Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nem úgy alakulnak a koalíciós tárgyalások Németországban, ahogy azt a választásokon legtöbb szavazatot szerző jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU-pártszövetség és kancellárjelöltje, Friedrich Merz tervezte. Ugyan legnagyobb pártként az uniópártoknak is nevezett pártszövetség fogja adni Merz személyében a kancellárt, azonban
a koalíciós tárgyalások eddigi győztese egyértelműen a választásokon hatalmasat bukó szociáldemokrata SPD.
A politikába több mint húsz év után visszatérő, majd annak csúcsára felérő Merz ugyanis már több dologban engedett leendő junior koalíciós partnerének, miközben veszélybe került, hogy a legfőbb kampányígéreteit betartsa kormányon. Emiatt sajtóhírek szerint a saját pártján belül is vannak olyanok, akik elégedetlenek Németország leendő vezetőjével.
Merkeli utakon az anti-Merkel
Mint arról az Indexen már többször beszámoltunk, a CDU konzervatív szárnyához tartozó Friedrich Merznek harmadik próbálkozásra, mindössze 2021 decemberében sikerült megszerezni a pártelnöki széket a CDU-ban, miután először 2018-ban a személyesen Angela Merkel által utódnak kinézett Annegret Kramp-Karrenbauerrel, majd 2021 januárjában a szintén párt merkeli szárnyához tartozó Armin Laschettel szemben maradt alul.
Merz végül megválasztása után, 2021 decemberében azt ígérte, leszámol a merkeli liberális, depolitizáló hagyatékkal, és a pártnak újból egy érezhetően jobboldali és konzervatív arcélt fog majd adni, amivel ígéretei szerint korrigálja a Bundesmutti szakpolitikai hibáit.
Az idén februárban rendezett előrehozott választásokon is ennek megfelelően azt ígérte a migráció elleni kemény fellépés mellett, hogy véget vet az adósságnövelő német politikának, és csökkenteni fogja egyrészt a szövetségi állami kiadásokat, másrészt a szociális védőhálókra szánt központi forrásokat. A választások előtt két nappal azt ígérte, vége a szociáldemokraták fantáziavilágának, hogy Németország még több adósságot halmozzon fel.
Ugyanakkor a német alaptörvényben rögzített adósságfék megkerülésével, valamint az 500 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztés bejelentésével épp az általa ígért kiadáscsökkentő gazdasági tervét dobta ki az ablakon.
Ezzel ugyan Merz pénzügyi mozgásteret szerzett, ami rugalmasságot nyújt majd a kormányzás során – nem véletlen, hogy az Olaf Scholz vezette SPD–Zöldek–FDP-kormányban is akkor jelentkeztek a bajok, amikor a koronavírus-járvány miatt ideiglenesen felfüggesztett adósságfék újra életbe lépett, és elfogyott a pártok különböző programjaira a pénz –, de a leendő kancellár korábban még azt ígérte, hogy az adósságfék sérthetetlen, azt a mindenkori német kormánynak be kell tartania.
Ennek ellenére az előző Bundestagban az SPD és a Zöldek, míg a Bundesratban a tartományok miniszterelnökeivel egyezkedve állapodott meg, hogy leendő kormánya hitelből tudja fejleszteni a Bundeswehrt és támogatni a honvédő háborút vívó Ukrajnát; valamint több pénzt fog szánni az infrastruktúrára, klímavédelmi harcra és közvetlenül a tartományoknak járó forrásokra.
Ráadásul Ukrajna további támogatásán kívül egyik se Merz ígérete, sőt az adósságfék megkerülése éppen szembemegy a kampány során bemutatott programjával.
A Bundeswehr hitelből való fejlesztését alapvetően az SPD szerette volna elérni, az 500 milliárd eurós alapból 100 milliárdot pedig azért fog klímavédelemre szánni a leendő kormány, mert a Zöldek csak így voltak hajlandóak megszavazni az alkotmánykiegészítést – a kétharmados többség biztosításához pedig az ökobaloldali képviselők szavazataira is szükség volt. A tartományoknak azért ígért 100 milliárd euró közvetlen többletforrást, hogy az azok kormányaiból álló Bundesratban is elfogadják az adósságfék kreatív megkerülését.
Így ahhoz, hogy kormányon legyen pénzügyi mozgástere, a leendő junior partnerének, az SPD-nek részint legnagyobb […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!