Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Utolsó szakaszában a brexit utáni kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások – jelentette szerdán este Reuters.
A hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó uniós biztos ugyanakkor figyelmeztetett:
ez nem azt jelenti, hogy létre is jön a megállapodás.
Egy ugyancsak név nélkül nyilatkozó francia tisztviselő pedig azt közölte a Reuters-szel: jelentős engedményeket tett London az EU-nak az utóbbi 48 órában, különösen a halászat kérdésében, amely egyike a megállapodás három fő akadályának.
Az utóbbi napok eseményei vélhetően ízelítőt nyújtottak Londonnak arra vonatkozóan, hogy mivel is járna egy megállapodás nélküli brexit. Vasárnaptól számos uniós ország felfüggesztette a repülőjáratok fogadását az Egyesült Királyságból, éreztetve a szigetországgal, milyen az, amikor elszigetelik.
Azzal pedig káosz alakult ki a szárazföldi teherszállításhoz nélkülözhetetlen doveri kikötőnél, hogy Franciaország lezárta határait a brit területekről érkező kamionokkal szemben.
Óriási gazdasági hátrányokkal járna az Egyesült Királyságnak, ha visszaállítanák a határellenőrzést, valamint a vámokat az EU és a sziget között. Meglehet, az unió az említett események hatására éreztetni tudta, hogy erősebb az alkupozíciója Londonnal szemben, amely pedig nem akarja, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági károkat tovább tetézzék a megállapodás nélküli brexit negatív következményei.
A Daily Mail politikai riportere arról számolt be, hogy a megállapodást már tető alá hozták, Boris Johnson pedig még ma este be is jelenti. Hivatalosan azonban sem London, sem Brüsszel nem erősítette meg a sajtóértesüléseket.
A brit halak a brit halászoké
Az Egyesült Királyság idén január 31-én hivatalosan kilépett az Európai Unióból, de a halászatban továbbra is az uniós szabályok kötik a közös halászati politika (CFP) rendelkezései alapján. Az egyezmény értelmében az összes EU-tagnak hozzáférése van egymás felségvizéhez, leszámítva a partoktól számított 22 kilométeres szakaszt.
Mindazonáltal nem lehet csak úgy mindenre halászni: az illetékes uniós miniszterek minden évben összeülnek, hogy megállapítsák: mely típusú halból mennyit lehet kihalászni. Ebből születnek a tagállamokra vonatkozó kvóták, amelyeket a hetvenes évekbe visszanyúló adatok alapján állapítanak meg. A britek szerint a halászati iparukat hátrányosan érinti a rendszer, ezért növelni akarják saját kvótájukat.
Jóllehet, a halászhajók kereskedni is tudnak a kvótákkal, a BBC szerint a brit kvótáknak több mint a fele nem-brit kézben van, mi több: a kifogott halak több mint 60 százalékát nem-brit hajók szedték ki a vízből.
De hogyan segít ezen a kilépés az EU-ból?
Az unión kívül Nagy-Britannia teljesen magáénak tudhatja a jóval kiterjedtebb kizárólagos gazdasági övezetét, amit az EU-n belül közösen kezelnek a tagállamok. London pedig azt szeretné elérni, hogy éves tanácskozások útján vitassák meg a hozzáférést egymás vizeihez, és az egyéni kizárólagos gazdasági övezetben található halfajok mennyisége alapján állapítsák meg a kvótákat. Norvégia pont így csinálja.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2020/12/24/a_halakon_mulik_a_brexit-megallapodas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
