2020. július 11., szombatMa Nóra, Lili napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 332,00 Ft
2020.07.11. Nóra, Lili Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 332,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Zöld kötvényt bocsátott ki Magyarország

Hirdetés

Zöld kötvényt bocsátott ki Magyarország

Magyarország az elmúlt hónapokban, részben a kisebb lakossági jegyzések, részben a járvány miatt megnövekedett finanszírozási igény miatt újra kilépett a devizakötvény-piacra.

Hirdetés

  • A 2020. április 23-i első körben egy 2026-ban lejáró (6 éves) és egy 2032-ben lejáró (12 éves) devizakötvényt bocsátottunk ki, 1-1 milliárd euró értékben.
  • 2020. június 2-án pedig 1,5 milliárd euró értékben zöld kötvénnyel is piacra lépett Magyarország. A 15 éves papír újdonság, ilyet eddig nem bocsátottunk ki.

Ez meg milyen állatfajta?

A zöld kötvény annyiban más, mint egy sima államkötvény, hogy a forrás felhasználása célhoz kötött, és annak pozitív hatását évente, valamilyen zöld hatásvizsgálattal (impact), kibocsátáscsökkentéssel, az energiahatékonyság javításával vagy az energiamixben növelt megújuló aránnyal kell bemutatni.

Elöljáróban szögezzük le, hogy a magyar adósságfinanszírozás azért pár év alatt nagy és pozitív utat járt be, hiszen az adósságfinanszírozás devizahányadát pár éve még zavaros mutyival, letelepedési kötvényekkel kezeltük, most egy klímacélokat megvalósító instrumentumig jutottunk el. 

Miért lehet érdemes egy államnak megcímkézett, vagyis csak zöld célokra felhasználható kötvényt kibocsátania?

Az elméleti válasz szerint azért, mert a nemzetközi végbefektetők felől van igény a zöld vagy ESG (environmental, social & governance) megközelítésre, és ha egy kötvénykibocsátással nemcsak az általános befektetőket, de a csak zöld célokra létrehozott alapokat is el lehet érni, akkor szélesebb lehet az elérhető befektetői kör.

Ha egy olyan piacra lép Magyarország, ahol még szűk a kínálat (mindössze 14 államnak van zöldkötvény-keretprogramja), viszont nagy rá a befektetői igény, akkor Magyarország szempontjából kedvezőbb (azaz alacsonyabb) kamat érhető el.

Almát körtével

Ha a fenti tételmondatok helyesek, akkor annak az államnak, amelyik valóban zöld célokra kér finanszírozást, érdemes a kötvényt magát is zöldnek bemutatni. De vajon sikerült-e ez nekünk?

A kötvénykibocsátások nehezen összehasonlíthatók, hiszen mindig csak „akkor és ott” helyzetek vannak, vagyis az a kérdés, hogy

azon a napon, arra a célra, azzal a futamidővel milyen befektetőket lehetett összeszedni.

Ha pusztán az érdeklődést tekintjük kiindulásnak, akkor a zöld kötvény siker, hiszen a június eleji kibocsátásnál 7,5 milliárd eurónyi, vagyis ötszörös érdeklődés mutatkozott, szemben az április végi 3,2 milliárd eurónyi (nagyjából másfélszeres) túljegyzéssel. Az elért kamatok kicsit nehezebben összevethetők, hiszen három nagy különbség mindenképpen van a két papír között:

  • az egyik „általános”, a másik zöld,
  • az egyik 6 és 12 éves, a másik 15 éves,
  • áprilisban még sokkal pesszimistább volt a piac, mint június elején, amikor tombolt az optimizmus.

Kamatok

Mindenesetre a zöld papírok 1,75 százalékos fix kamatot fizetnek, az elért kibocsátási ár 97,3 százalék volt (a hozam így 1,957 százalék), ami azt jelenti, hogy a magyar papír hozama 1,9 százalékkal haladta meg a referenciának számító hasonló futamidejű EUR midswap hozamát és 2,14 százalékkal a 2035. május 15-én lejáró német kormánykötvény (Bund) hozamát.

Az ilyen zöld kötvényeknek mások a befektetői, mások az eladási technikái, mások az intézményei.

A kötvénykibocsátás főszervezői a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a JP Morgan Securities voltak, az online road show három napig tartott (pünkösd előtt, szerdától péntekig) és a prezentáció fő előadója most nem az ilyenkor szokásos pénzügyminiszter vagy az ÁKK vezetője volt, hanem Kaderják Péter, az ITM energetikai és klímaügyi államtitkára.

<img id="kep_szerkfoto_image_33522796" src="https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3352/33522/335227/33522796_a490c0b947b2dce93a7acafb211485a5_wm.jpg" alt="Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára előterjesztőként szólal fel az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2020/06/24/uj_adossagfinanszirozas_zold_kotvenyt_bocsatott_ki_magyarorszag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Mérföldkőhöz érkezett a Tesla

A Wall Street egyik legvitatottabb részvénye hamarosan hatalmasat léphet előre, és bekerülhet a legfontosabb amerikai …