Éppen ezért tartja komoly fenyegetésnek – Izrael mellett – a Nyugat is a hatalmas rakétakészletet. Iránnak még nincs nukleáris fegyvere, és nem rendelkezik olyan interkontinentális ballisztikus rakétával, amely elérhetné az Egyesült Államok területét, és nem is áll atomprogramja olyan közel ahhoz, hogy nukleáris rakétája legyen, amint azt Donald Trump amerikai elnök állította.
Nincs komoly légvédelme sem, és csak korszerűtlen MiG–29-esekkel rendelkezik, mert a tavaly júniusi 12 napos háborúban Izrael szisztematikusan megsemmisítette a rakéták kilövését lehetővé tevő rendszerek nagy részét: a mobil kilövőket, amelyek általában teherautókra voltak szerelve, valamint a rögzített kilövőrámpákat. Ezzel együtt pedig zömében a földön semmisítette meg az iráni harci gépeket. Ezért fontos tehát a rakétaarzenál Teherán számára, hogy legalább hagyományos választ tudjon adni az izraeli és amerikai támadásokra.
Hegyekbe vájt rakétavárosok
Éppen ennek a lehetetlen helyzetnek az elkerülésére kezdett az elmúlt években Irán föld alatti támaszpontokat építeni. Ezek a bázisok mélyen, akár 500 méterrel a felszín alatt találhatók a hegyek gyomrában. A létesítmények az országban szétszórva helyezkednek el, és alkalmasak nagy hatótávolságú rakéták befogadására, mint például a Sahab–3, vagy a Sejil és Khorramsahr modellek, amelyek képesek akár akár 2000 kilométerre is eljutni. Korábban az Iszlám Forradalmi Gárda a rakétaarzenáljáról tett közzé videókat, amelyeket ezeknek a bázisoknak az alagútjaiban forgattak, az elrettentési stratégiájuk részeként.
Szakértők szerint
a körülbelül 3000 rakétából mintegy 2000 képes simán elérni a Közel-Kelet más országait.
Továbbá Teherán rendelkezik nagyszámú kamikazedrónnal és cirkálórakétával. Nem véletlen, hogy szombat óta iráni rakéták csapódtak be Izraelben, Bahreinben, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvaitban, Jordániában és Szaúd-Arábiában, vagyis olyan államok területére, amelyek Washington szövetségesei és amerikai katonai bázisoknak adnak otthont.

A Forradalmi Gárdához kötődő Tasnim hírügynökség vasárnap a X-en közzétett jelentése szerint Irán már 27 amerikai bázist támadott meg. Ráadásul még Ománt is hozzáadta a megcélzott országok listájához, azt a miniállamot, amely közvetítőként működött a Washingtonnal kezdett, ám végül sikertelen atomalku-tárgyalásokon.
A Hormuzi-szoros és a világ kőolajellátása
Annak ellenére, hogy Teherán már több száz rakétát használt fel a tavaly júniusi izraeli és amerikai légicsapásokra adott válaszként, sokan úgy vélik, hogy
nagy számban azóta is gyártott utánpótlást, így Irán elméletben még mindig rendelkezik nagy mennyiségű munícióval.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/03/03/iran-izrael-usa-raketa-foldalatti-silo-kilovoallomas-hadsereg/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!