2021. május 17., hétfőMa Paszkál napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 352,00 Ft | USD: 290,00 Ft | CHF: 321,00 Ft
2021.05.17. Paszkál Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 352,00 Ft | USD: 290,00 Ft | CHF: 321,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Világhírű magyar tudás, amely egyre inkább felértékelődik

Hirdetés

Világhírű magyar tudás, amely egyre inkább felértékelődik

A szeptember tizenegyedikei terrortámadások után fontos adatokat mentettek meg. Hogyan kerültek a történetbe?

Kürti Sándor, a cégünk alapítója felajánlotta a segítségünket. Amikor eljutottak odáig, hogy elegendő nehézgép volt az ásáshoz, elkezdték nekünk is küldeni azokat az adathordozókat, amelyek ottani vállalatokhoz tartoztak. Miután lementettük az adatokat, díjmentesen visszaküldtük, így jó pár cég tovább tudott működni, mivel az adatok megmaradtak.

Mennyi adattárolóról van szó?

Nagyjából húszas nagyságrendről beszélünk.

Hirdetés

Ez soknak számít?

Ha azt veszem, hogy ezzel húsz cég további működését segítettük, amelyhez több száz ember tartozik, akkor nyugodtan mondhatom, igen.

Akkor már régóta a Kürtnél dolgozott, tekintve, hogy harminc éve került a céghez. Hogyan kezdődött?

Az általános iskolában, a napköziben.

Tessék?

A napközis tanárom férje a Magyar Optikai Művek igazgatója volt. Amikor évekkel később találkoztunk, rávett, hogy az egyetem alatt kössek tanulmányi szerződést a céggel, ahol vincseszterfejlesztés folyt. Ennek az lett a vége, hogy elkezdtem fejlesztőmérnökként dolgozni. A Kürt akkor már ment, és olyan embereket kerestek, akik értettek a vincseszterekhez. Úgy keveredtem a céghez, hogy napközben fejlesztőmérnökként dolgoztam, esténként pedig átmentem a Kürthöz vincsesztereket tesztelni, javítani.

Amire csak egy cég képes a magyar
vállalaton kívül az egész világon

És azóta már a Kürt tulajdonosaként és vezérigazgatójaként felel az adatmentésért.

Cégünk alaptevékenysége az adatmentés, innen indultunk. Ez unikális, amit más nem tud, pontosabban van még egy Ontrack nevű cég, amelyet az amerikai állam felvásárolt a szeptember tizenegyedikei események után. Persze, sokan foglalkoznak adatmentéssel, de ennek különböző szintjei vannak, és csak mi ketten vagyunk, akik ezt professzionálisan végezzük, és minden problémára tudunk valamilyen megoldást.

STA7597

Fotó: Sóki Tamás / Index

Ezt hogyan kell elképzelni?

Adatmentés során előfordulhat, hogy szoftveres problémákat kell megoldani. Erre sokan képesek. Valamikor hozzá kell nyúlni az elektronikához is, arra már nagyon kevesen. Ha pedig az egész mechanikájához kell nyúlni, az külön szakembert igénylő feladat, ugyanis meglehetősen speciális terület.

Mennyire?

Út a vezérigazgatói pozícióig

Kmetty József a Magyar Optikai Műveknél kezdett el dolgozni fejlesztőmérnökként, és vincseszterek fejlesztésével foglalkozott. A Kürt éppen olyan embereket keresett, akik értettek ehhez a területhez, így munka után, esténként a Kürtnél tesztelt és javított. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1992-ben végzett villamosmérnökként, ám már egy évvel korábban, 16 évesen elkezdett dolgozni a Kürtnél. Volt technológiai vezető, kereskedelmi vezérigazgató-helyettes, igazgatósági tag, 2004 óta pedig a vállalat vezérigazgatói pozícióját tölti be. Elnyerte az Év Informatikai Cégvezetője díjat 2007-ben, egy évvel később pedig bekerült a Kürt tulajdonosi körébe. Vezérigazgatósága idején a cég elnyerte a Business Superbrand címet, valamint felkerült a leggyorsabban fejlődő európai vállalatok „Europe Fast 500” listájára.

Amikor negyven megabájtos volt egy vincseszter, a Seagate nevű gyártó ezt úgy illusztrálta,

mintha egy Jumbo Jet egy méterrel a rét fölött repülne ezerrel, és közben számolná a fűszálakat.

Ebből ki lehet következtetni, mennyi munkával jár több giga- vagy terabájtos vincseszter esetében.

Amikor a NASA egyik kutatójának segítettek

Ez az, amire a Kürtön és az Ontracken kívül senki más nem képes?

Így van. Olykor szoktuk is tesztelni a másikat.

Hogyan?

Ha van olyan, ami éppen a technológiai határunkon kívül van, akkor megnézzük, vajon nekik sikerül-e. Ahogy mi is találkozunk olyan külföldről jött mentéssel, amelyen látjuk az ő kezük nyomát, ám nem tudtak vele mit kezdeni.

Gyakran fordul elő ilyesmi?

Van rá példa, de olyan is előfordult már, hogy verhettük a fejünket a falba.

Miért?

Egy idősebb férfi hozott be egy adathordozót. A srácok bevették, visszahozták az adatokat, mindezt nagyjából százezer forintért.

Az nem tűnik olyan rossz összegnek.

Igen, csakhogy a férfi, miközben örvendezett, hogy visszakapta az adathordozót, elmesélte, hogy igazából az a fiáé, aki a NASA egyik kutatója, és hiába keresték fel a másik céget, nem tudták elvégezni a munkát, holott nekik kétszázezret ajánlottak – dollárban.

STA7815

Fotó: Sóki Tamás / Index

Milyen áron hozzák vissza az adatokat?

