Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Idén nyáron teljesen eltérő helyzetben vette át Magyarország a soros elnöki tisztet Belgiumtól, mint 2011-ben. Míg 13 évvel ezelőtt Magyarország egy jogalkotási ciklus közepén töltötte be a tagállamok között félévente, rotációs elven változó elnökséget, addig idén az európai parlamenti választások után egy átmeneti időszakban, ráadásul egy teljesen eltérő geopolitikai helyzetben, jóval összetettebb problémákkal, ahol csak december elején állt fel az új Európai Bizottság.
Emiatt a lehetőségek és a soros elnökként megörökölt jogalkotási dossziék is más jellegűek voltak, de Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének nagykövete szerint az ország egy sikeres elnökséget zár le december 31-én és adja tovább a posztot Lengyelországnak.
Egy nehéz geopolitikai helyzetben vettük át és vittük végig a soros elnökséget, de fontos stratégiai politikai vitákat tudtunk konszenzussal, eredménnyel lezárni, több mint 50 tanácsi következtetés elfogadásával a versenyképesség területétől kezdve a bel- és igazságügyi együttműködésen keresztül a közös agrárpolitikáig
– fogalmazott Ódor. A nagykövet szerint nehezítő körülmény volt a közvetlen környezetünkben folyó háborúk, miközben a migrációs kihívás, illetve az Európai Unió versenyképessége is olyan összetettebb problémák, amik komplexebb válaszokat igényelnek, ráadásul ezekben a témákban a tagállamok között korábban nem volt egyetértés sem.
A nagykövet szerint ezen időszak alatt Magyarország végig őszinte közvetítő szerepet töltött be az unió élén és sikerült a minősített többség helyett olykor egy ennél is szélesebb támogatottságú álláspontot elfogadtatni a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) élén, ráadásul mint arra a nagykövet felhívta a figyelmet, sokszor régóta konfliktusos vagy akár megrekedt témákban.
Nem törte ketté a magyar soros elnökséget Orbán Viktor békemissziója
Magyarország július 1-jén vette át Belgiumtól a soros elnökséget, majd január 1-jén Lengyelország veszi át a stafétát a Tanács elnökeként. A magyar kormány az unió élére hét fő prioritást jelölt meg – egy új versenyképességi megállapodás megkötése mellett többek között az európai védelmi ipar megerősítését, de a prioritások között volt a migráció kezelése is, ahogy a bővítéspolitika felgyorsítását is célul tűzte ki a magyar kormány.
Nagyon fontos célokat határoztunk meg, olyanokat, amelyek válaszolnak az uniót érintő kihívásokra és a problémákra valós megoldásokat kínálnak
– véli Ódor, aki szerint ezt az elnökség során a tagállamok is visszaigazolták, és úgy látja, Magyarország az ambiciózus céljait teljesítette is.
Pedig nem indult könnyű helyzetben a magyar soros elnökség. Az elnökséget megelőzően az Európai Parlament több képviselője azt szerette volna elérni, hogy a tagállamok halasszák el a magyar soros elnökséget, ami hangok Orbán Viktor magyar miniszterelnök békemissziónak nevezett moszkvai, valamint pekingi diplomáciai útjai után ismét felerősödtek.
A tagállamok, valamint az uniós intézmények vezetői elítélték a magyar kormányfő ilyen utazásait. Több tagállam válaszul bejelentette, hogy a magyar soros elnökség által Budapestre szervezett eseményeken nem miniszteri, hanem annál alacsonyabb szinten képviseltetik magukat, ahogy az Európai Bizottság biztosai sem mindig vettek részt azokon – a soros elnökségekre jellemző kihelyezett Külügyi Tanács informális találkozója Budapesten végül meg sem valósult, ellenkezésül Josep Borrell, az EU akkori külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt Brüsszelben rendezte meg.
Sajtóhírek szerint emiatt az Európai Bizottság és más tagállamok is kritikusan viszonyultak a magyar soros elnökséghez, ugyanakkor a brüsszeli magyar állandó képviselet vezetője a soros elnökség fél éve alatt ezt kevésbé tapasztalta.
Számunkra az volt fontos, hogy végrehajtsuk az elnökségi programunkat és őszinte közvetítőként működtessük az elnökséget, és azt gondolom, hogy ennek teljes mértékben megfeleltünk. Én magam konstruktív együttműködést érzékeltem végig az Európai Bizottságtól
– fogalmazott Ódor, aki szerint a Tanácsban és részben a másik jogalkotó intézménnyel, az Európai Parlamentben is konstruktív hozzáállást tapasztalt.
Arra a kérdésünkre, hogy szerinte a magyar soros elnökséggel szemben nagyobb elvárásokat állítottak volna, amiért a magyar kormány és az uniós intézmények között az elmúlt időszakban konfliktusos volt a kapcsolat, Ódor diplomatikusan arról beszélt, hogy minden soros elnökséggel szemben nagyok az elvárások, és ha Magyarországgal szemben valóban magasabb elvárásokat fogalmaztak meg, az elnökségi stáb munkájának nem ez volt a fontos.
Az igaz, hogy egy elnökségnek általában félmaratont kell teljesíteni, ez viszont a mi esetünkben inkább egy maraton volt, de én nem a velünk szemben vélt elvárásokkal foglalkoztam, hanem azzal, hogy mi az, amit el tudunk érni az adott helyzetben. Az elnökségi stábnak az volt a célja, hogy megtaláljuk a módját annak, hogyan tudjuk napi szinten megvalósítani azokat a célokat, amelyeket az elnökségi prioritásokban meghatároztunk. Azt gondolom, hogy ebből a szempontból sikeresek voltunk, a kitűzött célokat teljesítettük
– mondta Ódor, aki szerint nem is az elvárásokat, hanem az eredményeket érdemesebb vizsgálni.
Fordulatok a versenyképességben, a migrációban és a bővítéspolitikában
Ódor szerint ugyan volt egy rövidebb időszak, amikor az intézményi átmenet miatt fennállt egy olyan sajátos helyzet, hogy a kimenő Bizottság új ügyekkel már nem foglalkozott, míg az új biztosi testület még nem állt fel, ahogy a választások után az Európai Parlamenttel is csak október végén kezdődtek meg az ún. trialógus tárgyalások, de mindezek ellenére Magyarország aktív szerepet töltött be a Tanács élén ekkor is.
A Tanácson belüli munka és tárgyalások nem álltak meg, több fontos jogalkotási dossziéban is sikerült kialakítani a tagállamok közötti közös tanácsi álláspontot.
Mint átmeneti elnökség, arra törekedtünk, hogy ahol csak tudunk, lépjünk előre az Európai Parlamenttel, valamint a Tanácsban azokban a dossziékban, amelyeket a korábbi elnökségek nem zártak le, sikerüljön áttörést elérni és megoldásig elvinni az adott ügyet
– összegezte az első hónapokat Ódor, ami során sikerült például a már két éve tárgyalt ViDA-csomagot (VAT in the Digital Age, azaz áfa a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!