Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Száz napja annak, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik legstabilabb szereplője, Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter elfoglalta a Magyar Nemzeti Bank elnöki székét. A kinevezés hírét követően a forint árfolyama erősödni kezdett – a piac egyértelmű üzenetet küldött: bizalmat szavazott az új jegybankelnöknek, március 4-én a forint öt hónapos csúcsra jutott az euróval szemben. A volt pénzügyminiszter a monetáris politika legmagasabb polcára került, és három és fél hónap alatt több fronton is látványos lépéseket tett.
De mit jelent pontosan ez a „stabil kéz” a jegybanki gyakorlatban? Hogyan változik az MNB működése, és merre tart a magyar monetáris politika az új vezetés alatt? Összefoglaltuk Varga Mihály első 100 napjának legfontosabb lépéseit – nemcsak a döntéseket, hanem azok mögöttes logikáját is.
Varga Mihály takarít Matolcsy György után
Varga Mihály legmarkánsabb nyitólépése az MNB-közeli alapítványok ügyének újrapozicionálása volt. A PADME, azaz a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány körüli korábbi viták és zavaros működés miatt büntetőfeljelentés született, olyan vádakkal, mint hűtlen kezelés, csalás és számviteli szabályok megsértése. A jegybank új vezetése közben személycseréket hajtott végre az Optima Zrt.-nél és az alapítványi struktúrában egyaránt, átfogó belső vizsgálat indult.
AZ ÜZENET VILÁGOS: A MÚLTTAL VALÓ SZAKÍTÁS NEMCSAK SZIMBOLIKUS, HANEM GYAKORLATI LÉPÉSEKEN KERESZTÜL IS VÉGBEMEGY.
Már részletesen megírtuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz köthető új vezetés büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen – tudtuk meg egy korábbi háttérbeszélgetésen. Az új vezetés csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése, valamint tartozás fedezetének elvonása miatt tett feljelentést.
A jegybank igazgatósága – az Állami Számvevőszékkel egyetértésben – arról is döntött, hogy a PADME 400 millió forint vagyonjuttatásban részesül, hogy a korábbi vezetés pénzügyi lépéseit teljeskörűen feltárhassák. Bár Matolcsy György váltig állítja, hogy minden rendben volt az alapítványok működésében, Varga Mihály egyértelműen új korszakot nyitott: az átláthatóságot és a felelős gazdálkodást hirdetve azonnal vizsgálatot kezdeményezett a kérdéses ügyletekben.
Az ügy súlyát jól jelzi, hogy a gyanú szerint a Matolcsy-vezetés utolsó napjaiban is zajlottak olyan pénzügyi manőverek, amelyek jogellenesek lehettek. Március 19-én az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az alapítványi gazdálkodást vizsgáló jelentést tett közzé, amelyben konkrétan megnevezte az Optima-csoportot, egy rendkívül összetett, több országra és szintre kiterjedő céghálót.
Az ÁSZ nem talált racionális indokokat a struktúra kialakítására, ez önmagában is gyanút vet fel. A jelentésében így jellemezte ezt a céghálózatot: „Az Optima-csoport – az alapítói célokkal ellentétesen – magántőkealapok közbeiktatásával több országon és vállalkozói szinten átívelő, rendkívül bonyolult céghálózatot épített fel, melyek kialakítására az ÁSZ nem azonosított racionális gazdasági indokokat.”
Korábban azzal is foglalkoztunk, hogy bár az Állami Számvevőszék vizsgálata 2023-ig terjedt, a jegybank új kuratóriuma ennél mélyebbre ásott. A lapunk birtokába került információk szerint a frissen benyújtott feljelentés nemcsak megerősíti a már megkezdett nyomozást, hanem kifejezetten ki is terjeszti azt a 2024-es évre, valamint 2025 első időszakára. Ez a fejlemény kulcsfontosságú.
A gyanú szerint éppen ebben az időszakban, Matolcsy utolsó hónapjaiban is születtek olyan tranzakciók – vagy legalábbis szándékok –, amelyekkel a vagyon jelentős részét megpróbálták volna átcsoportosítani. A forrásaink szerint ezek közé tartozik az ismertetett értékpapírkölcsön-ügylet is, amelyről úgy vélik, akár bűncselekmény is lehetett. Az új kuratórium büntetőfeljelentése tehát már nemcsak a többéves múltra, hanem a hatalomváltás előtti utolsó pillanataira is reflektál. Szinte biztosan ez volt a jegybanki új korszak egyik legfontosabb lépése.
Azonban Varga Mihály nem állt meg az intézményi változásoknál – jegybanktörvényt is módosítanak. Az új szabályozás végleg lezárná annak lehetőségét, hogy a jegybank a jövőben vagyonkezelő alapítványokat hozzon létre.
Fontos megemlékezni arról, hogy Varga Mihály az első Monetáris Tanács-ülést követően kiemelte, az inflációs adatokban kiemelkedik a szolgáltatási szektorban látható drágulás. Ennek megfelelően az egyik legkézzelfoghatóbb újítás a hétköznapi emberek szintjén a banki díjak mérséklését célzó megállapodás volt a részéről. Áprilisban az MNB és a Bankszövetség közösen lépett: céljuk az ingyenes alapszámla, az egyszerűbb számlaváltás, jobb ügyfél-tájékoztatás és az adminisztratív költségek csökkentése.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!