Mióta az 1990-es években Joseph Nye a politikatudományban megalkotta a „puha hatalom” fogalmát, ez a gondolat világszerte egyre nagyobb teret nyer a külpolitikai diskurzusban. Felismerve a nemzetközi kapcsolatok változó természetét, Nye azt állította, hogy már nem a katonai erő az egyetlen tényező, amely meghatározza, hogy egy nemzet mekkora hatalommal rendelkezik a nemzetközi porondon.
Dzsavaharlal Nehru miniszterelnöksége óta India a békés együttélés retorikáját hirdeti – ami egyébként a buddhizmusban és a hinduizmusban megjelenő „nem ártás” (szanszkrit ahimszá, अहिंसा) elvére rímel. Bár manapság már egyre gyakrabban hallani az immár a világ legnépesebb országává vált India nagyhatalmi törekvéseiről, a külpolitikai doktrínában még mindig fontosak azok az eszmék, amelyek a hatalom kivetítésének szelídebb módszereit szorgalmazzák.
Nagyon érdekes, hogy a buddhizmus úgy vált India hatalmi eszközévé, hogy bár a vallás ezen a földön alakult ki, és terjedt el, a muszlim hódításokat – nagyjából a XIII. századot – követően gyakorlatilag kiszorult az országból. Ráadásul a megfigyelők azt tapasztalhatják, hogy Narendra Modi jelenlegi kormánya a belpolitikában jelentősen támaszkodik a hindu nacionalizmusra.
Buddhizmus és internacionalizmus
A buddhizmus külpolitikai haszna nagyrészt abból fakad, ahogyan a hitet a második világháborút követően újjáélesztették. Ez a törekvés határozottan internacionalista szemléletű volt, és a meglévő felekezeti és földrajzi határok átlépésére összpontosított. Ezt elősegítette, hogy a háborút követő évtizedekben számos szervezetet alapítottak, és számos tanácskozást és konferenciát hívtak össze, amelyek a buddhizmus különböző szektái közötti transznacionális együttműködésre helyezték a hangsúlyt.
Ez az újonnan függetlenné vált Srí Lankán rendezett konferenciával kezdődött, ahol megalakult a Buddhisták Világszövetsége. 1952-ben, Nehru miniszterelnöksége alatt India adott otthont a Nemzetközi Buddhista Konferenciának Szancsiban, ahol több mint 3000 buddhista apáca, szerzetes és történész vett részt. 1954-ben Burmában hívták össze a Hatodik Buddhista Tanácsot.
A Vivekananda International Foundation szerint a második világháború utáni évtizedekben Kelet-Ázsiában Japán és Dél-Korea kezdte el felkarolni a buddhista örökséget – ahogyan a hidegháború után a Szovjetunió számos egykori állama is. Ma a világ buddhista lakosságának 97 százaléka az ázsiai kontinensen él, és számos ország, például Bhután, Mianmar, Thaiföld és Srí Lanka a buddhizmust nemzeti értékeik és identitásuk meghatározójaként fogja fel.
Ebben a kontextusban érthetőek az indiai kormány azon erőfeszítései, hogy a buddhista örökséget beépítse ideológiájába és retorikájába. Teszi ezt annak érdekében, hogy újabb diplomáciai, gazdasági, kulturális és stratégiai társulásokat alapítson. A vallás pánázsiai jelenléte és a régiónak a nemzeti identitásában betöltött jelentősége, valamint „békés vallásként” való megítélése ideális a „puha” hatalomkivetítés eszközeként – írja tanulmányában az Observer Research Foundation.
Bár akkor még kevésbé tudatosan, de a hatvanas évektől a Nyugat felé is működött ideológiai hatalomkivetítő eszközként a buddhista vallás és filozófia. Az indiai vezetés, különösen a Nehru-kormányzat és a későbbi indiai vezetők, tudatosan építettek arra, hogy India szellemi és vallási öröksége felkeltheti a világ érdeklődését. India kulturális diplomáciáját arra is felhasználta, hogy elmélyítse kapcsolatait a nyugati világgal. Az „eszmei export” fontos szereplővé vált ezen a téren.
A tibeti buddhizmus a hatvanas években különösen fontos szereplője volt India puha hatalmának. A dalai láma, aki 1959-ben menekült el Kínából Indiába, az indiai kormány segítségével nemcsak politikai menedéket kapott, hanem világszerte ismert spirituális vezetővé is vált. A tibeti buddhizmus gyakorlatai és tanításai – különösen a meditáció és a buddhista filozófia – Nyugaton is egyre népszerűbbé váltak.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/01/29/india-buddhizmus-soft-power-kina-dalai-lama-puha-hatalom/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!