Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Emlékeztetőül: július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ egyszerű többséggel elfogadott határozatában. A 193 tagország közül a javaslatot 84 támogatta, 19 – köztük Magyarország – ellenezte, 68 tagország pedig tartózkodott a szavazástól. A többiek nem vettek részt a szavazáson.
A kimenetelt sokféleképpen lehet értelmezni.
Négyszer többen szavaztak a javaslatra, mint ellene – állapították meg elemzők, Vucsics ezzel szemben azt emelte ki, hogy a tartózkodókkal együtt 87-en nem támogatták az egyébként jogi következmény nélküli határozatot, amely nem nevesít bűnösöket.
Bolygónk lakosságának kétharmada a mi oldalunkra állt
– hangsúlyozta az elnök, aki külön köszönetet mondott Kínának, Oroszországnak és az Egyesült Arab Emírségeknek, majd hozzátette:
„Szerbia soha nem fogja elfelejteni, hogy Magyarország a térségben egyedüliként ellenezte a javaslatot”.
A magyar kormány azért nem támogatta a július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánító ENSZ-határozatot, mert az az egész régió számára igen veszélyes ellentéteket éleszthet újra a Nyugat-Balkánon – ezzel érvelt a külgazdasági és külügyminiszter a szavazás másnapján.
Szijjártó Péter szerint abban nincs vita, hogy ami történt Srebrenicában, az egy „elképesztően szomorú, tragikus esemény, amelynek elítélése tekintetében egyértelműen kell fogalmazni”. Ennek ellenére szerinte az ENSZ-döntés időzítése szerencsétlen, nem sikerült elodázni, ezért Magyarország ellene szavazott.
A szégyenfa
Magyarország volt az egyetlen EU-s és NATO-tagállam, amely nem szavazta meg, hogy a nemzetközi közösség emléknapnak nyilvánítsa a srebrenicai vérengzés évfordulóját. A széles körű nemzetközi támogatottság ellenére a népirtással érintett bosnyákok körében lényegében csak a magyar elutasítás váltott ki komolyabb értetlenséget.
A Srebrenicai Anyák Egyesülete úgy döntött: a Potocsariban lévő emlékparkban szégyenfát állít fel, amelyre az ENSZ-közgyűlés július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánító határozata ellen szavazó országok elnevezései kerülnek fel.
Így kívánják az utókort emlékeztetni a történtekre, és elérni, hogy a szavazás eredménye soha nem menjen feledésbe.
A népirtás tényét 2007-ben elismerte az akkori szerb elnök. Borisz Tadics felszólította a szerb törvényhozást: ítélje el a srebrenicai muszlimok lemészárlását.
Mindannyiunk számára lesújtó, hogy Szerbia nem tett meg mindent a népirtás megakadályozása érdekében
– idézte a Reuters a korábbi államfőt, aki három évvel később egy főhajtással tisztelgett a srebrenicai áldozatok emlékközpontjában.
„Az emlékezés konszenzusa helyett a világot megosztja a népirtás a kérdése” – <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!