Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Hormuzi-szorosra irányul a világ figyelme, miután Modzstaba Hamenei március 12-én bejelentette, hogy Irán tovább blokkolja a világ legforgalmasabb olajszállítási útvonalát. Az iráni állami televízióban felolvasott nyilatkozat akkor hangzott el, amikor több hajót ért támadás a térségben. A konfliktus következtében az olaj világpiaci ára az egekbe szökött, így az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mi lehet a következménye a lezárásnak − írja a BBC.
Ugyanakkor a Hormuzi-szoros nem egyszerűen egy földrajzi fogalom a Perzsa-öbölben, hanem a bolygó egyik legjelentősebb kereskedelmi útvonala. Északról Irán, délről Omán és az Egyesült Arab Emírségek határolják; legszűkebb pontján mindössze 33 kilométer széles, és ez az egyetlen tengeri összeköttetés a Perzsa-öböl és az Arab-tenger között.
A szoros elég mély ahhoz, hogy a világ legnagyobb tartályhajói is átkeljenek rajta, és ezt az útvonalat használja a közel-keleti olaj és a cseppfolyósított földgáz (LNG) szinte minden exportőre, így Irak, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyaránt. 2025-ben naponta körülbelül 20 millió hordó olaj haladt át itt, ez évente közel 600 milliárd dollárnyi forgalmat jelent az amerikai energiaügyi hivatal (EIA) becslései szerint. Havonta mintegy 3000 hajó szeli át a szorost, vagy legalábbis szelte, az iráni konfliktus kitöréséig. Az olajon kívül pedig az európai LNG-szükséglet 12-14 százalékát is ezen az útvonalon keresztül szerezte be Katartól.
„Senki sem mer átmenni”
Arne Lohmann Rasmussen, a Global Risk Management vezető elemzője szerint a szoros már most de facto lezárt. „Megtámadhatnak, és nem kapsz biztosítást – vagy ha igen, az irtózatosan drága, szóval inkább vársz, amíg a biztonsági helyzet javul” – fogalmazott a CBS Newsnak. Hozzátette, hogy bár fizikai blokád nincs, az iráni fenyegetések, a drón- és rakétatámadások miatt a tartályhajók egyszerűen nem kockáztatják meg az átkelést. Iráni részről Eszmáil Bagheí külügyi szóvivő sokat sejtető figyelmeztetést adott ki: az áthaladó tartályhajóknak „nagyon óvatosnak kell lenniük”. Hétfőn közölte, hogy a szoros nem zárva van, hanem „különleges feltételek” mellett működik. „A konfliktusban részt nem vevő felek a fegyveres erőinkkel együttműködve és azok engedélyével át tudnak kelni a Hormuzi-szoroson” – mondta az iráni külügyi szóvivő.
Az olajárak ennek megfelelően reagáltak: a kereskedés egy pontján hordónként csaknem 120 dollárig kúsztak, és a konfliktus előtti szinthez képest tartósan magasan maradtak. Eközben az iráni vezetés már azzal fenyegetett, hogy az olaj hordónkénti ára akár 200 dollár is lehet. A szállítási költségek is rekordokat döntenek: a Közel-Keletről Kínába tartó tankerek bérleti díja egyetlen hét alatt megduplázódott, és meghaladja a 400 000 dollárt.
A helyzetet tovább bonyolítja a Hormuzi-szorostól északnyugatra fekvő Harg-sziget sorsa. Az iráni nyersolajexport 94 százaléka – amelynek döntő része Kínába irányul – ezen a szigeten keresztül bonyolódik. Az amerikai kormányzaton belül felmerült a sziget esetleges elfoglalásának gondolata is, amely elvágná Irán legfontosabb bevételi forrását. Az elemzők szerint azonban egy ilyen lépés a piacokat is teljesen felborítaná. Ugyan folytatódna az iráni kitermelés, de az ország nem tudna olajat exportálni, miközben a bizonytalanság az egész globális olajkereskedelmet megbénítaná.
Iráni kéz az olajcsapon
Irán ráadásul könnyedén zárva tudja tartani a Hormuzi-szorost, ugyanis a tengerjog értelmében az egyes országok 12 tengeri mérföldig (nagyjából 22 kilométerig) gyakorolhatnak ellenőrzést. A Hormuzi-szoros legszűkebb pontján a hajózási útvonalak teljes egészében iráni és ománi területen fekszenek – Irán tehát jogilag és fizikailag is kulcsszereplő a térségben.
A szakértők szerint az útvonal megbénításának leghatásosabb eszköze az aknatelepítés, gyorsnaszádokkal és tengeralattjárókkal viszonylag egyszerűen és olcsón lehet aláásni a hajózás biztonságát. Az iráni arzenál között van a Maham−3 típusú akna, amely nem érintkezésre, hanem mágneses és akusztikus érzékelőkre reagál, így különösen nehéz ellene védekezni.
Az iráni reguláris haditengerészet és a Forradalmi Gárda tengeri egységei emellett rakétával felfegyverzett gyorsnaszádokat, tengeralattjárókat és egyéb hadihajókat is bevethetnek. De a konfliktus alatt már olyan eset is akadt, amikor egy robbanóanyaggal megrakott, távirányítású csónakkal rongáltak meg egy tartályhajót. Ugyan az amerikai haderő 16 iráni aknatelepítő hajót semmisített meg, de ez nem oldotta meg a problémát.
Washington nem volt felkészülve a lezárásra
Az Egyesült Államok döntéshozói régóta tudják, hogy Irán egy konfliktus esetén […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/03/16/iran-haboru-hormuzi-szoros-olajar-egyesult-allamok-donald-trump/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!