Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Yossi Cohen, aki 38 évet töltött az izraeli titkosszolgálat kötelékében, és 5 éven át irányította a szervezetet, nemrégiben megjelent, A szabadság kardja című könyve apropóján adott exkluzív interjút. Az Indexnek nyilatkozva Cohen tisztázta: műve nem egy klasszikus, száraz életrajz, sokkal inkább egy határozott politikai és stratégiai ars poetica, amely gyakorlati útmutatót ad a közel-keleti status quo fenntartásához és a globális fenyegetések kezeléséhez.
Személyes példaképei közül hármat emel ki részletesen a könyvében: az államalapító David Ben-Guriont, a zsidó állam létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Ze’év Zsabotyinszkijt és Menahem Begin egykori kormányfőt.
Miért gyűlöli Irán ennyire Izraelt?
A kérdésre, hogy honnan az irániak gyűlölete, a volt Moszad-igazgató azt válaszolta, ez a modern geopolitika egyik legégetőbb kérdése, hogy a történelmi közelmúlt baráti viszonya után miért vált az iráni rezsim Izrael esküdt ellenségévé. Cohen emlékeztetett arra, hogy David Ben-Gurion idején Izrael még kiváló kapcsolatokat ápolt a perzsa sahhal. A törést az 1979-es iszlám forradalom hozta el, amely aztán a mollák teokratikus világát szabadította a régióra.
Yossi Cohen szerint a konfliktus gyökere nem geopolitikai vagy területi vitákban keresendő – hiszen a két országnak még csak közös határa sincs –, hanem a vegytiszta vallási fanatizmusban.
Ez végső soron egy vallási harc. Az irániak azért hozták létre ezt a gyűlöletet, mert zsidók vagyunk, és mert izraeliek vagyunk. Nem szeretik a Nyugatot, a keresztényeket, sőt a szunnitákat sem. Az általuk követett síita vonalat tekintik az iszlám egyetlen üdvözítő formájának, és úgy vélik, joguk van dominálni a világot
– fogalmazott Cohen, aki egyben rámutatott, hogy míg a nacionalista vagy területi konfliktusokban racionális alkuk köthetők (mint ahogyan volt erre példa Európa múlt századi történelmében is), addig a vallási alapú, „Allah közvetlen parancsaira” hivatkozó doktrínák esetében a diplomáciai közeledés szinte lehetetlen. Cohen maga is megpróbált diszkrét csatornákon keresztül kapcsolatba lépni Teheránnal, de a rezsim minden közeledést kategorikusan elutasított.
Dossziék, CD-k, pendrive-ok: Az iráni atomprogram leleplezése
A Moszad történetének egyik legvakmerőbb és legjelentősebb akciója az iráni titkos atomarchívum megszerzése volt. Cohen könyvében részletesen beszámol a műveletről, de az interjúban is elmondta, hogy a program leállításának alapötlete még elődjétől, Meir Dagantól származott, ám ő emelte a tétet azzal, hogy nem másolatokat, hanem az eredeti dokumentumokat akarta megszerezni.
2016-ban, hetekkel a kinevezése után, a hírszerzés jelentett egy Mohszen Farizade nevű iráni tudósról (őt később likvidálták), aki elrendelte a teljes iráni atomprogram dokumentációjának egyetlen titkos raktárba gyűjtését, hogy elrejtsék azokat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei elől. A Moszadnak lépnie kellett, mivel szorított az idő, végül egy merész akcióval megszerezték a féltonnányi eredeti dokumentumot, tervrajzot, CD-t és pendrive-ot, amit végül sikerült kicsempészni Teheránból.
Cohen elmesélte, hogy a dokumentumok jelenleg is náluk vannak, sőt a Moszad főhadiszállásán egy speciális, szabályozott páratartalmú helyiséget építettek, hogy a megszerzett iratokat hosszú időre meg tudják őrizni. A bizonyítékok megdönthetetlenek voltak: Irán végig hazudott a Nyugatnak, és már a 2015-ös atommegállapodás (JCPOA) aláírásakor is gőzerővel dolgozott öt nukleáris robbanófej előállításán a beludzs sivatagban.
Bár Barack Obama a mandátuma vége felé közeledve mindenáron tető alá akarta hozni a megállapodást, Cohen és Benjamin Netanjahu személyesen figyelmeztették az akkori amerikai elnököt és Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy a mollák kijátsszák őket. Végül a CIA és az orosz, a kínai és az európai partnerszolgálatok is kénytelenek voltak elismerni, hogy a Moszad által megszerzett archívum eredeti.
Az Irán elleni háború kimenetele
A jelenlegi helyzetre rátérve Cohen rendkívül realista képet festett. Bár Donald Trump második elnöki ciklusának határozottságát – és a február vége óta tartó amerikai–izraeli katonai műveleteket – nagyra értékeli, de ennél a konfliktusnál nem hisz az abszolút, mindent elsöprő katonai győzelemben.
Az egykori kémfőnök szerint az iráni rezsim nem fog gyorsan összeomlani, de már érzékelhető a rendszer drasztikus meggyengülése:
- A nukleáris, katonai és hírszerzési vezetés jelentős részét likvidálták vagy elmenekült.
- A ballisztikus rakétákat gyártó üzemeket és a nukleáris létesítményeket (Natanz, Fordo, Iszfahán) megsemmisítették.
- Az iráni légierő és a drónkapacitások romokban hevernek.
A háborúban pénzügyileg is kivérzett a rezsim, különösen, hogy az iráni kikötők amerikai blokádja miatt képtelenek tankereket indítani, ezért leállítják az olajfúrásokat. Cohen ugyanakkor elismerte, hogy a háború legnagyobb meglepetése a Hormuzi-szoros blokádja. Senki sem hitte volna, hogy a Teheránra nehezedő óriási nyomás dacára az irániak képesek lesznek ilyen hosszú ideig ellenőrzésük alatt tartani a globális gazdaság szempontjából kritikus tengeri átjárót. Cohen becslése szerint a blokád feloldása és a rezsim végső bukása nem külső katonai erővel, hanem az évtized végére az iráni nép belső lázadása révén valósulhat meg, mivel a gazdasági nyomást a végtelenségig nem lehet elviselni.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!