszországból finanszírozott koordinátorok hálózatát építették ki, akik embereket toboroztak arra, hogy megfelelő helyre tegyék az X-et. Voltak, akik előre megkapták a pénz egy részét, de a maradékot csak akkor kapták volna meg, ha dokumentálni tudták volna – fotóval –, hogy kire szavaztak. A szálak a állítólag a Kremlig vezettek, de elsősorban Ilan Shor nevéhez kötik a hálózatot – ő az a Moldovában elítélt, jelenleg Oroszországban élő moldáv milliárdos, akinek a nevéhez fűződik az „évszázad korrupciós botránya” is.
A második egy széles körű dezinformációs kampány volt Telegramon, TikTokon, Facebookon. Azt a narratívát terjesztették, hogy Maia Sandu – moldáv elnök és a parlamenti választást végül megnyerő Nyugat-párti PAS elnöke, aki korábban, az elnökké választása előtt kormányfő is volt – amerikai vagy nyugati báb, aki a katasztrófa irányába vezeti Moldovát, bele fogja vinni a háborúba, szétesik miatta az ország, vagy beolvasztja Romániába. Ezek a propagandavideók 20-50 millió megtekintést generáltak. Egy 3 milliós országban ez azt jelenti, hogy a lakosság nagy részéhez eljutottak.
A harmadik eszköz tervezett tömegtüntetések lettek volna. Kiszivárgott információk szerint az oroszok két forgatókönyvre készítették fel az oroszbarát pártokat: ha Sandu nyer, akkor olyan tömegtüntetéseket szerveznek, amelyek a választások elcsalását állítják. Ha viszont alulmarad, akkor azért tüntetnek, hogy mondjon le elnöki tisztéségről. Az oroszbarát Újjászületés párt valóban meg is hirdette, hogy ők nyertek és csalás történt, de a többi párt nem támogatta őket, így ezekből a tüntetésekből nem lett semmi.

[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!