Van olyan eset, amely negyven-ötvenezer forintból megoldható, de ennél jóval költségesebb is lehet, mindig azon múlik, mi a valós probléma.

Ez olyan, mint amikor az autó megáll az út szélén. Ott sem mindegy, mi a baja, és attól függ a helyrehozás ára.

Persze, volt olyan, aki behozta a memóriakártyáját, hogy hozzuk vissza a brazíliai túrájának a fotóit, ám amikor megmondtuk, mennyibe kerülne, azt mondta, inkább visszamegy Brazíliába, és újra elkészíti a fotókat. De van olyan, aki úgy érzi, nem szülne még egy gyereket, ezért inkább kellenek neki a gyerekfotók. Ahogy az autót sem hagyjuk az út szélén, hanem elvisszük szervizbe.

Gondolom, tengernyi története van.

Felső vezetői notebookok folyamatosan jönnek hozzánk. Mert hiába van kitalálva, hogy a céges rendszerbe lehet menteni, amely ráadásul védett is, sokan a notebookjukon tárolják az adatokat, mondván, annyira bizalmasak. Csakhogy akkor jön a probléma, ha elveszik az eszköz. Egy alkalommal bejött hozzánk valaki, hogy mentsük meg az adatait. Majd hozzátette, hogy ellopták a notebookot.

Hogyan reagáltak?

Udvariasan megkérdeztük, hogy akkor mégis hogyan mentsük meg.

Információbiztonság felsőfokon

Cégük azonban nem csak adatmentéssel foglalkozik.

Ha már tudjuk, hogyan hozzuk vissza az adatokat, akkor a következő lépés az, hogy mitől nem vész el. És innentől beszélhetünk információbiztonságról. Húszéves gyakorlatunk van ezen a téren, de eleinte nagyon sokat kellett küzdenünk, mert mindenki úgy volt vele, hogy fölösleges. Manapság ez már nem kérdés. Inkább az okoz problémát, hogy sokan foglalkoznak ezzel, de a legtöbben csak nagyon felszínesen, és hiába adnak alacsonyabb összegű ajánlatot, nem biztos, hogy megvan mögötte a megfelelő szakmaiság.

Hungarikum gimnáziummal, akadémiával, alapítvánnyal

A Kürt Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. az első technológiai hungarikum. A csaknem 100 főt foglalkoztató cég nevéhez azonban más is fűződik az információ védelmén, az adatvesztések megelőzésén és az elveszett adatok helyreállításán kívül.

„A Kürt Alapítványi Gimnáziumot még Kürti Sándor alapította nem sokkal a vállalat indulását követően. Akkoriban még nem voltak jellemzőek az alapítványi iskolák, de mindig is hittünk abban, hogy hosszú távon az oktatás és a képzés változtathat meg sok mindent. Mostanra már önállóan, tőlünk függetlenül működik” – mondta Kmetty József, aki hozzátette, hogy a Kürt Akadémia, amelyet Kürti Sándor fia, Kürti Tamás vezet, szintén a saját lábán áll, és már kivált a cégből. Emellett létrehoztak egy alapítványt is hátrányos helyzetű gyermekek oktatására.

Mennyit érdemes költeni a biztonságra?

Ha egy cégnek volt adatvesztése, megnézi, mekkora az értéke az elvesztett adatoknak, és az alapján eldönti, megéri-e védekezésre fordítani, és ha igen, mekkora összeget. Nyilván egy bank jóval többet költ erre, mint az, akinek nem lételeme.

Milyen hatással van a koronavírus-járvány az informatikára?

Rendkívül pozitívan hat rá, mivel ez kellett a tovább éléshez szükséges feladatok ellátásához. És ezzel a helyzettel lehetett is élni. A pandémia miatt természetesen az információbiztonság is nagyobb teret kapott.

Az otthoni munkavégzéssel mindenki rájött, mennyire fontos, mivel a céges adatokhoz így is hozzá kell férni.

Vagy ha online kommunikál valaki a kollégáival, azt úgy kéne tenni, hogy más ne tudjon belehallgatni. De van másik oldala is a történetnek.

Mégpedig?

Sokan, a vásárlók és az üzletek is kerültek mindent, ami az e-kereskedelemmel kapcsolatos, ám most rákényszerültek. Például van olyan étterem-tulajdonos barátom, aki büszkén mondta mindig, hogy nincs szüksége arra, hogy leszerződjön valamilyen ételszállító céggel, de a jelenlegi helyzetben nem tehetett mást. Kényszerű helyzet alakult ki, amibe a járvány hajszolta bele az embereket. Viszont ha már így alakult, akkor ezt biztonságosan kellene üzemelni.

Itt jön képbe a Kürt?

Pontosan. Ám hiába tudja mindenki, hogy elengedhetetlen a biztonság, sokan úgy vannak vele, mint a Cascóval: sok a macera vele, és egyébként is jobb lenne, ha nem kéne rá költeni semmit. Ha pedig mégis muszáj, akkor a lehető legkevesebbet szeretnék rákölteni. Aztán amikor baj van, azt mondják: „de hát én költöttem rá, megtettem mindent.” Az más kérdés, hogy nem jött össze. És akkor felvetődik a kérdés, kinek mekkora a felelőssége a történetben.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2021/04/09/kurt_informaciobiztonsagi_adatmento_ceg_interju_kmetty_jozsef/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Lassan szabad a lagzi, csak éppen több százezerrel többe kerülhet

Lassan szabad a lagzi, csak éppen több százezerrel többe kerülhet

Két hete, amikor bejelentették, hogy ötmillió beoltott után újra lehet lakodalmat tartani, jóval optimistább volt …