Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nagyon úgy tűnik, hogy az államközi háborúk korszaka korántsem ért véget. 2025-ben több fegyveres konfliktus is súlyos nemzetközi válságot idézett elő, regionális hatásokkal és globális következményekkel. Miközben az új amerikai adminisztráció nem titkolt célja a bolygó békéjének megőrzése és a nagyhatalmi konfliktusok elkerülése volt, egyre több szereplő dolgozott – tudatosan vagy következményektől nem tartva – ezen törekvések meghiúsításán.
Az Index 2025-ös háborús összefoglalója következik.
A jobb alsó sarokban található + jel segítségével ráközelíthet a világ egy-egy pontjára, a térkép visszakicsinyítéséhez nyomja meg a – gombot.
Oroszország és Ukrajna
Az orosz–ukrán háború 2025-ben is Európa egyetlen nyílt, nagy intenzitású fegyveres konfliktusa maradt, egyben a világ legtöbb áldozatot követelő háborúja. A frontvonalak csak korlátozott mértékben mozdultak el, miközben mindkét fél hatalmas emberi és anyagi veszteségeket szenvedett el.
Az új amerikai elnök, Donald Trump a hivatalba lépése után diplomáciai letámadást indított a tűzszünet és a tárgyalások előmozdítására, ám ezek a kísérletek sorra kudarcba fulladtak. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott alaszkai találkozója nem hozott áttörést, a hónapokon át tartó egyeztetések pedig világossá tették: Moszkva 2025-ben még nem volt érdekelt a háború lezárásában.
A harcok többsége továbbra is Kelet- és Dél-Ukrajnában, a Donbászban zajlott. Eközben Oroszország rendszeres rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. Kijev válaszul egyre mélyebbre hatoló csapásokat mért orosz katonai és energetikai célpontokra, ami újabb eszkalációs félelmeket váltott ki mindkét oldalon. A háború humanitárius és gazdasági következményei 2025-ben tovább súlyosbodtak, tízezrek vesztették életüket, és milliók éltek tartós bizonytalanságban. Oroszországban üzemanyagválság tombolt, Ukrajna a gazdasági összeroppanás szélére került, amin csak egy uniós segélyhitellel sikerült enyhíteni.
Pakisztán és India
2025 tavaszán atomháború szélére sodródott két ország egy turistamészárlás miatt: ismét fegyveres válság alakult ki India és Pakisztán között, miután Kasmírban egy terrortámadás több tucat civil életét követelte. Újdelhi az akció mögött Pakisztán által támogatott fegyveres csoportokat nevezett meg, Iszlámábád azonban határozottan tagadta a vádakat.
A diplomáciai adok-kapok gyorsan katonai eszkalációba torkollott: a felek rakétacsapásokat és tüzérségi támadásokat hajtottak végre egymás állásai ellen a vitatott határ mentén. Bár a konfliktus végül nem fajult teljes körű háborúvá, a két, nukleáris fegyverrel is rendelkező állam közötti összecsapások világszerte komoly aggodalmat keltettek.
A nemzetközi közvetítők – köztük az Egyesült Államok – intenzív nyomására néhány hét után tűzszünet jött létre, ám a kasmíri helyzet továbbra is robbanásveszélyes maradt.
Irán és Izrael
A Közel-Kelet egyik legveszélyesebb eszkalációja 2025 nyarán következett be, amikor Izrael célzott csapásokat mért iráni katonai és nukleáris létesítményekre. Az izraeli vezetés azzal indokolta az akciót, hogy Teherán kritikus közelségbe került az atomfegyver előállításához.
Irán, válaszolva Jeruzsálem támadásaira, rakéta- és dróntámadásokat indított izraeli célpontok ellen, valamint aktiválta regionális szövetségeseit, köztük a Hezbollahot és más fegyveres csoportokat. Aztán a válság már világméretet öltött, amikor az Egyesült Államok Izrael oldalán becsatlakozott a konfliktusba, és szintén csapásokat mért az iráni atomprogramra.
Bár a konfliktus végül nem torkollott nyílt háborúba, a többnapos kölcsönös csapások során mindkét oldalon jelentős károk keletkeztek, és legalább ezer iráni és 32 izraeli civil meghalt.
Az Egyesült Államok és Izrael abban […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!