Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az idei amerikai elnökválasztási kampányokban régóta visszatérő elem egy 922 oldalas dokumentum, ami arról szól, hogy egy következő republikánus elnök miként szélesíthetné ki jogkörét, és vezethetne be évtizede várt konzervatív szakpolitikákat. Míg demokraták szerint a jogkörszélesítéssel a republikánusok elkezdenék leépíteni a demokráciát, addig a tervet kidolgozók azzal védekeznek, hogy a terv épp nem a demokrácia leépítéséről, hanem annak újraélesztéséről szól. De mi is az erről szóló Project 2025, és melyik értelmezés áll közelebb a valósághoz?
Mióta Joe Biden demokrata elnök július végén bejelentette visszalépését a 2024-es elnökválasztástól, sokat változtak a kampányok az azóta eltelt bő három hétben.
Miközben Donald Trump és alelnökjelöltje, J. D. Vance továbbra is keresik a fogást a Kamala Harris és Tim Walz alkotta demokrata pároson – jelenleg inkább sikertelenül, mintsem sikeresen –, addig Harris fellépése lendületet adott az addig elég gyenge demokrata kampánynak.
Nemcsak energetikusabb és színesebb lett, hanem alelnökjelöltje, Tim Walz minnesotai kormányzó színre lépésével még új elemeket is hozott a kampány: a demokraták elkezdték furcsaként jellemezni a Trump–Vance-párost, valamint – mint Kalifornia korábbi főügyésze – Harris egy ügyész kontra elítélt párosításba helyezte a közte és Trump között folytatott versenyt. Ugyanakkor egy hangsúlyos elemet Harris továbbra is meghagyott Biden kampányából:
a demokraták szerint Donald Trump veszélyes az amerikai demokráciára, és mindebben egy 922 oldalas dokumentum segítené, az ún. Project 2025.
Biden mellett Harris is gyakran említi a Project 2025-öt, legutóbb például néhány napja azt állította,
a Project 2025 egy bizonyíték, hogy ha Donald Trump novemberben győz, akkor tovább fogja támadni az egyenlőséget, elveszi a szabadságjogokat, és aláássa a demokráciánkat.
De valójában így van ez? Mi valójában a Project 2025, amit a demokraták annyira támadnak, míg maga Donald Trump megpróbál távolságot tartani tőle – annak ellenére, hogy elkészítésében adminisztrációjának korábbi húzónevei is részt vettek?
Micsoda és mi a célja Project 2025-nek?
A Project 2025 nem egy új keletű dolog abban a tekintetben, hogy az azt vezető konzervatív think tank, a Heritage Foundation már 1981-ben, Ronald Reagan első ciklusára is készített egy ún. Mandate for leadership, azaz mandátum a vezetésre keresztelt dokumentumot, amiben konzervatív szakpolitikai terveket vázolnak fel és dolgoznak ki a republikánus elnökjelölt számára.
Ezt azóta összesen kilenc alkalommal tették meg, függetlenül attól, hogy ki volt a republikánusok elnökjelöltje, és hogy egyáltalán a jelölt milyen kapcsolatot ápol az 1973-ban megalapított, jelenleg Kevin Roberts vezette think tankkel.
A szakpolitikai terveket értelemszerűen konzervatív társadalomtudósok, jogászok és egyéb politikai szereplők dolgozzák ki, emellett a dokumentumban arról írnak, hogy szerintük miként kellene az új elnöknek kormányoznia, milyen prioritásokat kellene meghatároznia, majd azokra milyen megoldásokat kellene találni – ez persze nem jelenti azt, hogy végül az elnök ezeket meg is fogadná.
Elsőre egyébként elég unalmasnak tűnhet, egy 922 oldalas dokumentum, amiben szakpolitikai terveket, elnöki prioritásokat és célokat részleteznek, de a Project 2025 az eddigiekhez képest jóval nagyobb méretű és jóval kimértebb, hatékonyabb terv, mint amit a think tank eddig kiadott.
A kidolgozásában több mint száz konzervatív think tank vett részt és
AZ EGÉSZ PROJEKT NEM KIZÁRÓLAG MEGVALÓSÍTHATATLAN SZAKPOLITIKAI ÁLMODOZÁSOKBÓL ÁLL, HANEM KONKRÉT OLYAN JAVASLATOKBÓL, AMIKET AKÁR ELNÖKI RENDELETTEL, AKÁR ÜGYNÖKSÉGI VÉGREHAJTÁSSAL MEG LEHETNE VALÓSÍTANI MÁR AZ ELSŐ NAP.
Mit tartalmaz a Project 2025?
Az egész projekt összesen négy pillérre épül, amiből a szakpolitikai tervek mindössze egyet tesznek ki. A Projekt 2025 négy pillére a
- kidolgozott szakpolitikai javaslatok;
- adatbázis azokról a személyekről, akik potenciálisan részt vehetnének az adminisztráció munkájában politikai kinevezettként;
- számukra képzések és tréningek, hogyan végezzék el jól a munkájukat;
- illetve egy 180 napos menetrend, hogy az új elnök a beiktatásától számított hat hónapon belül miket tudna elérni.
Röviden előrevetítve,
A PROJECT 2025 CÉLJA, HOGY DONALD TRUMP A BEIKTATÁSÁT KÖVETŐEN AZ ELSŐ NAPTÓL KEZDVE AZONNAL HATÉKONY ELNÖK TUDJON LENNI EGY FELKÉSZÜLT és PRECÍZ BÜROKRÁCIÁVAL, AMINEK TAGJAI AZ ELNÖKHÖZ LOJÁLISAK.
