Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A londoni Chatham House decemberben megrendezett konferenciáján újra és újra előkerült egy gondolat – nevezetesen hogy Európa jelenleg hasonló pillanatot él át, mint 1938-ban, vagyis a második világháborút megelőző utolsó békeévben. Bizonyos értelemben ez a hasonlat helytálló lehet.
Neville Chamberlain brit miniszterelnök annak az évnek a szeptemberében Münchenbe repült, és átnyújtotta a németeknek Csehszlovákia egy részét, „cserébe a béke fenntartásáért”. Ez volt az a pillanat, amikor Európa nagy része úgy gondolta, hogy megmenekülhet a Németországgal vívott háborútól. A tévhit csak hat hónapig tartott.
Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök 2025-ben kötendő dealjének valószínűleg hasonló jellemzői lesznek: terület az átmeneti békéért. Putyin ambíciói azonban nem fognak változni, bár lehet, hogy három vagy több évre lesz szüksége, hogy hadserege összeszedje magát, mielőtt ismét megindulna nyugatra – írja a világ legrégebbi katonai agytrösztje, az 1831-ben alapított brit Royal United Services Institute (RUSI) honlapján Tim Willasey-Wilsey, a szervezet külsős tudományos főmunkatársa, aki karrierje során négy kontinensen szolgált diplomataként.
Úgy tűnik, hogy a Nyugaton kialakult egy konszenzus, amely inkább vágyvezérelt gondolkodáson, mint komoly elemzéseken alapul, hogy Putyin beleegyezik abba, hogy leállítsa további betöréseit Ukrajnába. Annak ellenére, hogy hatalmas veszteségeket szenvedett, és hatalmas mennyiségű felszerelést veszített el (valamint rapid módon Szíriát is elvesztette), sokkal valószínűbb, hogy folytatja a háborút. Az elmúlt hónapokban az oroszok fokozatosan haladnak előre a Donbaszban, és egyre nyilvánvalóbbá vált Ukrajna létszámhiánya. Ukrajnának sokkal nagyobb szüksége van a békére (vagy akár egy tűzszünetre), mint Oroszországnak. Volodimir Zelenszkij elnökre jóval nagyobb belpolitikai nyomás nehezedik, mint Putyinra.
Valójában Putyin legnagyobb oka a tűzszünetbe való beleegyezésre az lenne, hogy Trumpnak tálcán nyújthat át egy olyan szituációt, amelyet az otthon sikerként adhat el. Putyin úgy számolhat, hogy a viszonylagos béke időszaka után Trump még kevésbé akar majd belekeveredni az újrakezdett háborúba – amely biztosan ismét ki fog törni.
Trump eddig nem volt túl erős a béketeremtésben. A tálibokkal az afgán kormány háta mögött kötött dohai megállapodása erőtlen volt. Észak-Koreával folytatott tárgyalásaival közelébe sem jutott semmilyen megállapodásnak sem – írja a szerző.
Aszimmetrikus tárgyalási pozíciók
A tárgyalási pozíciók már most láthatóan aszimmetrikusak. A NATO-országok már a tárgyalások megkezdése előtt levették követeléseiket az asztalról. Így már most széles körben elfogadott, hogy Putyin ha nem is de jure, de facto megtarthatja a Krímet. Magától értetődőnek tartják, hogy Ukrajnának vissza kell vonulnia a Kurszki területről. És az is biztos, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak. Joe Biden ezt már a kezdetektől fogva világossá tette, és Trump valószínűleg ugyanezt a nézetet fogja képviselni. Ráadásul Magyarország és Szlovákia – és esetleg Ausztria – is ellenállna minden ilyen elképzelésnek.
Az 1994-es <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/01/11/vilaghaboru-analogia-geopolitika-rusi-tortenelem-1938/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!