2024. július 22., hétfőMa Magdolna napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 390,00 Ft | USD: 358,00 Ft | CHF: 403,00 Ft
2024.07.22. Magdolna Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 390,00 Ft | USD: 358,00 Ft | CHF: 403,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / 3,2,1, start! Indul az újabb globális nukleáris fegyverkezési verseny

Hirdetés

3,2,1, start! Indul az újabb globális nukleáris fegyverkezési verseny

A világon jelenleg kilenc nukleáris hatalom van: Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. Ezek az országok összesen több mint 12 ezer nukleáris töltetet birtokolnak, bár ebből valószínűleg „csak” 9585 darab lehet potenciálisan használható.

Hozzá kell tenni, hogy ezek nem pontos számok, hanem óvatos becslések: számos nukleáris hatalom atom arzenálját szám szerint nem ismerjük, ilyen adatok egészen néhány évvel ezelőttig javarészt az Egyesült Államok és Oroszország esetében álltak rendelkezésre, amelyek egyébként a nukleáris fegyverek 90 százalékát birtokolják. A stockholmi intézet például „néhány száz” darabra becsüli a kínai atomfegyvereket, miközben Peking ezeket az adatokat nem hozza nyilvánosságra.

Orosz atomrakéta 2020. június 24-én Moszkvában, Oroszországban

Orosz atomrakéta 2020. június 24-én Moszkvában, Oroszországban

Hirdetés

Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images Hungary

Az biztos, hogy évek óta jól látható egy trend a nukleáris fegyverek terén: a modernizációra fordított összegek növekednek, ahogy a telepített és a magas készültségbe helyezett nukleáris fegyverek száma is emelkedik. A SIPRI szerint 3904 robbanófej van jelenleg rajtra készen telepítve, és ebből 2100 magas készültségben. A tavaly az amerikai kongresszus elé benyújtott tervek szerint az Egyesült Államok például 2023-2032 közötti időszakban, 10 év alatt 756 milliárd dollárt tervez költeni a nukleáris erőkre, vagyis átlagban évi 75 milliárd dollárt. Így a nukleáris erőkre fordított amerikai kiadás önmagában nagyjából annyi, mint a 2022-es egész éves orosz katonai költségvetés.

Sok vagy kevés a 12 ezer atomtöltet?

Ahhoz, hogy perspektívába helyezzük azt, mi történik a világban most, érdemes megnézni, sok-e vagy kevés a SIPRI által kiszámolt 12 ezer nukleáris töltet. Nagyságrendekkel több, mint amivel megsemmisíthető az emberiség, de a hidegháborús korszakhoz képest valójában annak csak a töredéke. A hidegháború során az akkori Szovjetunió és az Egyesült Államok féktelen fegyverkezési versenybe kezdett, és évről évre jelentős mennyiségű nukleáris fegyvert állított elő. Az elrettentés és a katonai vezető szerep mércéje a mennyiség lett, miközben valójában néhány száz nukleáris töltettel már el lehetne pusztítani a Földet. 

A csúcsponton a globális nukleáris arzenál meghaladta a 70 ezer atomtöltetet. Az Egyesült Államok a csúcsponton (1967) 31 255 nukleáris töltettel rendelkezett, A Szovjetunió a legtöbbet, 40 159 töltetet 1986-ban birtokolta.

Vagyis a nyolcvanas években körülbelül hatszor annyi nukleáris töltet volt világszerte, mint most. Tehát aggodalomra semmi ok? A rövid válasz az, hogy korai az aggodalom, de a trend, amely az elmúlt években elindult, mindenképpen veszélyes. A hidegháborús korszak végén a két szuperhatalom közösen ismerte fel, hogy egyrészt a mennyiségi méregetésen kívül a hatalmasra duzzadt nukleáris arzenál valójában sokat nem ad hozzá a katonai képességekhez, egy jóval kisebb mennyiség bőven elegendő lenne. Másrészt pedig az uránium dúsítása és a nukleáris fegyverek előállítása igen költséges folyamat, amit jó lenne visszafogni. Önmagában az urándúsítás folyamata egyetlen nukleáris fegyverhez szükséges mennyiség számára 30-100 millió dollár közé tehető, és egyetlen atomtöltet végső költsége több százmillió dollár lehet, nem beszélve a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokról. A tárolás és karbantartás költségei pedig az arzenál méretétől függően több milliárd dollárra rúghatnak évente: az Egyesült Államok például több mint 13 milliárd dollárt költött 2023-ban a nukleáris arzenálja és a létesítményei fenntartására.

Ebből a felismerésből egy sor stratégiai leszerelési szerződés született: 1972: a ballisztikus rakéták elleni rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés (ABM); a stratégiai ballisztikus rakétákat korlátozó SALT I és SALT II (1972 és 1979), és a kis- és közép hatótávolságú rakéták tiltásáról szóló 1987-es szerződés (INF).

Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan aláírják az INF egyezményt 1987. december 8.án a Fehér Házban

Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan aláírják az INF egyezményt 1987. december 8.án a Fehér Házban

Fotó: Ronald Reagan nyilvános archívuma.

A nukleáris fegyverek leszerelését tekintve a legfontosabbnak a START I és II (1991 és 1993), valamint az Új START (2010) bizonyult. Ezek pontosan előírták, hogy mennyi nukleáris  robbanófejet tarthat a két nukleáris szuperhatalom (6-6 ezret), és ebből mennyi lehet telepítve (1550). Ennek a leszerelési folyamatnak a következtében a két szuperhatalom több ezer nukleáris töltetet semmisített meg. De talán a konkrét számoknál is fontosabb lett az ellenőrizhetőség: a szerződések […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/06/25/indul-az-ujabb-globalis-nuklearis-fegyverkezesi-verseny/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Joe Biden már meg is nevezte, kinek az elnökjelöltségét támogatja, Donald Trump rögtön reagált – Minden, amit Joe Biden visszalépésével kapcsolatban tudni érdemes – kövesse az Indexen!

[…] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! Forrás: https://index.hu/kulfold/2024/07/21/amerikai-egyesult-allamok-feher-haz-elnokvalasztas-joe-biden-donald-tump-kamala-harris-demokratak/ *Tisztelt Olvasó! Amennyiben …