2022. január 18., keddMa Piroska napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 340,00 Ft
2022.01.18. Piroska Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 340,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / A balti államok 30 éve a rendszerváltás után

Hirdetés

A balti államok 30 éve a rendszerváltás után

A balti államok függetlenedési törekvései a nyolcvanas évek második felében indultak meg a Mihail Gorbacsov által meghirdetett peresztrojka és glasznoszty jegyében. Az országok kezdetben nem akartak radikális reformokkal előjönni, csupán csak a nemzeti szuverenitásuk, és a Szovjetunióhoz fűződő viszonyuk újrahangolását akarták felülvizsgálni. A helyi kommunista pártvezetésben eközben egy puhább, reformer irányvonalat kezdett követni, ami jelentősen megkönnyítette az átmenet felgyorsítását. A balti tagállamok Legfelsőbb Tanácsai (parlamentjei) 1989-ben mondták ki a szuverenitásukat, és ezzel egy időben új pártok is megjelentek. Moszkva ugyan megpróbálta, hogy fegyverrel törje le a litván, és ezzel a baltikumi függetlenedési törekvéseket, ám nem járt sikerrel.

1991. március 3-án mindhárom balti államban népszavazással erősítették meg a függetlenséget, amit először Izland, majd az Európai Közösség országai is elismertek.

Hirdetés

Az akkori két nagyhatalom az Egyesült Államok szeptember 1-jén, míg a Szovjetunió szeptember 6-án mondott igent az elszakadásra. Fontos kiemelni, hogy a balti államok a nyugati orientáció érdekében nem csatlakoztak a Független Államok Közösségéhez (FÁK). 1991-től a gazdasági és politikai átmenet alatt megkezdődött a független nemzetállamiság kiépítése.

A másik fontos kihívás az orosz nemzeti kisebbségek jogainak tisztázása volt. A szovjet megszállás idején ugyanis több tízezer  orosz gyári munkást és katonát telepítettek a Baltikumba (főleg Észtországba és Lettországba). A helyzet Litvánia szempontjából volt a legkedvezőbb, mivel lakosainak több mint nyolcvan százaléka litván nemzetségű volt, Észtországban ez az arány 64, míg ebben az összehasonlításban a legkedvezőtlenebb Lettország helyzete volt, ahol a litvánok aránya 58 százalék volt.

Litvániában a helyzet kezelése érdekében mindenki automatikusan megkapta az állampolgárságot, aki az országban élt. Az orosz ajkúakkal kapcsolatos kérdést az észtek évi 3-4 ezer fős honosítással rendezték. A lettek komolyabb döntésre csak 1998-ban szánták el magukat, amikor is 5 éves állandó tartózkodáshoz, és nyelvi, alkotmányismereti követelményekhez kötötték az állampolgárság megszerzését.

1993-ban a balti országok az Európa Tanács tagjai lettek. Az euroatlanti integráció részeként 2002-ben beléptek a NATO-ba, 2004-ben pedig Magyarországgal együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz is. 

Lettország

Lettország függetlenségének kikiáltása után egy labilis politikai rendszer jött létre, mivel egymást követték a hatalmon az új pártok. A politikai törésvonalak nem az adott ideológiai nézetek mentén alakultak ki, hanem, hogy kinek mi volt a viszonya a rendszerváltáshoz. A rendszerváltáskor a Népfront volt az a tömörülés, amely a reformok elkötelezett híve volt, hozzájuk csatlakoztak a centrum, és főképp a baloldal pártjai. A jobboldali pártok viszont távol maradtak. Az első szabad választás után röviddel visszaállították az 1922-ben felfüggesztett alkotmányt is.

“Szabadságot a Baltikumnak” felirat a lett parlament mögött, az 1991-ben történt összecsapások 30. évfordulóján 2021. január 20-án Rigában

Fotó: Gints Ivuskans / AFP

Rigának – hasonlóan a többi balti állammal – súlyos gazdasági recesszióval kellett megküzdenie, valamint rendeznie kellett az orosz kisebbségek helyzetét is.

A másik érzékeny kérdés az orosz katonai jelenlét tisztázása volt, Lettországban ugyanis 1991-ben még több mint 50 ezer orosz katona állomásozott, ők végül csak 1994-ben hagyták el az országot. A két ország közötti rossz viszony még a kétezres évek elején is éreztette a hatását, aminek hátterében a második világháborús szovjet megszállás állt. A helyzet odáig fajult, hogy Moszkva ideiglenes elzárta a kőolaj csapokat Lettország irányában.

Nem tett jót a diplomáciai viszonyoknak az orosz kisebbségek nyelvhasználati jogainak csorbítása sem a lett iskolákban.

Ami a gazdaságot illeti, példás ütemű, két számjegyű bővülés volt jellemző 2005-2008-ig, amit csak a globális pénzügyi válság állított meg, olyannyira, hogy Rigának az IMF-hez kellett fordulnia segélyért. A Nemzetközi Valutaalap egy sor reformintézkedést kért, többi között adóemeléseket, a fizetések csökkentését a közszférában, valamint a jóléti kiadások lefaragását. 2014-ben Lettország csatlakozott az euró-övezethez, és bevezette az eurót. A balti államban legutóbb 2018-ban tartottak parlamenti választásokat, amikor is az oroszbarát Harmónia Központ kapta a legtöbb szavazatot, és Vjacseszlavs […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/12/27/a-balti-allamok-a-rendszervaltas-utan/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az esőzések nyomán egyetlen folyóvá vált Montevideo központja

Az esőzések nyomán egyetlen folyóvá vált Montevideo központja

Példátlan esőzések pusztítanak Uruguayban. Az EL Pais beszámolója szerint az esőzések leginkább a fővárost, Montevideót, …