Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Hormuzi-szoros blokádjával foglalkozó hírek általában az üzemanyaghiánnyal foglalkoznak, pedig a Perzsa-öböl nemcsak az energiahordozók áramlásáért felel, hanem a világ egyik legfontosabb iparialapanyag-központja is, így a szoros helyzete túlmutat a kőolajon és földgázon.
A modern ipar alapja
Az egyik legfontosabb ipari termék, amely veszélybe kerül, az az alumínium.
A Perzsa-öböl az elmúlt húsz évben az alumíniumipar egyik globális központjává vált. Bahreinben működik az Alba, a világ egyik legnagyobb egy helyszínes alumíniumkohója, az Egyesült Arab Emírségekben pedig az Emirates Global Aluminium évente több mint 2,7 millió tonna primer alumíniumot termel. Ez a mennyiség önmagában a világ alumíniumkínálatának közel 4 százalékát jelenti – írja az infostart.hu.
A lap emlékeztet, hogy egyetlen nagy kohó leállása 2022-ben 15 százalékkal emelte az alumínium árát Európában, így igencsak fontos, hogy ennek szállítása akadálymentes maradjon.
A búza ára is a tengeri szoroson múlik
A karbamid, a nitrogénműtrágya egyik legfontosabb formája a globális mezőgazdaság kulcsinputja. A világ műtrágyatermelésének jelentős része a Perzsa-öbölből érkezik, Katar a QAFCO-üzem révén a világ egyik legnagyobb exportőre.
Ha a műtrágya ára nő, akkor a gazdák kevesebbet használnak belőle, ami csökkenti a terméshozamokat, és végül magasabb élelmiszerárakhoz vezet. A Világbank korábbi elemzése szerint a műtrágyaárak 10 százalékos növekedése globálisan akár 1-2 százalékkal csökkentheti a gabonatermelést. Ez önmagában nem tűnik drámainak, de a világ élelmiszerpiaca már kis változásokra is érzékenyen reagál.
A műtrágyaellátás másik kritikus eleme a kén, amelyből kénsav készül, a foszfátműtrágya előállításának alapja. Katar és az Egyesült Arab Emírségek jelentős kénexportőrök. A kén ára sokáig alacsony volt, mert az olaj- és gázfeldolgozás melléktermékeként keletkezett, de az utóbbi években a piaci ár többször is megduplázódott. Ha a szoros zárva van, a kénexport visszaesik, ami a műtrágyaiparon keresztül újabb nyomást gyakorol az élelmiszerárakra.
Műanyag és metanol
A Perzsa-öböl az egyik legnagyobb műanyagalapanyag-exportőr a világon. A szaúdi és katari petrokémiai komplexumok hatalmas mennyiségben gyártanak polietilént és más polimereket, amelyekből csomagolófóliák, kábelburkolatok, háztartási eszközök és ipari termékek készülnek. A globális műanyagpiac mérete meghaladja az évi 400 millió tonnát, ebben a rendszerben a Perzsa-öböl kulcsfontosságú exportcsomópont. Ha a szoros lezárul, a csomagolóipar, az élelmiszeripar és az autóipar egyszerre érzi meg a hatást.
Szaúd-Arábia a világ egyik nagy metanoltermelője, exportjának jelentős része Ázsiába tart. A metanolt a vegyipar alapmolekulájának nevezik, hiszen formaldehid, műgyanták, oldószerek készülnek belőle. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a globális metanolkereslet évente meghaladja a 90 millió tonnát, és gyorsan növekszik, hiszen egy modern bútorlap, egy laminált felület vagy az autóipari kompozitanyag előállításában egyaránt nélkülözhetetlen.
Az öbölállamok is megéreznének egy hosszabb lezárást
A válság nem egyirányú, ugyanis az öbölállamok maguk is függenek a tengeri szállítástól. A sivatagos éghajlat és a vízhiány miatt a régió évente több mint 30 millió tonna gabonát importál, amelynek nagy része tengeren érkezik. Ha a szoros lezárul, az élelmiszerárak gyorsan emelkednek.
Az egészségügy hasonlóan sérülékeny, mivel a legtöbb gyógyszer Európából, az Egyesült […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!