2026. június 10., szerdaMa Margit napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 385,00 Ft
2026.06.10. Margit Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 385,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / A Shell éveken át tudott a nigériai olajszennyezésről, mégis pumpálta a nyersolajat

A Shell éveken át tudott a nigériai olajszennyezésről, mégis pumpálta a nyersolajat

A dokumentumok egy Nagy-Britanniában zajló per során kerültek napvilágra. A pert a Niger-delta mangrovemocsarai és folyói mentén élő közösségek indították, akik 1 milliárd dolláros kártérítést és helyreállítási alapot követelnek a Shelltől a 2011 és 2013 közötti, rendszeres olajlopásokból és illegális finomításokból eredő több mint 100 szivárgás miatt − írja a BBC.

A belső levelezés: jogi védelem a felelősségvállalás helyett

Az iratok szerint a Shell vezetői már 2008-ban éles vitákat folytattak a 96,5 kilométer hosszú Nembe Creek nevű vezeték kockázatairól, amelyet a fegyveres milíciák és a bűnbandák rendszeresen megfúrtak („bunkerezés”), hogy ellopják a nyersolajat.

2008 októberében Markus Droll, a cég akkori technikai alelnöke komoly aggályokat fogalmazott meg amiatt, hogy a vezetéket a szokásos biztonsági irányelveken kívül üzemeltetik:

Ha holnap történik egy újabb masszív, robbantásos támadás… könnyen abban a helyzetben találhatjuk magunkat, hogy egyszerűen le kell állítanunk a termelést.

Droll hozzátette, nem fogadja el, hogy a finanszírozás problémát jelenthetne a biztonsági intézkedéseknél: „Sajnálom, ha úgy hangzom, mint egy elakadt lemez ebben a témában − de ez a megközelítés engem − mint a technikai alelnökötöket − meglehetősen kényelmetlenül érint.”

Válaszában Ann Pickard, a Shell akkori regionális ügyvezető alelnöke nem a biztonsági problémát, hanem a bírósági bizonyíthatóságot kérte számon kollégáján, kritizálva őt, amiért nem jelölte meg az e-mailt „jogi privilégiumként” (legally privileged), így megvédte volna a levelet attól, hogy később egy bíróságon felhasználhassák ellenük:

Épp most tetted ki a céget jelentős kockázatnak a hivatalos nemtetszéseddel technikai vezetőként, jogi privilégium nélkül.

Pickard elismerte, hogy „ez nem egy könnyű döntés volt”, de azzal érvelt, hogy az operáció folytatása jelenti a „kisebb kockázatot mind az emberekre, mind a környezetre nézve”. Hozzátette: „Igazad van, a jövőben még foglalkoznunk kell ezzel.”

Vörös jelzés és eltitkolt auditok

A dokumentumok szerint a helyzet 2012-re, a Bille közösséget érintő legsúlyosabb olajszennyezések idejére tovább romlott. Egy belső formanyomtatvány szerint a vezeték bizonyos szakaszai „vörös” minősítést kaptak a tömeges illegális csapolások miatt. A Shell saját szabályzata szerint ez azonnali leállítást vagy „azonnali korrigáló intézkedést” követelt volna meg, a vezetők azonban engedélyezték a pumpálás folytatását, arra hivatkozva, hogy a leállítással a tolvajok csak máshol fúrnák meg a csöveket.

2013 februárjában felmerült egy belső audit ötlete, amely azt vizsgálta volna, hogyan kezelte a cég az olajlopásokat és a vezeték épségét 2009 és 2012 között. Vincent Holtam, a nigériai leányvállalat szárazföldi eszközeinek akkori vezérigazgatója azonban óva intette kollégáit ettől:

Semmi kétségem afelől, hogy ez [az audit] ELFOGADHATATLAN eredménnyel zárulna, amely esetben rendkívül sebezhetővé válnánk a kormány felé benyújtott olajveszteségi követelésekkel vagy a közösségek kártérítési igényeivel szembeni vitákban.

A következő hónapban a Shell egy szigorúan titkos akciót indított „Project Madrid” kódnéven, amely megállapította, hogy nagyjából 100 illegális finomító működik a vezeték körül, és 18 000 hektárnyi földet és vizet szennyeztek be. A cég végül a teljes leállítás helyett az ideiglenes javítások, majd az újraindítás mellett döntött.

Tönkretett életek a Niger-deltában

Miközben a londoni és nigériai központokban a jogi kockázatokat mérlegelték, a Niger-delta lakóinak élete teljesen ellehetetlenült. A halászatból élő közösségek vizei mérgezővé váltak.

„2011 előtt ez egy gyönyörű környék volt. Az emberek itt játszottak és bejártak a folyóba” − nyilatkozta a BBC-nek a 64 éves Balafama Augustus Bruce halász, a per egyik felperese. „Itt szoktunk halászni a környéken. De a károk miatt, amit [a szivárgások] okoztak, már senki sem halászik itt. Emiatt elszegényedtem. Egyik napról a másikra élek.”

A helyi vezetők tanácsa szerint a Shell a profitot a helyiek egészsége elé helyezte:

Nem törődnek azzal, mi történik veled. Az egyetlen céljuk, hogy továbbra is profitot termeljenek. Minden, ami ebben a környezetben történt, a gondatlanság eredménye

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/06/03/shell-olaj-nigeria-afrika-szennyezes-niger-delta-nyersolaj-katasztrofa/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Először készítettek felvételt fehér cápáról a Földközi-tengeren

Derk Remmers önkéntestársaival merült alá, hogy egy hajóroncsba gabalyodott, elhagyott halászhálóktól tisztítsák meg a tengert. …