Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A környezetbarátabb technológiára való gazdasági átállás miatt bontakozott ki kereskedelmi háború az Európai Unió és az Egyesült Államok között – írja a portfolio.hu.
A sakkparti fehér oldalaként az USA egy 370 milliárd dolláros inflációcsökkentő törvénnyel kezdett (Inflation Reduction Act – IRA), amelyhez még adókedvezményt is hozzácsapott a hazai gyártás fellendítése érdekében a tiszta technológiák, a megújuló energiaforrások és a kapcsolódó iparágak területén. Mindez európai vállalatok sokaságának jelentett ösztönzőt, és jelezték, hogy az ösztönzők maximális kihasználása érdekében fontolgatják az Egyesült Államokba való áttelepülést.
Az unió fekete sakkfigurái azonban egyelőre állnak, miközben az idő ketyeg. Az EU részéről ugyanis jelentős elmaradásban van a válaszlépés. Ősszel Emmanuel Macron francia elnök elsőként szólalt fel az amerikai protekcionista gazdaság intézkedései ellen, és javasolt egy Buy European nevű programot, amely több támogatás mellett védővámok bevezetését is tartalmazhatná.
Ez a lépés viszont a legtöbb EU-tagállam számára elfogadhatatlan volt, mivel Németország és az Európai Bizottság így tárgyalóasztal mellett vívott volna ki kedvezményeket az Európából az USA-ba exportált termékek esetében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten arra tett javaslatot, hogy átmenetileg csökkentsék az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. Emellett egy „kollektív európai pénzügyi alap” létrehozását szorgalmazza, amely „igazságos és egyenlő módon” nyújtana segítséget az országoknak annak érdekében, hogy a tagállamok közötti versengés kiegyensúlyozott legyen. A pénzügyi alap két részből állna:
- egy 225 milliárd eurós új közös hitelből,
- valamint egy 20 milliárd eurós támogatásból, amely az EU 800 milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alapjából még nincs lekötve.
Csak a nagyok járnak jól
A Portfolio szerint a javaslattal kapcsolatban a kutya ott van elásva, hogy nagyjából a tagállamok fele ellenzi a közös hitel felvételét arra hivatkozva, hogy még a RePowerEU és a helyreállítási alap forrásai sincsenek elköltve, így semmi nem indokol egy újabb közös eladósodást.
A vállalatok számára nyújtandó állami támogatásokra vonatkozó szabályok csökkentése már többek tetszését elnyerte.
A szigor enyhítése nem új keletű, hiszen a koronavírus-járvány idején, valamint az orosz–ukrán miatt már alkalmazták, és már ekkor is felszínre tört, hogy igazán jól csak a nagy gazdaságok jártak, így az ott tevékenykedő – többségében német és francia cégek – további versenyelőnyre tettek szert EU-szinten.
Ezt jól mutatja, hogy tavaly Németország és Franciaország – az unió két legnagyobb gazdasága – osztotta ki a vállalatoknak az ideiglenes válságkeret alapján nyújtott támogatások közel 80 százalékát.
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 2022-BEN ÖSSZESEN 170 NEMZETI SÜRGŐSSÉGI ÁLLAMI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMET HAGYOTT JÓVÁ, MINTEGY 540,2 MILLIÁRD EURÓ ÉRTÉKBEN. EBBŐL NÉMETORSZÁG ÉS FRANCIAORSZÁG TÖBB MINT 432 MILLIÁRD EURÓT OSZTOTT KI.
A jóváhagyott […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
