Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Donald Trump szombat hajnalban jelentette be, hogy az Egyesült Államok „nagy léptékű csapást” hajtott végre Venezuela ellen, amelynek során elfogták Nicolas Maduro venezuelai elnököt és feleségét, Cilia Florest, majd mindkettőjüket elszállították az országból. A bejelentés robbanásszerű hírek közepette érkezett: helyi idő szerint hajnali 2 óra körül hatalmas robbanások rázták meg Caracast és a környező államokat, katonai létesítményeket, és a főváros legnagyobb katonai komplexumát, a Fuerte Tiunát találat érte.
A CNN később két forrásra hivatkozva közölte, hogy a házaspárt „hálószobájukból hurcolták el”.
Mint írják, „az éjszaka közepén fogták el őket, miközben aludtak”. Valamint Nahum Fernández, a kormányzó párt egyik tagja is megosztott részleteket az incidensről. Állítja, hogy egy katonai bázison tartózkodtak, „ott hajtottak végre egy olyan akciót, amelyet az ország elnöke és first ladyje elrablásának nevezhetünk”.
Donald Trump amerikai államfő pedig a Fox Newsnak nyilatkozva megerősítette, hogy az Egyesült Államok a jövőben „erősen részt fog venni” Venezuela olajiparában, miután az amerikai Delta Force elfogta Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, Cilia Florest. Szerinte „valami sokkal precízebb, sokkal erőteljesebb lépésre volt szükség”, és figyelmeztette Maduro támogatóit, hogy „rossz jövő” vár rájuk, ha kitartanak mellette.
Donald Trump rendkívüli sajtótájékoztatójáról részletesen is beszámoltunk korábbi cikkünkben.
Az akció évtizedek óta a legjelentősebb amerikai katonai beavatkozás Latin-Amerikában. Az utolsó hasonló lépés 1989-ben történt, amikor az Egyesült Államok megszállta Panamát Manuel Noriega megbuktatása érdekében.
A venezuelai politikai rendszer: hogyan működik a hatalomátadás?
Venezuela alkotmányos berendezkedése elnöki rendszeren alapul, és az elnök szinte teljhatalommal bír – mert bár léteznek ellensúlyok a rendszerben, Maduro alatt a legtöbb ilyen intézményt, mint például a parlamentet megkerülték. Az 1999-es alkotmány részletesen szabályozza, mi történik az elnök „abszolút hiányának” esetén, amely bekövetkezhet az elnök halála, lemondása, a legfelsőbb bíróság általi felelősségre vonása, állandó fizikai vagy mentális cselekvőképtelensége, tisztségének elhagyása vagy népszavazáson történő visszahívása miatt.
A 233. cikkely világosan kimondja: ilyen helyzetben az ügyvezető alelnök veszi át az elnöki tisztséget, és 30 napon belül új választásokat kell kiírni. Az újonnan megválasztott elnök teljes hatéves mandátumot tölt be – feltéve, hogy a válság a hatéves ciklus első négy évében következik be. Ha az utolsó két évben történik, az alelnök egyszerűen befejezi a mandátumot.
Jelenleg Delcy Rodríguez, a 2018 óta hivatalban lévő alelnök az alkotmányos utód. Rodríguez, aki egyben olajügyi miniszter is, szombaton az állami televízióban követelte az amerikaiaktól, hogy adjanak életjelet Maduróról és feleségéről, és hangsúlyozta, hogy a venezuelai kormány nem tudja, hol tartózkodnak.
A meghamisított választások és az ellenzék küzdelme
A jelenlegi válság gyökerei a 2024. júliusi elnökválasztásig nyúlnak vissza, amelyet nemzetközi megfigyelők sem szabadnak, sem tisztességesnek nem találtak. (Azon túl természetesen, hogy az Egyesült Államok már hónapok óta szorongatja és katonai beavatkozással fenyegeti az országot, ami aláásta az elnök hatalmát.)
Az ellenzék vezéralakja, María Corina Machado – aki később Nobel-békedíjas lett a Maduro-rezsim megbuktatására tett kísérletei miatt – demokratikus aktivista, akit a Maduro-rezsim egyszerűen eltiltott a jelöltségtől. Helyére végül Edmundo González Urrutia volt diplomata lépett, aki az egységes ellenzéki platform jelöltje lett.
A választás napján komoly visszaélések történtek. Sok helyen megakadályozták az ellenzéki megfigyelőket abban, hogy tanúi legyenek a szavazatszámlálásnak, máshol nem nyomtatták ki a szavazógépek által generált szavazólapokat. A Nemzeti Választási Tanács (CNE), amely szorosan ellenőrzése alatt áll a Maduro-kormánynak, nem publikálta az egyes választóköri eredményeket, és végül azt jelentette be, hogy Maduro 51,2 százalékot szerzett, González pedig 43,2 százalékot.
