Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban Popovics-díjjal kitüntetett és pápai audiencián is részt vevő alelnöke ezenfelül arról is beszélt az Indexnek, hogy
- nyártól jön a kibercsalások elleni, AI-alapú központi visszaélésszűrő rendszer, illetve a lakáshitelező bankok és biztosítók blokkláncalapú kommunikációja;
- a jegybank elkezdi a kriptoszolgáltatók felügyeletét – közel 200 ezer magyarnak lehet kriptobefektetése;
- az MNB szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak stabilitását nem veszélyezteti a megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetővé tétele;
- finomhangolásokkal készülnek a tavasszal immár második alkalommal sorra kerülő lakásbiztosítási kampányra; és
- továbbra is szigorúan ellenőrzik és jogsértés esetén szankcionálják is az ügyfelek felé történő félreértékesítést.
A gazdaság egészét finanszírozó magyar bankrendszer stabil, sokkellenálló képessége kiváló – mondta az Indexnek Kandrács Csaba. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöke szerint ennek is köszönhető, hogy a közelmúltbeli válságepizódok – Covid–19-krízis, orosz–ukrán háború okozta gazdasági feszültségek – során a bankok nem a válságot súlyosbító problémaként, sokkal inkább a kilábalást támogató fontos szereplőkként léptek fel.
A bankszektor az elmúlt két évben historikusan kiemelkedő teljesítményt ért el, 20 százalék feletti sajáttőke-arányos megtérüléssel. A tőkehelyzet a kiugró jövedelmezőséggel párhuzamosan tovább erősödött 2024 során, szeptember végére 21 százalékra nőtt, míg a szabad tőke meghaladta a 2300 milliárd forintot.
A bankrendszer likviditási helyzete robusztus, a szabályozói elvárásokat magas pufferek mellett teljesíti. A nem teljesítő hitelek aránya mind a vállalati, mind a háztartási szegmensben historikusan alacsony szinten áll – sorolta Kandrács Csaba. A jegybankár szerint ezek a számok azt is mutatják, hogy beértek az elmúlt évek felügyeleti és makroprudenciális szabályozásai.
Kétarcú hitelezés
A hitelezési folyamatokat viszont továbbra is kettősség jellemzi. Míg a háztartási szegmensben jelentős élénkülés volt megfigyelhető, és az éves hiteldinamika novemberre már 9 százalékra emelkedett, a vállalati hitelállomány éves növekedése 2024 során 3 százalék körül stagnált. A jegybanki vezető szerint ugyanakkor e visszafogottság a keresleti tényezők elégtelenségéből adódik, nem a kínálati faktorok okozzák, hiszen a bankok – a fent említett magas puffereknek is köszönhetően – bőséges hitelezési kapacitással rendelkeznek. És ez óriási pozitív különbség a 2008-as válsághoz és az azt követő időszakhoz képest – húzta alá az alelnök.
Nyártól élesedik a csalásszűrő rendszer
A több banki ügyfelet megrázó módon átverő kibercsalók kapcsán Kandrács Csaba elmondta: a KiberPajzs lakossági védelmi és online pénzügyi edukációs programban, a részt vevő 13 szervezettel – a Magyar Bankszövetségtől a nyomozó hatóságokon át az államkincstárig – harcolnak a kiberbűnözők ellen. A sikeres csalások száma jelentősen visszaesett azon bankoknál, amelyek hatékony visszaélésszűrő rendszert kezdtek működtetni. Kandrács Csaba emlékeztetett: ezt a fraud ajánlásuk idén márciustól életbe lépő előírásai alapján a többiektől is nyomatékosan elvárják majd.
Az alelnök szerint emellett az év közepén indulhat el az MNB leányvállalata, a GIRO Zrt. és a bankok együttműködésével az – első lépésben az azonnali forintátutalásokat ellenőrző, mesterségesintelligencia-alapú – Központi Visszaélésszűrő Rendszer.
A fejlesztés révén minden egyes egyedi átutalás kockázatát »beárazza« a központi rendszer, s erről negyed másodperc alatt jelez vissza az utalást indító ügyfél hitelintézetének, amely az adat birtokában leállíthatja a gyanús tranzakciót
– fűzte hozzá az MNB alelnöke. Az együttműködés keretén belül dolgoznak emellett a hívószám- és SMS-hamisítás megakadályozásán, a bankok és a rendőrség közti „forródróttal” az eltulajdonított pénzek megfogásán, továbbá a lakossági adathalász oldalak bejelentésének megkönnyítésén, melyek háttérstatisztikáit a releváns szervek együttműködésben és közösen tudják vizsgálni, illetve – ezzel egyidejűleg – az adathalász honlapok blokkolásán is.
