Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Körülbelül 233 ezer ember halt meg fegyveres konfliktusban 2024-ben, tavaly ez a szám 179 ezer volt, vagyis idén mintegy 30 százalékkal többen estek áldozatul valamilyen csoportok közötti erőszakos cselekménynek, mint tavaly. Becslések szerint a Földön minden nyolcadik ember aktív harcok által dúlt övezetben él, és Ausztrália, valamint az Antarktisz a két kontinens, ahol nem zajlik valamilyen nagyszabású fegyveres összetűzés.
Azonban egyik konfliktus sem töltött be olyan kiemelt szerepet a hazai hírfolyamban, mint a szomszédunkban dúló orosz–ukrán háború – amely továbbra is az egyetlen államok közötti háború a világon. Eltérő becslések vannak arról, hogy Oroszország és Ukrajna mennyi halottal zárta az idei évet – a fegyveres összetűzéseket számon tartó ACLED szerint a két szláv nemzet harcában idén 72 ezren vesztették életüket, az összes fegyveres konfliktus közül itt haltak meg a legtöbben 2024-ben.
Európában a helyzet változatlan
Európában továbbra is ez az egyetlen fegyveres konfliktus – legalábbis akkor, ha Törökországot nem tekintjük a kontinens részének. Egyik harcoló fél sem tudott érdemi eredményeket felmutatni 2024-ben, a háború azonban többször is magában hordozta a világháborús eszkaláció veszélyét.
A frontvonal nagyjából befagyott. Oroszország és Ukrajna is csak apró sikereket tudott elkönyvelni. Oroszország stabilan tartja a megszállt területeket, és rendkívül lassan, de előrenyomul. Augusztusban a háborúban először az Ukrán Fegyveres Erők behatoltak orosz területekre Kurszk közelében – lassan azonban kiszorítják őket onnan. Októberben Észak-Korea Oroszország oldalán csatlakozott a háborúhoz, és több ezer katonát küldött Ukrajnába. Washington és az Európai Unió eközben komoly pénzügyi segélyeket juttatott Ukrajnának, sőt Joe Biden elnök jóváhagyta az amerikai fegyveradományok Oroszországban történő bevetését is – amelyre válaszul az oroszok ismét a nukleáris arzenáljukkal kezdtek fenyegetőzni. Novemberben amerikai elnökké választották Donald Trumpot, aki azzal kampányolt, hogy tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket – valamint azzal is, ha a NATO tagjai nem fizetnek, az USA kilép a szövetségből. A megválasztott republikánus elnököt január 20-án iktatják be.
A Közel-Kelet egyre instabilabb
A Közel-Kelet valósággal felrobbant azóta, hogy a Hamász nevű terrorszervezet 2023. október 7-én támadást indított Izrael ellen, amely után a zsidó állam hadserege behatolt a gázai övezetbe, ahol azóta is aktív fegyveres harcok dúlnak a Hamász és az IDF (Izraeli Védelmi Erők) között. Az összecsapásokban több tízezer civil vesztette életét, ami miatt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki, amely döntéssel szemben Jeruzsálem szövetségesei – például Orbán Viktor magyar miniszterelnök – éles kritikákat fogalmaztak meg.
Idén Gáza mellett Izrael újabb frontot nyitott, és októberben – történelme során immáron hatodik alkalommal – részben megszállta északi szomszédját, Libanont is, ugyanis ez az ország ad otthont a Hezbollah nevű, Irán által támogatott izraelellenes síita szervezetnek. Az inváziót megelőzően Izrael pusztító légicsapásokat mért Libanon déli részére, valamint egy nagyszabású titkosszolgálati művelet keretében kiiktatta a Hezbollah vezetésének jelentős részét, valamint több száz Hezbollah fegyveressel végzett a „csipogós támadások” néven elhíresült merényletsorozatban.
A két ország november 26-án francia és amerikai közvetítéssel tűzszünetet kötött, azonban Jeruzsálem továbbra is megszállás alatt tartja Libanon egyes részeit. Az offenzíva miatt az izraeli hadsereget háborús bűncselekmények elkövetésével vádolják. A Hezbollah és Izrael konfliktusába egyébként becsatlakozott Irán is. Teherán 2024-ben két alkalommal is rakétaesőt zúdított Izraelre, azonban ezeknek jelentős részét a zsidó állam Vaskupola néven emlegetett rakétaelhárító-rendszere kivédte. Ezzel a siíta állam azonban eszkalálta a konflktust Izraellel, amelyet eddig csak megbízottjain – például a Hezbollahon – keresztül folytatott.
(Ezen a térképen a közel-keleti fegyveres konfliktusok halottainak száma látható – a pontos adatokért mozgassa a kurzort a piros körökre.)
Az év legnagyobb meglepetését a térségben Szíria szállította, ahol 14 évvel a polgárháború kirobbanása után egy iszlamista milícia sikeresen megdöntötte a véreskezű Bassár el-Aszad diktátor uralmát, aki ezután Oroszországba menekült.
A nyugat most reménykedik, hogy a 14 éves véres polgárháború végére pont kerülhet. Ez a konfliktus volt az, amely amellett, hogy komoly menekültválságot okozott, a történelem egyik legbrutálisabb szervezetének, az Iszlám Államnak a felemelkedését is elhozta. Több elemző azonban óva intett attól, hogy a Nyugat túl nagy reményeket fűzzön ahhoz, hogy a vallási szélsőségesek új rendszere Aszadénál emberségesebb lesz. Eközben tovább dúl a jemeni polgárháború is.
Afrikát etnikai és vallási konfliktusok szabdalják
Afrikában jelenleg több polgárháború zajlik. Áldozatok számában azonban kiemelkedik a szudáni polgárháború – nem tudni […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!