Az Egyesült Államokban több mint kétmillió ember dolgozik a szövetségi kormánynak. Nagyobb részük személyesen, azonban a koronavírus-járvány óta mintegy 1,1 millió közalkalmazott részben vagy egészben otthonról végzi munkáját. A home office és a hibrid munkavégzés annyira hatékonynak bizonyult az államigazgatásban, hogy a gyakorlat a pandémia visszaszorulásával megmaradt. Sőt, az állami dolgozók egyes szakszervezetei – Amerikában több ilyen is van – különféle távmunka-lehetőségekben is megállapodtak a Biden-adminisztrációval annak érdekében, hogy az otthoni munkavégzés a járványos idők elmúltával is megmaradjon.
Most úgy tűnik, hogy a gyakorlat mégis véget ér. Donald Trump elnök hétfőn első intézkedései között megtiltotta az otthoni munkavégzést a szövetségi hivatalok dolgozóinak. A lépésről egyébként már decemberben beszélt, akkor azt mondta, hogy azokat a szövetségi dolgozókat, akik nem hajlandóak bemenni az irodába, el fogják bocsátani. Az elnök döntését üdvözölte több óriásvállalat is, köztük az Amazon kereskedelmi cég, a világ legnagyobb bankja, a JPMorgan és az AT&T nevű amerikai telekommunikációs vállalat.
Egyébként az említett cégek próbálják visszaterelgetni a dolgozókat az ötnapos jelenléti munkahéthez, azonban mint kiderült, ez nem olyan egyszerű. Sokan inkább felmondanak, mint hogy teljesen lemondjanak az otthoni munkavégzés lehetőségéről – Donald Trump pedig pontosan erre játszik.
A home office beszüntetése valójában csak egy újfajta leépítés
A New York Times című lap által megszólaltatott amerikai munkaerő-szakértők szerint a munkáltatók úgy érzik, hogy az utóbbi években tapasztalt munkaerőhiány kezd átbillenni munkaerőtöbbletté. Vagyis kevesebb a betöltetlen állás, mint korábban, és ennek egyenes következménye, hogy a cégek egyre inkább válogathatnak az emberek között. Csakhogy a feleslegessé vált dolgozókat tömegesen elbocsátani egyrészt a munkaszerződésük miatt, másrészt a vállalati renomé megőrzése érdekében sem egyszerű.
A cégek azonban észrevették, hogy a munkavállalók visszahívása a home office-ból egyeseket felmondásra ösztönöz, ezért elkezdték leépítési taktikaként alkalmazni.
A távmunkát tanulmányozó Nick Bloom – aki a Stanford Egyetem közgazdásza – szerint a „trükk” egyre inkább kezd elterjedni, és ő is találkozott már olyan vállalatokkal, amelyek csak a létszámcsökkentés érdekében sürgetik az alkalmazottakat, hogy térjenek vissza az irodába. A Covid-járvány kezdete óta eltelt egy fél évtized. Nagyon sok cégnél – csakúgy, mint az amerikai államigazgatás egyes részein – már az otthoni munkavégzés vált az alappá, és a munkavállalók nagy része nem szeretne már lemondani róla. A home office és az ahhoz kapcsolódó munkavállalói jogok viszont gyerekcipőben járnak. A legtöbb szakszervezet még nem tudott megfelelő garanciákat kiharcolni a munkavállalóknak, s mivel jelenleg a pálya inkább a munkáltatók felé lejt, a dolgozók érdekképviseletei jelenleg nincsenek jó alkupozícióban a távmunkához való jog érvényesítésében, kiharcolásában.
Mindezek ellenére a Pew Research Center által megkérdezett távmunkások közel fele azt mondta, hogy fontolóra venné munkahelye elhagyását, ha a munkáltató a továbbiakban nem biztosítaná számára legalább a hibrid munkavégzés lehetőségét. Ez a jelenség nem csak felmérések szintjén tapasztalható. 2023 májusában az Amazon dolgozói sztrájkba kezdtek, miután a vállalat megpróbálta kivezetni a home office-t.
Összegezve: egyes szakértők szerint a home office tiltása egy leépítési stratégia. De miért akar Trump ezzel a módszerrel megszabadulni a közalkalmazottak egy részétől?

A mélyállam vége?
Az elnök azért vette kölcsön a home office kivezetését a vállalatok emberierőforrás-menedzsmentjének kézikönyvéből, mert nem indíthat tömeges elbocsátásokat. Az Egyesült Államokban ugyanis a nem politikailag kinevezett hivatalnokokat nem lehetséges elnöki rendelettel elbocsátani – ez azért van így, hogy a közszféra a mindenkori kormánytól függetlenül tudjon működni (Trump szerint pedig azért, hogy a bürokraták hatalmát ne veszélyeztesse semmi, és akadályozhassák a demokratikusan megválasztott vezetők programjait).
Az elnök két különböző okból szeretné, ha kevesebb közalkalmazott lenne. Először is szeretné visszanyesni a kormányzati kiadásokat egyes feleslegesnek gondolt kormányzati szervezetek megszüntetésével – és persze az államigazgatásban dolgozók létszámának leépítésével. Donald Trump azonban a leépítések szükségessége szempontjából egy másik, ideológiai szempontot szokott többször hangsúlyozni: az úgynevezett mélyállam elpusztítását. A mélyállam elmélete szerint az Egyesült Államokban létezik egy árnyékban tevékenykedő hatalmi hálózat – a köztisztviselői kaszt – a kormányzati szervek alsóbb szintjein, amely a demokratikusan választott vezetőkkel szemben képes az állami döntéshozatalt befolyásolni.
Donald Trump szerint ez a mélyállam akadályozta első ciklusában programpontjai végrehajtásában, és az ő befolyásolásuknak köszönhetően indított ellene büntetőeljárásokat az ország igazságszolgáltatási apparátusa.
A régi-új republikánus elnök többször […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!