Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az épületek korszerűsítése nemcsak a téli gázfogyasztást, hanem a nyári hűtési energiaigényt és a villamosenergia-rendszer csúcsterhelését is mérsékli, miközben elősegíti a napenergia hatékonyabb felhasználását. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) álláspontja szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése a téli időszakban akár egymilliárd köbméter földgáz megtakarításához is hozzájárulhatna. Nyáron pedig a megfelelő hőszigetelésre és árnyékolásra épülő felújítások akár a felére csökkenthetnék az épületek hűtési energiaigényét.
A hőszigetelésről sokáig elsősorban a téli fűtési költségekkel összefüggésben beszéltünk. A hosszabbá és intenzívebbé váló hőhullámok azonban egyre világosabban megmutatják, hogy amikor a külső hőmérséklet tartósan eléri a 35–40 Celsius-fokot, a megfelelően kialakított épületburok nyáron legalább olyan fontos, mint télen. A hőszigetelés a hideg hónapokban bent tartja a meleget, nyáron pedig lassítja a külső hő bejutását, mérsékli a túlmelegedést, és hosszabb ideig segít megőrizni a kellemes belső hőmérsékletet.
Az ÉVOSZ szemléltető becslése szerint, ha Magyarországon mintegy 1,5-2 millió háztartásban működne légkondicionáló berendezés, és egy rendkívül forró időszakban ezek jelentős részét egyszerre kapcsolnák be, miközben egy háztartás átlagosan körülbelül 1 kilowatt villamos teljesítményt venne fel hűtésre, az együttes pillanatnyi terhelés elérhetné az 1500-2000 megawattot. Ez nagyságrendileg a paksi atomerőmű mintegy 2000 megawattos névleges teljesítményével vethető össze.
A becslés módszertana
A közleményben szereplő értékek szemléltető ÉVOSZ-becslések, nem elkülönített országos mérési eredmények. A csúcsterhelési forgatókönyv maximum 1,5-2 millió klimatizált háztartással és háztartásonként átlagosan 1 kW egyidejű villamos teljesítményfelvétellel számol. Ez elméletileg 1500-2000 MW együttes pillanatnyi terhelést jelenthet. A tényleges érték a működő berendezések számától, teljesítményétől, hatékonyságától, a beállított hőmérséklettől és a hőhullám intenzitásától függ.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a megfelelő hőszigetelés és a külső árnyékolás együttes alkalmazása kedvező körülmények között akár 80 százalékkal is csökkentheti egy épület hűtési igényét. Az ÉVOSZ ennél óvatosabb, 50 százalékos korszerűsítési potenciállal számol. Ez a megfelelő hőszigetelés mellett külső árnyékolást, légzárást, szellőztetést is feltételez.
Mindez nem azt jelenti, hogy valamennyi berendezés minden pillanatban teljes kapacitással működik, hanem azt szemlélteti, mekkora rendszerszintű igény jelentkezhet egy országos hőhullám csúcsidőszakában.
Ha az energetikai korszerűsítések 50 százalékkal mérsékelnék a hűtési igényt, a legmelegebb órákban akár 750-1000 megawattal is csökkenhetne az ország villamosenergia-igénye.
Ez a paksi atomerőmű névleges teljesítményének megközelítőleg 40-50 százalékával egyenértékű csúcsidei terheléscsökkenést jelentene.
A hőszigetelés teszi lehetővé az időzített hűtést
Nemcsak az számít, mennyi áramot használunk fel hűtésre, hanem az is, hogy mikor. A magas napelemes termelésű nappali órákban ugyanis az épületek előhűthetők. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha az ingatlan megfelelő termikus burokkal rendelkezik: a jó hőszigetelés és az árnyékolás lassítja a visszamelegedést, így a napközben elért kellemes hőmérséklet a késő délutáni és esti órákban is tovább fenntartható.
A rosszul szigetelt épület gyorsan visszamelegszik, ezért este ismét nagy teljesítménnyel kell működtetni a légkondicionáló berendezést. A megfelelően szigetelt épület ezzel szemben csökkenti a teljes hűtési energiaigényt, és lehetővé teszi, hogy a fennmaradó fogyasztás egy része a napenergia-termelés szempontjából kedvezőbb nappali időszakra kerüljön. Emellett egy korszerűen felújított épület kisebb teljesítményű klímaberendezéssel is komfortosan hűthető, ami egyszerre mérsékli a beruházási és az üzemeltetési költségeket.
Az ÉVOSZ ezért indokoltnak tartja egy önkéntesen választható, okosmérőre épülő lakossági, idősávos villamosenergia-tarifa bevezetésének vizsgálatát. A magas napelemes termelésű nappali időszakban alkalmazott kedvezőbb ár ösztönözhetné az épületek előhűtését, míg az esti csúcsidőszak magasabb tarifája a fogyasztás időbeli áthelyezésére késztethetné a háztartásokat.
Egy ilyen tarifa a megfelelően szigetelt épületekben működhetne igazán hatékonyan. A fogyasztó alacsonyabb költséggel hűthetné le otthonát akkor, amikor bőségesen rendelkezésre áll napenergia, az épület pedig estig megőrizhetné a kellemes hőmérsékletet. Ez egyszerre csökkenthetné a háztartások költségeit, az esti rendszerterhelést és a villamosenergia-import iránti igényt, miközben javítaná a hazai
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!