2016-ban ugyanis Trumpnak semmi terve nem volt arra, hogy a választás után miként fogja vezetni Amerikát: ugyan a kampánya során pár szakpolitikai célt belebegtetett, de se kellő embere, sem pedig konkrét stratégiája nem volt, hogyan veszi át a Fehér Ház irányítását 2017. január 20-ától, a beiktatás napjától, miközben Bidennek négy évvel később ilyen problémái nem voltak.
Ugyanis annak az oka, hogy két adminisztráció között hosszú hatalomátadási folyamat, hogy az elég összetett: a meglévő, folyó ügyeket át kell adni, ezenkívül pedig több mint négyezer embert kell kinevezni az adminisztráció különböző szintjein, akiknek majd át kell venni a különböző ügynökségek irányítását vagy azon belüli pozíciókat – ezért tart a hatalomátadás az alkotmányban meghatározva több mint három hónapon keresztül, november első szerdáján tartott választástól a január 20-i beiktatásig.
Hogyan nézne ki egy második Trump elnökség a Project 2025 szerint?
Annak ellenére, hogy Trump maga elhatárolódott a projekttől, miután a demokraták nagyerővel kezdték azt támadni, valamint saját maga is hirdetett programot Agenda 47 néven, a Trump-csapat által készített terv és a Project 2025 által felvázolt program sok esetben fedik egymást.
Utóbbinak az elkészítésében az egykori adminisztrációjából 140 korábbi magas beosztású személy vett részt, a héten kiszivárgott tréningvideókon szereplő 36 előadóból 29-en pedig pozíciót vállaltak az első Trump-adminisztrációban is. A Project 2025 egykori vezetőjéről nemrég pedig rejtett kamerás felvételek kerültek ki, amiben
RUSSEL VOUGHT, A PROJEKT MEGÁLMODÓJA ARRÓL BESZÉL, TRUMP HIÁBA MONDTA AZT, HOGY NEM TUD SEMMIT A PROJEKTRŐL, VALÓJÁBAN A HÁTTÉRBEN TÁMOGATJA és elégedett A MUNKÁval.
Emellett, ha nem is teljes egészében, de adminisztrációja vélhetően beiktatása után sokat hagyatkozna a dokumentumokban lefektetettekre, hiszen Trump a 2016-os választás után is többször nyúlt a Heritage Foundation akkori munkájához – még a think tank 2020-as terve kapcsán is említik, hogy a 2016-os dokumentumban vázoltak 64 százalékát már az első évében elkezdte megvalósítani az elnök.
1. Megerősíteni az elnök hatalmát
Trump az első adminisztrációja alatt gyakran hivatkozott arra, hogy azért nem tudott megvalósítani bizonyos politikákat, mert a bürokraták nem voltak hozzá lojálisak és nem voltak hajlandóak azokat végrehajtani, vagy egyszerűen szabotálták, mert azok olykor jogszabályba ütköznek vagy egyenesen alkotmányellenesek.
Ezt segítené elkerülni egyrészt az adatbázis, ahol a potenciális politikai kinevezetteket gyűjtik – amit a média olykor jobboldali LinkedIn-nek is nevez –, valamint az őket felkészítő képzések, ami a program négy pilléréből kettőt felölel.
Ezenkívül a terv szerint úgy reformálnák meg a jelenlegi bürokráciát, hogy mindig az elnök akarata érvényesüljön.
Jelenleg egy elnökváltás idején több mint négyezer személyt kell kijelölni az új adminisztrációnak, akik politikai kinevezettként a Fehér Házban töltenek be különböző politikai pozíciókat, vagy vezetik a végrehajtó hatalomhoz tartó ügynökségeket, miközben összesen több mint kétmillió embert foglalkoztat a szövetségi állam.
Egyrészt azzal, hogy elkészítettek egy ilyen adatbázist, sokkal egyszerűbben tudják majd betölteni ezt a négyezer helyet. Ugyanakkor a bürokrácia nem kizárólag politikai kinevezettekből, hanem ún. civil, pártnélküli bürokratákból is áll, akiknek a helye védett egy elnökváltás esetén is.
Ők alsóbb szinten dolgozó szakértők, tudósok – például a környezetvédelmi vagy atombiztonsági ügynökségeknél – vagy adminisztrátorok, akik a bürokrácia mindennapi feladatainak teljesítéséért felelnek. Mivel munkájuk nem politikai jellegű, a feladatukat pedig a jogszabályok és az alkotmány szerint végzik, emiatt nem rúghatóak ki.
Azonban a Project 2025 célja, hogy az ilyen védettnek számító civil pozíciók egy jelentős részét politikaivá változtassák át, ami azt jelentené, hogy a négyezer politikai kinevezett helyett jóval több, közel 40, de bizonyos számítások szerint akár 50 ezer pozíció is lehetne, akiknek legtöbbjét a projekt adatbázisából választanák ki, azaz a szakértőket a politikai kinevezettek váltanák – ez az egyébként Schedule F nevű elnöki rendelettel oldanák meg, ami az Agenda 47-ben is szerepel.
Ezzel lényegében a terv eltörölné a mélyállam vélt vagy valós liberális elfogultságát és oda főleg Trumphoz hű konzervatívokat tennének, amivel lényegében létrehoznának egy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!