Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mielőtt a Magyar Nemzeti Bank kedden délután bejelenti új kamatdöntését, érdemes visszalépni egy hónapot. A júniusi ülés ugyanis nem maga a 25 bázispontos kamatcsökkentés miatt számított fordulópontnak – azt a piac szinte egyhangúlag várta –, hanem azért, mert a jegybank kommunikációja érezhetően irányt váltott. Az addig következetesen hangsúlyozott óvatos, türelmes megközelítés háttérbe szorult, helyét pedig egy szokatlanul egyértelmű üzenet vette át: a döntéshozók további, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést vetítettek előre júliusra és augusztusra.
A mai kamatdöntés ezért valójában nem arról szól, hogy lesz-e újabb lazítás, hanem arról, történt-e az elmúlt hetekben olyan fordulat a gazdasági vagy geopolitikai környezetben, amely felülírhatja ezt az előre kijelölt pályát.
Erre ugyanis már volt példa. Február végén az iráni–izraeli konfliktus eszkalációja megugró energiaárakat hozott, ami egyik napról a másikra átírta a várakozásokat. Bár akkor szinte minden elemző biztosra vette a márciusi kamatcsökkentést, a jegybank végül a megváltozott kockázati környezetre hivatkozva elhalasztotta a lépést. Most ismét az a kérdés, az MNB kitart-e a júniusban felrajzolt forgatókönyv mellett, vagy az elmúlt egy hónap eseményei újabb irányváltásra kényszerítik a döntéshozókat.
A földön maradt az infláció
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek küldött elemzésében úgy fogalmazott: a júliusi kamatdöntő ülés kapcsán nehéz valódi izgalmakról beszélni. Emlékeztetett, a jegybank elnöke a Bankszövetség éves testületi ülésén egyértelművé tette: a nyáron folytatódhat a megkezdett, általa „mini kamatvágási ciklusnak” nevezett lazítás. Az elemző szerint azóta nem történt olyan gazdasági vagy piaci fejlemény, amely érdemben megváltoztatta volna ezt a forgatókönyvet.
Éppen ezért most már nem az a valódi kérdés, hogy a Monetáris Tanács most kedden ismét 25 bázisponttal csökkenti-e az alapkamatot, hanem az, meddig tarthat a lazítás.
Vagyis a piac figyelme egyre inkább arra irányul, hogy a jegybank által előrevetített „mini” kamatvágási ciklus végül egy hosszabb, akár őszig elnyúló kamatcsökkentési pályává bővül-e.
A kamatcsökkentések folytatása mellett továbbra is az infláció a legerősebb érv. A júniusi adat nemcsak alacsony maradt – a fogyasztói árak 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban –, hanem még a jegybank saját előrejelzésénél is kedvezőbben alakult. Ez azért különösen fontos, mert az elmúlt hetekben a közel-keleti geopolitikai feszültségek ismét felfelé hajtották az energiaárakat, vagyis minden adott lett volna ahhoz, hogy az infláció újra gyorsulni kezdjen. Ez azonban nem következett be.
A jegybank által várt inflációs élénkülés elmaradt, így az árstabilitás jelenleg nem fékezi, hanem inkább támogatja a monetáris lazítás folytatását.
Legalább ennyire fontos azonban a pénzpiacok reakciója. Az euró árfolyama ugyan ismét a 350–360 forintos sáv felső részében mozog, a forint mégis meglepően stabil maradt. Miközben a közel-keleti konfliktusok világszerte növelték a befektetői bizonytalanságot, a magyar deviza nem került komoly nyomás alá. A piac viselkedése arra utal, hogy a befektetők nem tekintik kockázatosnak a jegybank kamatcsökkentési pályáját. Másképp fogalmazva: az ING vezető elemzője szerint a forint mintha egyre kevésbé reagálna a kamatvágásokra, ami további mozgásteret biztosíthat az MNB számára.
Sok minden függ attól, hogy Varga Mihály mit fog mondani
A keddi döntés után azonban várhatóan már nem a júliusi, hanem a szeptemberi kamatülés kerül a befektetők fókuszába. Az igazi kérdés ugyanis az lesz, hogy az MNB mennyire hagy nyitva ajtót a további lazítás előtt. Ha a nemzetközi környezet nem romlik számottevően, a hazai kockázati megítélés pedig stabil marad, akkor a jegybank továbbra is fenntarthatja a kamatcsökkentési pályát.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!