Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Fontos, egészen messzire vezető bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), miután ismertette, hogy a magyar nyelv szempontjából történelmi léptékű kötelezettségvállalást ért el a Microsofttal szemben. Ehhez képest a GVH eljárása eredetileg annak vizsgálatára indult, hogy a szoftveróriás megfelelően tájékoztatta-e a magyar felhasználókat több mint két évvel ezelőtt, a 2023 februárjában elindított mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatásáról.
A globális technológiai cég a nemzeti versenyhatóság fellépésének eredményeként egy átfogó kötelezettségvállalás végrehajtását kezdeményezte, amit a GVH versenytanácsa kötelezően elő is írt számára. Ennek lényege, hogy a Microsoft 10 milliárd magyar szón alapuló – megfelelően előkészített – adatállományon tanítja mesterségesintelligencia-alapú rendszereit, és az adatállományt más MI-rendszerek számára is felhasználhatóvá teszi. Alighanem kijelenthető, hogy ezzel az úttörő fejlesztéssel nagyságrendekkel javulhatnak a magyar nyelvű AI-alapú alkalmazások képességei.
Technológiai kihívás, ami nemzeti érdek
A magyar AI-mérföldkőként tekinthető GVH-tájékoztatás apropóján Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost, illetve Szűts Zoltán egyetemi tanárt kérdeztük, aki az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, a Neveléstudományi Doktori Iskola, a Digitális Pedagógia modul és az Oktatási Innováció Tanszék vezetője.
A magyar nyelvű mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztése nemcsak technológiai kihívás, hanem nemzeti érdek. Ez a kérdés ugyanis túlmutat az informatikán: a digitális szuverenitásunk, a nyelvi kultúránk megőrzése, sőt gazdasági versenyképességünk is múlik rajta
– mondta az Indexnek Palkovics László. Kifejtette: a magyar nyelv komplex, kevesen beszéljük, a nagy nyelvmodellek fejlesztői nem erre optimalizálnak. Éppen ezért továbbra is fontosnak tartja, hogy saját nyelvi MI-képességeket építsünk ki. Bizonyítékaként annak, hogy mások is így gondolkodnak, Magyarországon több helyen történtek nyelvimodell-fejlesztések és megoldások, amelyekre kiemelt figyelmet fordítanak.
A kormánybiztos szerint a nemzeti adatvagyon – megfelelő szabályozás mellett – komoly versenyelőnyt jelenthet. Ehhez viszont nem elég a technológia: tudatos stratégia, hosszú távú gondolkodás és együttműködés is szükséges. Meggyőződése, hogy a mesterséges intelligencia nem veszélyforrás, hanem lehetőség – de csak akkor, ha az elérhető nemzetközi megoldások mellett van hozzá saját tudásunk, saját rendszerünk, saját nemzeti nyelvi modellünk is.
Palkovics felhívta a figyelmet: a kis nyelvek – így a magyar nyelv is – valós versenyhátrányban vannak a globális MI-fejlesztéseknél. A nagy nyelvi modellek elsősorban az elterjedten használt nyelvekre fókuszálnak, az ezeken elérhető adatokat használják a tanítás során, és ha nem cselekszünk tudatosan, a mesterséges intelligencia korszakából a magyar nyelv csak „fordításban” vesz majd részt. „Ez nemcsak a nyelvi komplexitásunkat érinti, de kihat a kultúránkra és történelmünkre is, hiszen a nagy nyelvi modelleknek az idegen nyelven rendelkezésre álló, az adott kultúrában elterjedt történelmi és társadalmi nézetet tanítják meg és azokat integrálják” – érvelt.
- Az első és legfontosabb eszköz a nemzeti adatvagyon tudatos hasznosítása. A magyar nyelvű szövegek, hivatalos dokumentumok, tudományos anyagok, oktatási tartalmak mind-mind olyan kincs, amelyre saját nyelvi modelleket lehet építeni.
- A második kulcstényező: a regionális együttműködés. Mi, közép-európai országok, hasonló nyelvi helyzetben vagyunk: kisebb nyelvekkel, kevesebb adatforrással. Ezért további együttműködések és szinergiák feltérképezésére és kialakítására van szükség.
- A harmadik pedig a célzott támogatási programok – különösen a kutatás és innováció területén.