Az ellenzéknek azonban sikerült nagyszabású civil művelet révén megszerezni a szavazólapok nagyjából 80 százalékát. Ezek az iratok – amelyeket független szakértők hitelesnek találtak – egészen más eredményt mutattak: González körülbelül 67 százalékot kapott, Maduro pedig mindössze 30-at. Politológusok a választást „a modern latin-amerikai történelem egyik legkirívóbb választási csalásának” nevezték.
González végül menekülni kényszerült Spanyolországba, ahol politikai menedékjogot kapott, miután a Maduro-rezsim elfogatóparancsot adott ki ellene. Machado pedig bujkál Venezuelában, de időről időre megjelenik tüntetéseken, demonstrálva töretlen ellenállását. Mindkét jelölt ragaszkodik ahhoz, hogy ők nyerték a választást, és a nemzetközi közösség jelentős része – köztük az Európai Parlament – González Urrutiát ismerte el Venezuela legitim megválasztott elnökének.
Trump is egyértelműen az ellenzék mellé állt, és már decemberben megemelte a Maduro elfogásáért felajánlott díjat 50 millió dollárra, és folyamatosan fokozta a nyomást a venezuelai rezsimre.
Mi történhet most? Három plusz egy forgatókönyv
1. Az alkotmányos átmenet
Venezuela alkotmányának betűje szerint Delcy Rodríguez alelnöknek kellene átvennie a hatalmat és 30 napon belül választásokat kiírni. Több amerikai forrás már arra utal, hogy Rodríguez valóban bejelentheti magát ideiglenes elnöknek.
Ez a forgatókönyv azonban több szempontból is problematikus. Rodríguez maga is szorosan kötődik a Maduro-rezsimhez – ő Jorge Rodríguez testvére, aki Maduro egyik legfontosabb politikai segítője. Több ország szankciókat vezetett be ellene korrupció és emberi jogi visszaélések miatt. Az ellenzék szemében egy Rodríguez vezette átmeneti kormány aligha jelentene valódi változást.
Ugyanakkor egy ilyen alkotmányos átmenet kínálná a legnagyobb stabilitást, hiszen megőrizné az intézményi folytonosságot, elkerülné a teljes káoszt, és lehetőséget adna egy tárgyalásos megoldásra. A kérdés az, hogy González és Machado, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy ők képviselik a venezuelai nép akaratát, elfogadnának-e egy chavista alelnök vezette folyamatot.
2. A rezsim összeomlása és az ellenzék hatalomátvétele
A második, az ellenzék által vágyott forgatókönyv szerint a Maduro-rezsim egyszerűen összeomlik, és a magas rangú tisztviselők lemondanak vagy elmenekülnek, a katonai vezérkar átáll az ellenzék oldalára, és González Urrutia veszi át a hatalmat.
Machado a Nobel-díj átvételekor kijelentette, hogy mozgalma felkészül egy „rendezett és békés átmenetre”, amint Maduro kikerül a képből. Azt is állította, hogy „a hatalmas többség” a rendőrség és a fegyveres erők soraiban követné az új kormányzat utasításait, amint megkezdődne a politikai átmenet.
González december végén bejelentette, hogy Machadót kérte fel alelnöknek. A páros – Machado határozottsága és González diplomáciai finomkodása – képes lehet megteremteni az egyensúlyt a keményebb és puhább vonal között, ami számos sikeres átmenet jellemzője volt.
Az ellenzék tisztában van azzal, hogy bizonyos mértékű amnesztiát és garanciákat kell felajánlania a rezsim magas rangú tisztviselőinek.
„Nincs átmenet tranzakciók nélkül” – fogalmazott egy venezuelai szakértő. A kérdés az, hogy a katonaság, amely eddig lojális maradt Maduróhóz, most hajlandó lesz-e átállni.
3. Katonai hatalomátvétel
A harmadik forgatókönyv szerint a hadsereg veszi át a hatalmat. Vladimir Padrino López védelmi miniszter már szombat hajnalban megszólalt, elítélve az amerikai támadást mint „az ország által elszenvedett legnagyobb sértést”, és hangoztatva, hogy Venezuela ellen fog állni az „idegen csapatok jelenlétének”. Ezt követően teljes mozgósítást rendelt el.
Egy katonai hatalomátvétel esetén Padrino López lenne a legvalószínűbb szereplő, aki az ország élére kerülhet. A kérdés az, hogy egy ilyen katonai vezetés mennyire lenne hajlandó együttműködni az ellenzékkel, vagy inkább a chavizmus bizonyos formáját próbálná meg fenntartani Maduro nélkül.
A történelem azt mutatja, hogy katonai átmenetek gyakran újabb autoriter kormányzatokhoz vezetnek, és nem feltétlenül a demokrácia helyreállításához.
+1 Teljes káosz
Az utolsó lehetőség az, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!