Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Teljes fölfordulás
2022. december 15-én a szlovák parlament megvonta a bizalmat a Heger-kormánytól. A kormány bukása mellett 78 képviselő szavazott, 20-an pedig tartózkodtak. A kabinet megmentése érdekében Igor Matovic, a kormánypárt vezetője felajánlotta, hogy lemond a pénzügyminiszteri tisztségről, amennyiben a Szabadság és Szolidaritás (SaS) visszavonja a kormánnyal szemben beadott indítványát, és az állami költségvetést is megszavazza.
A SaS azonban elutasította Matovic ajánlatát, szerintük ugyanis a kormány bukása elkerülhetetlen. A kabinet számára sorsdöntő szavazás előtt több független képviselő is úgy nyilatkozott, ha a kormány és az ellenzék nem állapodik meg az előrehozott parlamenti választás időpontjában, akkor a kabinet megbuktatására voksolnak.
A kormánykoalíció 2020-ban vette át a hatalmat, de szeptemberben elvesztette többségét, amikor az SaS a Matoviccsal való vitája miatt kilépett a kormányból. Az ellenzéki pártok, köztük a liberális SaS is bírálták a kormányt, amiért túl keveset tesz azért, hogy segítsen az embereknek megbirkózni az energiaköltségek és az árak emelkedésével.
Kolek Zsolt , a Ma7 vezető szerkesztője elmondta:
a kormányválság az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) nevű párt egykori miniszterelnöke, Igor Matovic és az SaS korábbi pénzügyminisztere, Ríchard Sulík közötti feszültségből fakad.
Azzal, hogy Boris Kollár, a Család Vagyunk (Sme Rodína) elnöke jelezte, hajlandó az alkotmánymódosítást megszavazni, gyakorlatilag az is eldőlt, hogy lesznek előrehozott választások. Kolek Zsolt elmondta, erre legkorábban júniusban kerülhet sor, azonban a legvalószínűbb időpont a szeptember.
Előrehozott huzavona
Nagy József, a Szövetség politikusa az Index megkeresésére elmondta, a bonyodalmak oka az, hogy a szlovák alkotmány szerint a parlament nem oszlathatja föl önmagát. Az alkotmánymódosítás elfogadásához – amelyet Zuzana Caputová elnök asszony már beterjesztett az alkotmánybírósághoz – a képviselők háromötödének szavazatára van szükség, azaz szám szerint 90-re a 150 fős pozsonyi parlamentben. Ehhez kellett Boris Kollár és a Sme Rodína hozzájárulása.
A szlovákiai magyar párt politikusa hozzátette:
az előrehozott választás a magyar nemzeti kisebbségnek is jókor jönne.
Kolek Zsolt azonban hozzátette, hogy január 21-én, szombaton Robert Fico pártja, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer–SD) kezdeményezésére népszavazást tartanak Szlovákiában, ami a választási ciklusok lerövidítéséről szólna.
Az elemző elmondta, ha sikeres lenne a népszavazás, az azt jelentené, hogy egyszerű többséggel föloszlathatná magát a parlament, ami viszont csökkentené a stabilitást. Kolek Zsolt azonban hozzátette, Szlovákiában rendkívül szigorú szabályozások vonatkoznak a népszavazások érvényességére vonatkozóan.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szavazókorú népesség abszolút többségének kellene részt vennie a népszavazáson, és egyhangúlag kellene véleményt nyilvánítania ahhoz, hogy a procedúra érvényes legyen. Erre azonban nagyon kis esély mutatkozik, eddig pedig mindössze egyszer volt alkalom érvényes népszavazásra, amely 2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozásról szólt.
Kolek Zsolt kifejtette: nagy valószínűség szerint tehát, amennyiben sikertelen lesz a népszavazás, abban az esetben alkotmányozó – Szlovákiában háromötödös – többség lesz szükséges az alkotmánymódosításhoz, amely következtében a parlament föloszlathatná magát.
Fontos azonban megjegyezni, hogy
az előrehozott választásokig hivatalban lévő ügyvivő kormányt csak akkor fogja támogatni Boris Kollár, amennyiben a voksolás időpontjáról megegyezés születik.
Erre utalt Gyimesi György, az OĽaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselője is, aki szerint szintén elkerülhetetlenek az előrehozott választások.
Megosztott magyarság
Gyimesi György a legnagyobb kormánypárt három magyar ajkú képviselőjének egyike, azonban elmondta, egyik társa egyáltalán nem végez aktív tevékenységet, másikuk pedig egyenesen kijelentette, hogy nem kíván fölszólalni a magyar közösség ügyeinek érdekében. Fölmerül tehát a kérdés, hogy a nemzetiségi kérdésekben is aktív Gyimesinek miért jobb az OĽaNO-ban politizálni, mint a Szövetségben, főleg úgy, hogy ő maga sem látja jövőjét a szlovák pártok magyar platformjainak.
A politikus leszögezte, őt személy szerint sosem szólította meg a Szövetség egyik elődjének, a Most-Híd etnikailag vegyespártnak a politikája, míg a Magyar Közösség Pártjától sosem keresték.
Eddig a Szövetségtől sem kaptam semmilyen ajánlatot
– jelentette ki Gyimesi.
Nagy Józseftől azt kérdeztük, hogy mi az oka a szlovákiai magyar politika elmúlt időszakban elszenvedett kudarcainak, és hogy miért van az, hogy a Szövetség a parlamenti küszöb körül billeg a közvélemény-kutatások alapján, miközben a magyar lakosság – beleszámítva azokat is, akik második nemzetiségként adták meg a magyart – számaránya Szlovákiában jelenleg 8,4 százalék.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/01/20/szlovakia-elorehozott-valasztas-magyar-kisebbseg/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
