2020. augusztus 5., szerdaMa Domonkos napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 344,00 Ft | USD: 292,00 Ft | CHF: 319,00 Ft
2020.08.05. Domonkos Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 344,00 Ft | USD: 292,00 Ft | CHF: 319,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Van egy kis gond az árakkal

Van egy kis gond az árakkal

Minden fejlett országban divatos arra panaszkodni, hogy sokkal magasabbnak érezzük az árak növekedési ütemét, mint amit a helyi KSH hivatalosnak állít. De miért van ez? Például azért, mert sokszor tényleg igazunk van.

Ha meg akarjuk érteni, hogy hol lehet a hiba, akkor meg kell nézni, hogy hogyan mérjük az inflációt.

Ez ráadásul nem is csak egyénileg érdekes nekünk, de minden ország gazdasága alapvetően az árstabilitásra épül, emellé a szociális kiadások egy része is az inflációhoz kötött, az árváltozások minél pontosabb mérése ezért kulcsfontosságú szerte a világban. Arról most nem is beszélve, hogy lényegében az egész közgazdaságtanban megkerülhetetlen az árak hordozta információ használata.

Miértország 1. rész

Felírogatják az árakat

Az árak mérését általában valamelyik statisztikai hivatal, nálunk a KSH csinálja, és fogyasztóiár-index név alatt fut. Itt a lakosság által jellemzően vett összes holmit és szolgáltatást megpróbálják összerakni, és az árak változása lesz maga az infláció. A különböző elemeket súlyozottan átlagolják, hiszen sokkal ritkábban veszünk mondjuk hároméves, 1.6-os Volkswagen Golfot, mint 150×30 centiméteres, poliészter női kendőt.

Nagyjából ezerelemű ez a lista, évente frissítik, itt le is tudja tölteni. A gyakorlatban a KSH területi emberei járják a boltokat, piacokat, éttermeket és felírogatják az árakat, egy termékfajtáét havonta akár 130-szor is. Néhány árat néznek neten is, bizonyos szolgáltatásoknak pedig hatósági ára van, mint az a rezsicsökkentéssel feltehetőleg mindenkinek mélyen beleégett az agyába. 

Évtizedek óta hasonlóan csináljuk, mondjuk régen lényegesen több termékfajtát és szolgáltatást figyeltünk meg, 1992 előtt 3100-at és még 1998-ban is 1600-at, a mostani 938-hoz képest. A listánk mondjuk első ránézésre most is elég jól lefedi azokat a holmikat, amiket venni szoktunk, akkor mi a baj?

Nos, igazából felsorolni is nehéz.

Ti mind egyéniségek vagytok

A legkézenfekvőbb dolog, amiért úgy érezzük, hogy máshogy változtak az árak, mint azt a fogyasztóiár-index mondja, az az, hogy senki nem veszi meg rendszeresen ezen termékek súlyozott átlagát. Sőt, ezen termékeknek csak egy nagyon kis részét vesszük meg, ezen belül is sokkal jobban emlékszünk azok áraira, amiket gyakran veszünk.

Nagyon leegyszerűsítve, ha valaki főleg almát vesz, az úgy érezheti, hogy 2016 óta megduplázódtak az árak. Aki pedig főleg 95-ös benzint akar fogyasztani, az épp úgy érezheti, hogy alig van infláció.

A KSH ugyanis kiteszi nagyjából száz jószág havi mért árait, így eljátszhatunk néhány modellszerű fogyasztói kosár inflációjával ezek alapján is. Vegyük mondjuk életszerűbb terméksúlyozással:

  • Annát, aki nyugdíjas havibérletet, bontott csirkét, pasztőrözött tejet, mosóport és Nők Lapja magazint fogyaszt,
  • Balázst, aki párizsit, mozijegyet, olcsó cigarettát, fél literes kiszerelésű vodkát plusz fogkrémet vásárol rendre és
  • Csabát, aki csirkemellfilét, fehér kenyeret, őrölt kávét, hosszú ujjú férfi pamut inget vesz, mellé pedig benzint tankol az autójába. 

Ilyen emberek nem létezhetnek, de az jól látszik, hogy nagy különbségek jöhetnek ki eltérő fogyasztási szerkezet mellett. Anna ebben a felállásban jogosan érezheti úgy, hogy évek óta stabilak az árak, mintha nem is változott volna semmi. Balázs pedig csak kapkodhatja a fejét, hogy pár évvel korábbhoz képest rámegy a gatyája is a bevásárlásra, pedig kitartóan úgy él, mint valami csavargó egy Rejtő-regényből. A valóság azonban még ennél is cifrább. 

Biztosan rossz a termék- és szolgáltatáslista

Az még egy természetes dolog, ha a KSH listáját végignézve a holmik döntő többségéért soha nem fizettünk, hiszen különbözőek vagyunk, a hipermarketben sem veszünk meg mindent. Ráadásul egy nagyobb boltban simán lehet 50-60 ezer fajta árucikk, itt pedig szolgáltatásokkal együtt is csak ezret nézünk és abban bízunk, hogy ha a legújabb fajta társasjáték nincsenek is a listán, talán együtt fog mozogni az áruk a Monopoly-éval.

Kicsit furcsa mondjuk, hogy okostelefonból csak az androidosok drágulása érdekli a KSH-t, a cider árát megfigyelik, de a feltehetően népszerűbb whisky-ét nem, miközben a ruháknál olyan részletességig mennek le, mintha valami divattervezőt is bevontak volna.

A KSH oldalán nem található definíciós lista, így csak beavatottak tudhatják, hogy mondjuk mi a különbség a férfidzseki és a férfi átmeneti kabát között (mindkettő műselyem vagy szintetikus selyem béléssel) vagy hogy honfitársaink mire használnak egy férfi plüss köntöst. A nőknél ráadásul egybevették a dzsekit a télikabáttal. Mondjuk a női szekcióhoz tényleg csak a feketeövesek merészkedjenek, csak cipőfajtából van vagy nyolcféle.

Vannak nagyon avittnak tűnő dolgok is, valószínűleg sokan a múlt évezredben küldtek utoljára sima, szabványméretű levelet […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2020/07/27/arak_inflacio/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

A GVH 150 millió forintos bírságot szabott ki BioTech USA termékek miatt

A GVH 150 millió forintos bírságot szabott ki BioTech USA termékek miatt

2015-2018 között négy fehérjepor („Protein Power”, „Iso Whey Zero”, „Nitro Pure Whey”, „Hydro Whey Zero”) …