Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya idén is megrendezte hagyományos előrejelzői kerekasztalát, amelyen a magyar gazdaság 2026-os kilátásait vették górcső alá. A vitában Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, valamint Virovácz Péter, a ING vezető elemzője ütköztette várakozásait.
A magyar gazdaság különösen összetett helyzetben van: 2019 után, majd 2022 elejét követően a kibocsátás lényegében stagnált, miközben az infláció magas szinten hullámzott – egyes grafikonok vizuálisan a stagflációt idéző képet mutattak. Innen kellett a szakértőknek választ adni arra, hogy 2026-ban sikerül-e tartósan kilépni a több éve húzódó gyenge növekedési pályáról.
A beruházások zuhanása a növekedés fő fékje
Palócz Éva részletes adatsorokra támaszkodva mutatta be, hogy a magyar GDP stagnálásának elsődleges oka nem a fogyasztás, hanem a beruházások visszaesése. Számításai szerint az elmúlt két-három évben a beruházási volumen 20–25 százalékkal csökkent, miközben 2018–2022 között – részben az uniós források és a költségvetési programok felpörgése miatt – rendkívül gyors volt a növekedés.
A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy regionális összevetésben a magyar háztartások fogyasztása nagyjából a lengyellel van egy szinten, a lengyel gazdaság mégis 3 százalék körüli ütemben tudott bővülni, ami szerinte azt jelzi: a beruházási ciklus gyengesége döntőbb tényező. A külső környezet sem ígér gyors fellendülést: a német és az európai gazdaság növekedését 2026-ra 1–1,5 százalék körülire várták, ami egy exportorientált, sérülékeny szerkezetű ország számára – mint amilyen a magyar – csak mérsékelt támaszt jelent.
Palócz Éva alapforgatókönyve 2 százalékos GDP-növekedés volt, de hangsúlyozta, hogy inkább lefelé mutató kockázatokat lát, és szerinte reálisabb az 1–2 százalékos sáv. „Egyik GDP-komponens részéről sem várható olyan stimuláló erő, ami 2 százaléknál nagyobb növekedést valószínűvé tesz” – fogalmazott.
Jegybanki számok: 2,4 százalék körüli pálya, sok bizonytalansággal
Balatoni András a jegybank decemberi inflációs jelentésére hivatkozva elmondta, hogy abban 2,4 százalékos növekedési előrejelzés szerepelt 2026-ra. Azóta azonban több adat – például az ipar novemberi teljesítménye és az építőipar visszaesése – is meglepte az elemzőket, ami lefelé mutató kockázatot jelent.
Hozzátette: a gyenge export nem feltétlenül magyar versenyképességi problémát jelez, hiszen az ország részesedése az EU-s kivitelből nem csökkent, inkább a nyugat-európai kereslet lassulása fékezi a teljesítményt. A jegybank vállalati felmérései szerint a cégek többsége a kereslet hiányát tartja a legnagyobb korlátnak, miközben termelőkapacitás és munkaerő még rendelkezésre áll.
Ugyanakkor a beruházások mély esését minden előrejelző alábecsülte. Balatoni András hangsúlyozta: finanszírozási oldalról nincs szűk keresztmetszet, a kkv-szektor likvid eszközei meghaladják a hiteleket, a bankrendszer pedig akár a magánszektornak nyújtott kölcsönök megduplázására is képes lenne. „A probléma inkább a beruházási hajlandóság hiánya, ami szerinte ciklikus jellegű lehet, és csak akkor fordulhat, ha külső keresleti impulzus érkezik” – fogalmazott.
ING: 2,3 százalék az alappálya, pozitív forgatókönyvben akár 3
Virovácz Péter az ING előrejelzését ismertetve 2,3 százalékos növekedést jelölt meg alapesetként, amely egy gyengébb negyedik negyedéves adat esetén 2,1 százalékra is módosulhat. A pozitív kockázatok között elsőként az export gyorsabb élénkülését említette: szerinte ez akkor következhet be, ha a magyar autóipar – amelyhez számos más ágazat is kapcsolódik – globálisan fordulatot vesz.
Úgy vélte, az európai – különösen a zöld – autóeladásokban már látszanak ennek jelei, de a hatás csak 6–9 hónapos késéssel jelenhet meg, vagyis leginkább 2026 második felében. Ha ez bekövetkezik, a GDP-növekedés akár 2,5–3 százalék közelébe is kerülhet.
A fogyasztásban is lát tartalékot: számításai szerint a válságévek miatt a háztartások volumene mintegy 9 százalékkal marad el egy elméleti trendtől, és ha a megtakarítási ráta csökkenne, a növekedés […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!