Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az amerikai adminisztráció Kuba-politikája az elmúlt hónapokban éles fordulatot vett. A január 3-i venezuelai akció után, amelyben az amerikai erők Caracasban elfogták Nicolás Maduro elnököt, az Egyesült Államok január 29-én olajblokádot vezetett be Kuba ellen, februártól megnövelte a sziget körüli felderítő repüléseinek számát, májusban pedig további célzott szankciókat is bevezetett. A kubai Polgári Védelmi Hatóság ezekben a napokban családi útmutatót adott ki „egy hipotetikus, Kuba elleni katonai agresszió esetére”, a kubai állami média pedig fotókat tett közzé arról, hogy civilek katonai kiképzésen vesznek részt. Erre a feszültséghez fűzött elemzésében reagált Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.
Tarjányi a posztjában úgy fogalmazott, hogy az amerikai stratégia ma már nem a klasszikus katonai invázió, hanem egy lassan őrlő hibrid nyomásgyakorlás, amelynek hat fő pillérét sorolta fel. A szakértő szerint Washington a Kuba elleni nyomást energiahiányon, gazdasági fojtáson, információs műveleteken, belső destabilizáción, társadalmi fáradáson és pszichológiai nyomáson keresztül érvényesíti.
A cél tehát nem egy klasszikus invázió, hanem annak megmutatása, hogy az Egyesült Államok képes lassan megfojtani egy rendszert anélkül is, hogy hivatalosan háborút indítana
– fogalmazott Tarjányi.
A szakértő szerint az amerikai vezetés két meghatározó alakjának, Donald Trumpnak és Marco Rubiónak külön motivációi vannak. Tarjányi szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter számára „Kuba személyes ügy” a kubai amerikai származása miatt.
Rubio családja még a Castro-rendszer kiépülése előtt vándorolt át a szigetről az Egyesült Államokba. A Trump-adminisztrációban a külügyminiszter régóta a Kubával szembeni kemény fellépés egyik legmarkánsabb […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!