„Dagály idején mindenki vígan pancsol, de apálykor derül ki, ki úszott meztelenül” – fogalmazott egykor Warren Buffett. Nos, a világhírű befektető szavai most különösen érvényesek Magyarországra: a gazdasági apály világosan megmutatta, mennyire sérülékenyek vagyunk a külső hatásokra.
A héten több friss gazdasági adat is érkezett, melyek alapján már tisztábban látszik, merre tart idén a magyar gazdaság. A kiskereskedelem tovább erősödött, míg az ipar tovább gyengült, miközben az infláció hónapok óta gyakorlatilag a célsáv felett stagnál. A sort hétfőn a kiskereskedelmi statisztika nyitotta: augusztusban a bolti forgalom volumene a nyers adatok szerint 1,9, naptárhatással tisztítva pedig 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legtöbb szektorban élénkülés látszott – az élelmiszerüzletekben 2,3, a nem élelmiszertermékeknél 4,9, az üzemanyag-kereskedelemben pedig 2,2 százalékkal nőtt az értékesítés.
Ugyanakkor az ipar továbbra sem képes magára találni: augusztusban a termelés volumene 7,3, a munkanaphatástól megtisztított adat szerint pedig 4,6 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A hét második felében az inflációs adatok is megérkeztek – a szeptemberi 4,3 százalékos éves áremelkedés megegyezett az augusztusival, vagyis az árak átlagosan stagnáltak az előző hónaphoz képest. Összességében a gazdaság képe vegyes: a boltok forgalma biztató, az ipar viszont tovább fékezi a növekedést, az árak pedig egyértelműen beragadtak. A számokból így egy lassan kapaszkodó, de még mindig rengeteg problémával küzdő gazdaság rajzolódik ki. De haladjunk sorban!
A boltokban van élet, az iparban viszont tovább tart a pangás
A gyengére, sőt mínuszosra sikerült júliusi teljesítmény után augusztusban újra magára talált a magyar kiskereskedelem. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a hosszabb távú trendet nézve továbbra is egy lassan, de stabilan emelkedő pálya rajzolódik ki: 2023 vége óta a forgalom kisebb megtorpanások mellett is felfelé kapaszkodik. Tehát augusztusban jó, de nem kiugró hónapot zárt a kiskereskedelem. Mindezt annak ellenére, hogy a kormányzati intézkedések egy része már lecsapódott a háztartások anyagi helyzetében.
A nagyobb hatás azonban várhatóan csak az őszi hónapokban jelenik majd meg a statisztikákban.
A fogyasztói bizalom ugyan legutóbb javulni kezdett, de még mindig alacsony szinten áll, ami visszafogja a vásárlási kedvet. De erre még később visszatérünk. Az elemző szerint biztosan leszögezhető, hogy ha ez a keresletélénkülés nem kap tartós lendületet, az komoly kockázatot jelenthet a növekedés szempontjából – hiszen jelenleg szinte egyedül a belső fogyasztás képes húzni a magyar gazdaságot. A vásárlók óvatossága pedig könnyen megtorpedózhatja az ING Bank által az idei évre várt, mindössze 0,7 százalékos GDP-növekedést is.

Miközben a kiskereskedelem enyhe erősödést mutatott, az ipar ismét gyengélkedik. A legfrissebb KSH-adatok szerint az ágazat teljesítménye havi alapon 2,3 százalékkal csökkent, éves összevetésben pedig a nyers adatok alapján 7,3, a munkanaphatástól megtisztított mutató szerint 4,6 százalékkal esett vissza. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a két adat közti különbség az eltérő munkanapszámmal magyarázható, a trend azonban egyértelmű: az ipari termelés továbbra is lefelé tart.
A külső kereslet hiánya a probléma
A visszaesés önmagában nem volt meglepetés, hiszen júliusban a szektor kifejezetten erős hónapot zárt, így augusztusban várható volt némi korrekció. A nyári leállások időzítése szintén sokat számít: mivel idén a július jól sikerült, több nagyvállalat az augusztusi hónapra időzítette a karbantartásokat és gyárleállásokat, ami statisztikailag lefelé húzta az adatokat. Ha azonban a júliusi és augusztusi számokat együtt nézzük, az ipari termelés így is 2,9 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától – tehát még ez a „kiegyenlített” kép sem ad okot derűlátásra.
A gyenge teljesítmény fő oka továbbra is az alacsony külső kereslet. Az európai, különösen a német gazdaság stagnálása, illetve visszaesése miatt a magyar exportorientált ipar nehéz helyzetben van. A német vállalatok – amelyekhez a hazai beszállítók szorosan kapcsolódnak – egyre több piacon veszítenek versenyképességükből, részben innovációs lemaradásuk miatt. Ez a lassulás közvetlenül érezhető a magyar iparban is: a KSH szerint különösen a járműgyártás húzta le az augusztusi adatot. A pozitív oldalon szinte csak a számítógépgyártás maradt, amely már hónapok óta stabil növekedést mutat.
Itt érdemes megjegyezni, hogy augusztusban 4,3 százalékkal csökkent a német ipari termelés, az autóiparban pedig 18,5 százalékos visszaesést mértek, ami 2022 eleje óta a legnagyobb zuhanás. A gyenge adatok arra utalnak, hogy a német gazdaság nehezen lábal ki a recesszióból, amit a vámok, az energiapiaci sokk és a kínai verseny is tovább nehezít. Mivel a magyar gazdaság erősen függ a német autóipartól, a német lassulás a hazai kilátásokat is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!