Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Az óvatossági motívum lassabban oldódik, még akkor is, ha reálbérekben növekedés könyvelhető el. Ezt mindenki láthatja a kiskereskedelmi forgalomban, nem olyan felpattanás történik, mint ahogy azt korábban vártuk. Megjegyzem: ezt az ipari termelés legutóbbi adatai alá is támasztják, a magyar lakosság teljesen racionálisan viselkedik, az óvatosság indokolt” – ezt Varga Mihály pénzügyminiszter július derekán nyilatkozta az Indexnek.
Kedden pedig Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ismét fontos adatok publikált: júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,7, naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest. Ugyanakkor a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,1 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva. Ebből egyértelműen látszott, hogy a felpattanás még várat magára, az óvatossági motívum pedig tényleg lassabban oldódik.
Megtakarít a magyar lakosság
Érdemes a kiskereskedelmi adatokat kontextusban, az egész gazdaságot figyelembe véve megvizsgálni. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a tények azt mutatják, hogy a gazdaság tudna növekedni, de egyes tényezők visszafogják. A külső kereslet hosszabb ideje gyengélkedik, amely visszatükröződik egyrészt az export adatokon, másrészt az ipari termelésen keresztül, de közvetve az ipari beszállítókat és az ipart támogató szolgáltató szektort is korlátozza.
Ezen felül a béremelkedés és a jövedelmi helyzet javulása is csak kis részben csapódik le a fogyasztási adatokban a háztartások óvatossági motívuma miatt. A másik oldalról viszont ezen tényezők rejtik a növekedési potenciált is, a hírek alapján az iparban a kapacitáskihasználtság csupán 70 százalékos, vagyis a külső kereslet pozitív fordulata hamar le tudna csapódni a vállalatoknál, illetve az óvatossági motívum gyors oldódása is érdemi lendületet tudna adni a gazdaságnak.
Az elemző szerint ennek ellenére a kiskereskedelmi forgalom továbbra sem akar magára találni, éves bázison kismértékben, 2,6 százalékkal nőtt a forgalom volumene, ugyanakkor a havi adatok ismét csak stagnálást jeleznek. Bár éves szinten nőtt az élelmiszer-forgalom és a nem élelmiszer-kiskereskedelem is, havi alapon előbbi csökkent, utóbbi pedig növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmen belül éves szinten eltérő folyamatok látszódnak: a csomagküldő és internetes forgalom húzza továbbra is ezt a szegmenst, amely mellett a gyógyszer, gyógyászati termék és illatszer forgalmát kell kiemelni, de már a ruházati cikkek és bútorok, műszakicikkek forgalma is növekedést jelez éves alapon. „Ez arra utal, hogy még ha lassan is, de fokozatosan oldódik az óvatossági motívum, a háztartások növelik nem létfontosságú kiadásaikat, azonban még ezzel együtt is, a kereslet összességében visszafogottnak tekinthető” – összegezte Molnár Dániel.
Az elemző szerint A háztartások a fogyasztás helyett jelentős részben megtakarításaikat növelik.
A háztartások pénzügyi vagyonát illetően egyelőre csak első negyedéves adatok állnak rendelkezésre. Az első negyedévben a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke 4019 milliárd forinttal emelkedett a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint elérte a GDP 113,2 százalékát.
Molnár Dániel szerint a növekedés két részből áll: egyrészt átértékelődésből, másrészt tranzakciókból. Utóbbi a lényegesebb, a háztartások a megelőző negyedévhez képest 1602 milliárd forinttal növelték pénzügyi eszközeiket, elsősorban részvényeket, részesedéseket vásároltak, azonban 500 milliárd forint értékben növelték betét- és készpénzállományukat, és 200 milliárd forintot meghaladóan kötvényállományukat is.
Csak viszonyításképpen az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1611 milliárd forintot ért el júniusban. Vagyis az első negyedévben a háztartások nagyságrendileg annyival növelték pénzügyi vagyonukat, amekkora összeg egy hónap alatt elköltésre kerül a kiskereskedelemben.
Molnár Dániel véleményét Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője is osztja. Szerinte a kiskereskedelem mutat egy stabil éves alapú növekedést, ugyanakkor havi alapon most inkább stagnálás látszik.
A kétoldalú magyar gazdaság
A Gránit Alapkezelő elemzője szerint, ha figyelembe vesszük a keresetek értékének emelkedését – amire még később visszatérünk –, illetve, hogy a nyugdíjak reálértéke is nőtt, akkor lehetne erőteljesebb a növekedés. „A kiskereskedelmi forgalom volumene az első félévben 2,7 százalékkal bővült, miközben a keresetek reálértéke tizedével emelkedett. Ennek azonban a háztartások nagyjából a felét inkább megtakarítják, részben visszapótolva azt, amit a korábbi magas infláció elvitt, részben pedig óvatosak. Tegyük hozzá: ha van megtakarítás, az önmagában nem rossz, csak a gazdasági növekedést nem segíti, amire pedig a mostani helyzetben szükség lenne” – összegezte a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.
Regős Gábor szerint vannak biztató adatok a mostani kiskereskedelmi adatokban: a magas infláció idején kialakult lefelé vásárlás mérséklődik, a jelek szerint valamelyest elkezdjük keresni a jobb minőségű termékeket is. Erre utal, hogy a júniusi adatok szerint az élelmiszerforgalom 3,2 százalékkal nőtt, miközben a nem-élelmiszerek között a használt áruk forgalma 5,2 százalékkal csökkent.
Egyébként a Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint a gazdaság helyzete a közgazdaságtanban gyakran alkalmazott „egyfelől-másfelől” értékeléssel írható le. Vannak kétségkívül pozitív fejlemények: míg tavaly még az volt a kérdés (és sokan kételkedtek benne), hogy az infláció az év végére eléri-e az egyszámjegyű szintet, addig most tartósan a jegybanki célsávban van. Szintén jó hír – és a várakozásokat meghaladja – a reálkeresetek növekedési dinamikája:
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/08/08/kiskereskedelem-fogyasztas-berek-gazdasagpolitika-inflacio/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!