Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A bíróság legfőbb ügyésze, Karim Khan brit ügyvéd nyilatkozatában arról beszélt, hogy a végzés iránti kérelem csak az első, és „továbbiak fognak következni”. „Ezzel minden partnerünkkel együtt demonstrálni fogjuk, hogy a rohingyákat nem felejtették el és, hogy nekik is, mint minden embernek világszerte, joguk van a törvény védelmére” – fogalmazott Khan.
A nyilatkozatot egy nappal azután adták ki, hogy Khan ellátogatott a bangladesi Cox’s Bazarban található Kutupalong menekülttáborba, amely egyike annak a több zsúfolt településnek, ahol körülbelül egymillió rohingya menekült él. A legtöbbjüket elűzték Mianmar Rakhine államából, miután a hadsereg 2017 augusztusában „tisztogató hadműveletet” indított, válaszul a rohingya harcosok elszórt támadásaira. Az offenzíva során, amelyet az ENSZ szakértői „népirtásnak” és az „etnikai tisztogatás tankönyvi esetének” is neveztek, mianmari katonák és helyi polgárőrök legalább 6700 embert öltek meg és több mint 740 ezret űztek el, jószágokat lőttek le és falvak tucatjait gyújtották fel.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-ben alakult állandó bíróság, amelynek célja a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsítottak felelősségre vonása. Az agresszió bűntette miatt vádolt személyek ügyeinek lefolytatására azonban csak 2017 óta van hatásköre. Habár a bíróság székhelye Hágában található, tárgyalásait bárhol lefolytathatja.
A háromtagú bírói testület most arról fog dönteni, egyetért-e azzal, hogy „megalapozottan” feltételezhető, hogy Min Aung Hlaing büntetőjogi felelősséggel tartozik az ügyészség által állított bűncselekményekért. Nincs meghatározott időkeret a döntésükre, de általában körülbelül három hónapot vesz igénybe, amíg döntenek egy elfogatóparancsról.
Az ICC 2019-ben indította meg a vizsgálatot, de viszonylag szűk keretek között kénytelen eljárni, mivel Mianmar nem tagja az ICC-t létrehozó Római Statútumnak. Tevékenységét nagyrészt arra korlátozta, hogy bizonyítékokat gyűjtsön Banglades területén, amely tagja a bíróságnak.
De ki is valójában Min Aung Hlaing?
Min Aung Hlaing tábornok a mianmari hadsereg hivatásos tisztje volt, aki az etnikai csoportok elleni támadásaival szerzett magának kétes hírnevet. 1977-ben végzett az ország Védelmi Szolgálatok Akadémiáján, ahol hírhedt volt arról, hogy más diákokat zaklatott. Ezután gyalogsági tisztként kezdte véres katonai karrierjét.
A védelmi szolgálatok főparancsnokaként 2011 márciusa óta vezeti a Tatmadaw-ot (a mianmari fegyveres erők), amikor is őt választották ki a hosszú ideje a hatalmat birtokló Than Shwe altábornagy utódjául, aki nyugdíjba vonulásakor átadta az ország vezetését a polgári kormánynak. Mielőtt átvette a Tatmadaw irányítását, Min Aung Hlaing 2010 és 2011 között egyesített vezérkari főnökként szolgált. Min Aung Hlaing az első, aki mianmari Védelmi Szolgálati Akadémiát (DSA) végzett, majd katonai puccsot hajtott végre. Az első DSA-t végzett, aki később a Védelmi Szolgálatok főparancsnoka lett.
Az Egyesült Államok 2019-ben utazási szankciókat rendelt el a tábornok és más tisztségviselők ellen, arra hivatkozva, hogy bűnrészesek az emberi jogok megsértésében.
A tábornok a 2021. februári puccsal történt hatalomátvétel óta az Állami Közigazgatási Tanács elnökeként irányítja Mianmart. Emellett 2021 augusztusában kinevezte magát Mianmar miniszterelnökévé, 2024 júliusában pedig átvette az elnöki teendőket is.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!