A kormánybiztos kiemelte: a magyar MI-stratégia keretében már elindítottak olyan kezdeményezéseket, amelyek közvetlenül támogatják a nyelvi technológia fejlesztését, nemcsak tudományos szinten, hanem alkalmazásorientált megközelítéssel is. „Ha nem építünk saját nyelvi MI-képességeket, akkor mások döntik el helyettünk, mit jelent a magyar nyelv és kultúra a digitális térben” – fűzte hozzá.
Gazdasági növekedés mesterséges intelligenciával
A magyar mesterségesintelligencia-stratégia lényege Palkovics László szerint világos: azt akarják elérni, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia alkalmazásával érdemi gazdasági növekedést és társadalmi előnyt teremtsen, amely világosan kitűzi az elkövetkező időszak feladatait. Ezek központjában az alkalmazások, a mindenki számára használható és hasznos megoldások fejlesztése áll. „Az MI azért fontos, mert hatékonyabbá teszi a közigazgatást, az ipart, az oktatást, az egészségügyet. Ha jól használjuk, az MI nem vesz el munkahelyeket, hanem átalakítja azokat – és segít ott is, ahol munkaerőhiánnyal küzdünk” – fogalmazott a korábbi innovációs és technológiai, majd technológiai és ipari miniszter.
A stratégia három alappillérre épül:
- A nemzeti adatvagyon tudatos hasznosítása – Magyarország adatban gazdag ország, de ez az érték akkor válik hasznossá, ha strukturáltan, jogilag rendezett módon használjuk fel a hazai MI-rendszerek fejlesztéséhez.
- A humán képességek fejlesztése – Az MI-vel kapcsolatos oktatást nem lehet elég korán kezdeni. Már az óvodai szinttől építeni kell az MI-értést, hogy a következő generációk ne féljenek ettől a technológiától, hanem értő módon használják.
- A technológiai infrastruktúra megerősítése – Magyarország ma már ott van a szuperszámítógépek nemzetközi térképén. Akár egy magyar kkv is hozzájuthat nagy számítási kapacitásokhoz – ez demokratizálja az innovációt.
Palkovics szerint olyan MI-megoldásokat kell fejlesztenünk, amelyek gyorsan és közvetlenül hasznosulnak: például a közlekedésirányításban, az egészségügyi területen, a közigazgatásban vagy akár a gyártásautomatizálásban. És még egy fontos elem a szabályozás és etika kérdése. A mesterséges intelligenciát csak akkor tudjuk fenntartható módon hasznosítani, ha világos keretek között, átláthatóan és felelősen működik. Ezért a stratégia kiemelten foglalkozik az etikai, jogi, társadalmi dimenzióval is. A kormánybiztos rámutatott: a magyar MI-stratégia célja az, hogy ne csak felzárkózzunk, hanem bizonyos területeken élen járjunk. „Megvannak az adottságaink, az intézményeink, a partnereink, célunk pedig, hogy a lehetőségeket eredményekké alakítsuk.”
Az aktuális Microsoft-ügyre szűkítve a kört Palkovics László úgy fogalmazott: a Gazdasági Versenyhivatal által elért kötelezettségvállalásoknak kulcsszerepe van abban, hogy a mesterséges intelligencia és más új technológiák alkalmazása átlátható módon történjen Magyarországon, és a nagy cégek az üzleti érdekeik képviselete mellett megjelenjenek a közösségi felhasználások támogatása területén is.
Erre már van jó példa az MI területén Magyarországon: az OTP egy korábbi állami támogatás kapcsán előremutató módon felajánlotta az általa kifejlesztett, jelenleg a legnagyobb magyar eredetű korpusszal rendelkező LLM-et térítésmentes közösségi – kutatási, oktatási, kulturális stb. – felhasználásra
– jegyezte meg a Széchenyi-díjas gépészmérnökből lett politikus, akinek meggyőződése, hogy a digitális korszakban a nemzeti érdekek nemcsak gazdaságilag, hanem technológiailag is érvényesíthetők – és ezt a GVH által elért vállalások előremutatóan bizonyítják. Az ilyen módon tett technológiai vállalások az egész közösség, így természetesen az érintett cégek számára is hosszú távú stratégiai előnyöket jelentenek, mivel jelentősen hozzájárulnak az MI-kultúra hatékony használatához és terjesztéséhez.
A Microsoft által vállalt intézkedéseket Palkovics úgy értékelte, hogy a 10 […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!