Hosszú riportot közölt a Közel-Keletről Európába áramló migrációról a brit konzervatív lap, a The Telegraph.
A riport szerint ugyan a hivatalos statisztikák szerint csökken az Európai Unióba áramló illegális migráció – az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex legfrissebb statisztikája szerint 2025 első négy hónapjában 27 százalékkal csökkent tavalyhoz képest az illegális határátlépések száma; a Magyarországot is érintő balkáni útvonal kapcsán ez 58 százalékos, eddig 3093 esetet regisztráltak –, azonban a szerző tapasztalatai ennek ellentmondanak:
A szerző szerint ugyanis továbbra is mindennap próbálkoznak illegális határátlépéssel a többségében Szíriából és Afganisztánból érkezők – a szerző több csoportot is követett Szerbiában, akik Magyarországon vagy Horvátországon keresztül próbálnak bejutni az unióba a jobb élet reményében.
Hosszú az út Közép-Keletről Európáig
A riporter több személlyel is beszélgetett, akiknek a története alapján kirajzolódik, hogyan próbálnak Afganisztánból vagy Szíriából illegálisan bejutni az Európai Unióba. Akik a balkáni útvonalat választják, azok először Törökországba mennek, majd onnan Bulgárián át vezet az útjuk Szerbiába, ahonnan vagy Magyarország, vagy Horvátország felé veszik az riányt.
Ugyan a balkáni útvonalon Európába érkezők száma az utóbbi időben csökkent, de a szerző által megkérdezett szakértők szerint a valóság ettől eltérhet. A Frontex szerint 2023-hoz képest tavaly 78 százalékkal csökkent az illegális határátlépők száma – összesen 21 520 illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok – ezen az útvonalon, de a szakértők szerint a valós szám ennél magasabb lehet: ugyan valamelyest csökkent a migránsok száma, de a 78 százalékhoz képest jóval alacsonyabb számmal.
Az illegális határátlépők ugyanis próbálják elkerülni, hogy a hatóságok megtalálják őket, ezért a hivatalos menekültközpontok helyett elhagyatott farmokon vagy gyárakban vagy akár a szabadban húzzák meg magukat.
A riporter több nyomát is látta, hogy a balkáni útvonal továbbra is él: eldobott régi SIM-kártyákat, üres energiaitalos dobozokat, valamint elhagyott ruhákat találni, ahogy tűzrakás nyomai is gyakoriak, amit főzéshez és melegedéshez használnak.

Ezenkívül már nem olyan nagy csoportokban haladnak: míg régebben akár hetvenen is megpróbálhattak egyszerre átjutni a lezárt határokon, manapság már a kisebb létszámú csoportok a jellemzők: a riportban két háromfős csoporttal találkozott a szerző, ugyanakkor megjegyzi, hogy ma már a nagy csoportok maximum húsz főből állnak.
Mindkét csoport útja Iránon, Törökországon, valamint Bulgárián át vezetett, míg Szerbiába nem értek, ahol a vaksötétben próbálják meg a határátlépést Magyarországra. A riporter által szóra bírt csoportok legidősebb tagja 28 éves volt, és többségében rendőrként vagy katonaként dolgoztak még az előző afgán rezsim alatt. Azonban a tálib hatalomátvétel után úgy látták, veszélyben az életük, ezért inkább elmenekültek hazájukból.
Nincs semmilyen demokráciánk. A tálibok még azt is kontrollálják, hogy borotválkozhatunk-e. Azt szeretnék, hogy hosszú szakállat növesszünk
– fogalmazott a Faridként bemutatkozó korábbi afgán rendőr, aki szerint ha visszatérne Afganisztánba, a tálibok megölnék. A jobb élet reményében, valamint azért menne Európába, hogy családját pénzügyileg támogathassa.
Sokba kerül és sokáig tart Európába érni
A 25 éves férfi még két éve hagyta el hazáját. Akkor 3000 dollárt – akkori árfolyamon körülbelül 1,04 millió forint – fizetett embercsempészeknek, hogy Afganisztánból juttassák ki Iránba, ahol körülbelül fél évet várakozott, míg továbbment Törökországba. Onnan 4000 dollárért cserébe – jelenlegi árfolyamon 1,4 millió forint – juttatták el az embercsempészek Bulgárián át Szerbiába többnyire gyalogosan – az út összesen 17 napig tartott.
Törökországban ezt a pénzt egy műanyaggyárban kereste meg, ahol illegálisan […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!