Kandrács Csaba hozzátette: minderre azért van szükség, mert a piac egy részénél egyelőre magas szinten stabilizálódott az eredetileg 2023 végén megugrott kibercsalások száma és értéke. Tavaly az utolsó adatok szerint negyedévente körülbelül 5 milliárd forint lakossági pénzt loptak el a bűnözők a lakossági átutalások és körülbelül 2,7 milliárdot a kártyás fizetések kapcsán, összességében több tízezer akcióval, jelentős részben adathalászattal és az emberek pszichológiai manipulációjával.
Az alelnök szerint az MNB ügyfélszolgálatához és a Pénzügyi Békéltető Testülethez érkezett fogyasztói jelzések szerint leggyakrabban a bankok nevével visszaélő telefonhívásokkal, csomagküldést színlelve, illetve nem pénzügyi (például közüzemi, utazási stb.) szolgáltatókra hivatkozva csalják ki az ügyfelek bizalmas azonosítóit vagy pénzét. „Akkor lehetünk sikeresek a bűnözők ellen, ha az MNB mellett ügyfélként is figyelünk a csalók trükkjeire” – emelte ki a jegybanki szakember.
Sikeres a lakásbiztosítási kampány
Az alelnök az idén márciusban másodszor induló lakásbiztosítási kampány kapcsán emlékeztetett: kevesen hitték a tavalyi indulás előtt, hogy a hazai hárommilliós lakásbiztosítási állomány több mint húsz százalékát felülvizsgálják. Azt sem, hogy igenis lehet csökkenteni a lakásbiztosítási díjakat, azonos fedezet mellett, vagy közel azonos díjjal emelni a biztosítási kifizetéseket és a szolgáltatást. Ezek mindegyike bekövetkezett a verseny éleződésével, ráadásul az új szerzéseknél csökkent a koncentráció – nyomatékosította a felügyeleti alelnök.
Több mint 640 ezer lakásbiztosítás mozdult meg a kampányban, s a korábbi intézményüknél jobb kondíciókkal újrakötő szerződők mellett bő 300 ezren biztosítót is váltottak.
Kandrács hozzátette: jövő évtől – illetve részben már idén is – egyebek közt azt várják a biztosítóktól,
- hogy az évente február 15-ig az ügyfeleknek eljuttatandó kampánytájékoztatókban mutassák be a döntésekhez az ügyfélszerződések és az ingatlanok legfontosabb adatait;
- hogy ne „láncolják magukhoz” parttalanul meghosszabbított szerződéses engedményekkel a biztosítottakat;
- illetve hogy a közvetítők szólítsák meg a társasházakat is az olcsóbb, jobb minőségű szerződések megkötésére.
Az MNB emellett a versenyképesség fokozására gyorsabban átárazhatóvá tette a fogyasztóbarát otthonbiztosításokat (MFO) is. Ha minden elképzelésük valóra válik, idén is sokan válthatnak a kampányban, ami ár-érték arányosan jobb termékeket, szolgáltatást hozhat. „Ez jelzi: ideje volt leporolni ezt a piacot is” – húzta alá Kandrács Csaba.
Blokkláncmegoldás debütál
A jegybanki vezető elmondta, hogy rövidesen elindítanak – az MNB felügyeleti stratégiájával összhangban – egy, a lakáshitelt felvevők életét megkönnyítő új kezdeményezést is. Ez a hitelhez kapcsolódó lakásbiztosítások ügyintézésénél nyújt majd segítséget. Az MNB koordinálásával a lakásbiztosítási piac döntő részét lefedő 11 biztosító és 9 nagy bank olyan közös digitális adatbázist hozott létre, amellyel jelentősen egyszerűsödik a jelzáloghitelező bankok és a hitelfedezeti lakásbiztosítók közti kommunikáció. Ennek gyümölcse, hogy az ügyfél jelzáloghitele igénylésekor – amennyiben már rendelkezik lakásbiztosítással, vagy igényléskor köti a banknál – hitelintézeténél mindent elintézhet, nem kell ingáznia a biztosítóhoz. Ha pedig a hitel futamideje alatt biztosítót vált, ezt nem kell még külön bejelentenie a bankjánál is, a biztosítótól átkerül az információ – összegezte az alelnök.
Cáfolta azt a felvetést, hogy mindennek megvalósítására arra lenne szükség, hogy minden banki és biztosítási ügyféladat ott legyen az MNB-nél. Ehelyett a változást a DLT Lakásbiztosítási Rendszer – egy osztott főkönyvi/blokklánc-technológián alapuló kommunikáció – teszi lehetővé, amivel a piac és az MNB is belép az „űrkorszakba”. Lényege, hogy az új – zárt és más által el nem érhető – digitális adatok nem egy központi elszámolóházon át futnak végig, hanem a rendszeren belüli bármelyik szereplő feltöltheti őket, és meggyőződhet valódiságukról. A DLT segítségével a bankok így folyamatosan ellenőrizhetik a saját hitelszerződésükhöz tartozó, hitelbiztosítékként szolgáló ingatlanok biztosítottságát, például azt, hogy ki van-e fizetve a biztosítási díj, élő-e a szerződés. Másrészt a biztosítók is látják, hogy milyen hitel mellé […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!