Interjú arról, hogy milyen a kávépiac jelene, és mi vár ránk, fogyasztókra a jövőben. A beszélgetésből kiderül, hogy
- melyik a drágább, az arabica vagy a robusta,
- hol és hogyan jelenik meg a kávé ára egy csésze feketében,
- milyen ökológiai nyomot hagy a kávépiac ezen a bolygón,
- hogyan dolgozik a Julius Meinl,
- a Julius Meinl nyit-e kávéházat Magyarországon.
Mondok két, talán nem is annyira meglepő állítást.
Rendben.
Az egyik: véget ér a jólét, a kávé iszonyatosan drága lesz, egyre kevesebben jutnak hozzá. A másik: ugyan vannak gondok a kávétermesztéssel, de a kávé mindig is elérhető, megfizethető lesz. Melyik álláspontot osztja?
Egy harmadikat.
Mi volna az?
Vannak negatív trendek, a kávé világpiaci ára soha nem látott magasságokban jár, ám a kávéfogyasztás ma már olyannyira a mindennapjaink részének számít, hogy bár lehet, bizonyos értelemben luxuscikké válik, mégis az utolsók között mondanánk le róla.
Tabuk dőlnek, szokások maradnak
És közben sorra dőlnek a tabuk. Olaszországban például szinte törvényerejűnek számított az a szabály, hogy egy eszpresszó nem lehet drágább egy eurónál, ám ez az ár már tarthatatlan.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az olaszok ennek ellenére semmit nem változtattak kávézási szokásaikon. S ha már tabuk: még ma is erősen tartja magát az a képzet, hogy az arabica a legjobb minőségű kávé, és éppen ezért drágább is, mint a robusta, de a legfrissebb adatok alapján bizonyos robusta kávék ára már magasabb, mint az arabicáé.
Minek köszönhetően?
A kávé világpiaci ára gyorsan reagál a gazdasági és társadalmi folyamatokra. Nagyban függ attól, hol és milyen társadalmi körülmények között lehet előállítani, de emellett a légkör felmelegedése is jelentősen hat rá. A kávétermesztők jelentős mennyiségű pénzt és energiát fektetnek abba, hogy megtartsák a régi és új termőhelyeiket, azok ugyanis egyre magasabbra kerülnek a tengerszinttől, így az is változik, hogy
a kávét hol lehet gazdaságosan, fenntarthatóan és környezettudatosan előállítani.
Számunkra ezek nagyon fontos szempontok és egyben mutatók, hiszen a célunk az is, hogy a kávé a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal kerüljön a csészékbe. Ausztriában például csak olyan szállítócégekkel dolgozunk, amelyek zéró emissziós autókat használnak, de legalább ilyen fontos a csomagolás kérdése is. A lakosság számára elérhető kapszulás kávéinkat az elsők között tettük otthon is komposztálhatóvá, és ugyanez vonatkozik a dobozokra is, az új Bio Fair Trade-család csomagolása már minden elemében teljesen lebomló. A teáink esetében a csomagolás már nagyon régóta teljesen lebomló, ahogyan az elviteles poharaink is komposztálhatóak, akár otthoni környezetben is.

Vagyis, ahogyan a Julius Meinl annak idején a pörköléssel csinált igazi gasztronómiai forradalmat, most a fenntarthatósággal tesz hasonlót?
Valahogy így, de eközben kiemelten foglalkozunk Kolumbiával, a kolumbiai termőhelyekkel is. Elképesztően nagy energiát fektetünk abba, hogy ebben az üzletágban a kávétermesztő családoknak és az ő leszármazottaiknak is perspektívát tudjunk mutatni. Fontos, hogy ne hagyják el a földeket, ne hagyják műveletlenül ezeket a területeket, hiszen ez számukra is fontos jövőkép. A Julius Meinl külön képzési, oktatási programot dolgozott ki annak érdekében, hogy azok, akik a kávét termesztik, gondozzák, szüretelik és feldolgozzák, tudják és érezzék, hogy ha ezt a folyamatot nem tennénk fenntarthatóvá, akkor egyszer csak azon kapnánk magunkat, hogy nem lesz olyan kávénk, amiből pörkölni tudnánk.
Az üzemanyagok árának változásáról az újságok lassan már olyan gyakorisággal írnak, mint a várható időjárásról. Elképzelhető, hogy egyszer a kávé árának változása is ilyen hírfolyam része lesz?
Ebben a formában nem valószínű. A kávé ára gazdasági, stratégiai kérdés, ennek alakulását az is befolyásolja, hogy ki milyen üzletpolitikát folytat. A Julius Meinl például alapvetően prémium HoReCa-partner, vagyis jelen van hotelekben, éttermekben és kávézókban, de nincs ott a magyarországi boltok polcain. Rendelni persze lehet, online. Ez a Julius Meinl tudatos üzletpolitikájának része.
Így esetünkben az árképzést nem az határozza meg, ami egy vásárlóra úgy hat, hogy egy szupermarketben azon tanakodik, melyik kávét vagy kapszulát vegye meg, az olcsóbbat, a drágábbat vagy a kettő között. Ha mi valamennyit emelünk a kilónkénti áron, akkor azzal a vendégek legfeljebb egy csésze kávé elfogyasztásakor találkoznak. Vagyis a kávék árának változása eltérő a lakossági végfelhasználók és az üzleti partnerek esetében.
Említette, hogy a Julius Meinl nincs jelen a magyar üzletek polcain. Pedig egykor, nem is olyan régen még volt, csak kivonult Magyarországról.
Most is jelen vagyunk, csak másként. Ez olyan stratégiai döntés volt, amit ma is helyesnek tartunk. A
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!