Valami készül: három fronton is veszély leselkedik a forintra

A héten kevés olyan tényező akadt, amely a forint kezére játszott, olyanból viszont annál több, amely a gyengülése felé mutatott. Ehhez képest a magyar fizetőeszköz jól állta a sarat. Míg múlt pénteken 362,5 forintot kellett adni egy euróért, péntek délután valamivel 363 forint felett járt az árfolyam – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A hét ugyanakkor nagyobb kilengéseket is hozott. Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője lapunknak arról beszélt, hogy a forint végül gyengüléssel zárta a hetet, miközben a nemzetközi befektetői hangulatot az emelkedő energiaárak, az inflációs kockázatok és a jegybanki kamatvárakozások mozgatták.

Az euró hétfőn még 362 forint közelében járt, csütörtök estére azonban már 365 forint fölé kapaszkodott, mielőtt péntek délután 364 alá korrigált volna. Hasonló irány rajzolódott ki a dollárnál: a hét eleji, 312 forint alatti szintekről 314 forint környékére gyengült a magyar deviza. „A forintot támogatta a kedvező inflációs kép, illetve az MNB augusztusi kamatdöntő ülésének óvatos hangvételű jegyzőkönyve. Eközben a közel-keleti konfliktus tovább éleződött, jelentős emelkedést okozva az energiaárakban, mely a következő időszakban kockázatot hordozhat a forintra nézve” – tette hozzá Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője.

Szinte minden a forint ellen dolgozott

Bár hétfőn kedvezőbb európai hírek érkeztek, az eurózóna második negyedéves GDP-növekedését felfelé módosították, miközben a Sentix befektetői hangulatindex is a vártnál jelentősebben javult, a kedvező adatok ellenére a forint nem tudott erősödni, az euró árfolyama a nap végére 363,40 forint közelébe emelkedett. Ráadásul a forint szempontjából már a kedd sem indult jól. 

A helyzet gyorsan változott, az energiaárak emelkedése már jóval bizonytalanabbá tette, hogy valóban sor kerülhet-e szeptemberben lazításra. És Regős szerint pedig éppen az energiaárak alakulása lehetett a hét egyik meghatározó története. A földgáz és a kőolaj világpiaci ára emelkedett, ami nem kedvezett a forintnak. Közben az Európai Központi Bank döntése sem adott támaszt a devizának, a 25 bázispontos szigorítás nem érte váratlanul a piacot – 2,50 százalékra emelték a kamatot –, 

Mindezt tetézte a héten megjelent, magas augusztusi hiányadat. Ez azonban már nem okozott újabb látványos megingást, miután a kormány előre kommunikálta, és a hiány megugrásában elsősorban egy egyszeri tétel, az RRF-források megelőlegezése játszott szerepet. A hét végére aztán érkezett némi levegő. A péntek délután közzétett amerikai inflációs adat szerint az ottani pénzromlás – a várakozásoknak megfelelően – 3,4 százalékon maradt. A piac erre valamelyest fellélegzett, a dollár minimálisan gyengült, a forint visszakapaszkodott a csütörtökön látott, 365 feletti euróárfolyamról.

A dollár és az euró párharca eközben lényegében eldöntetlen maradt, a két deviza egymáshoz viszonyított árfolyama a hét egészét nézve nem változott érdemben. Ez persze nem jelentette azt, hogy közben ne lettek volna mozgások. Egyes napokon az energiaárak alakulása egyértelműen meghatározta a befektetői hangulatot, a hét egészére nézve azonban ennek hatása már nem rajzolódott ki látványosan.

A forint számára mindez nem hozott érdemi segítséget, a dollárral szemben – ahogy az euróval szemben is – kismértékű gyengüléssel zárta a hetet. Regős Gábor kiemelte, ráadásul nem kizárólag a világ vezető devizáival szemben veszített a pozíciójából, hanem a lengyel zlotyhoz képest is valamelyest leértékelődött. Mindez úgy történt, hogy a lengyel jegybank a héten nem változtatott az irányadó kamatán.

A hét eseményei közül mindenképpen említést érdemel a csütörtökön és pénteken megrendezett 64. Közgazdász-vándorgyűlés. Az ott elhangzottak ezúttal nem mozgatták meg érdemben a forint árfolyamát, így devizapiaci szempontból külön nem részletezzük újra az esemény. A vándorgyűlés főbb eseményeit élőben követtük, Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter előadását pedig összefoglaló elemzésben is értékeltük – írásainkat itt és itt olvashatják.

Három fronton is eldőlhet a forint sorsa

Az elmúlt hét a forint sérülékenységéről szólt, és a következő napok aligha hoznak nyugalmat, a hazai fizetőeszköz előtt ismét mozgalmas időszak körvonalazódik. Három tényezőre különösen érdemes figyelni, és ezek közül az első már ismerős: az iráni háború. A konfliktus továbbra is az energiaárakon keresztül érheti el a devizát, márpedig ezen a fronton az elmúlt héten egyre kedvezőtlenebb lett a helyzet.

A második próba szerdán érkezhet, amikor a Fed dönt a kamatokról. A várakozások szerint az amerikai jegybank 25 bázisponttal emelheti a jelenlegi, 3,5–3,75 százalékos kamatszintet. A döntést azonban a szokásosnál is több kérdőjel övezi. Az új Fed-elnöktől, Kevin Warshtól ugyanis a politikai elvárás nem a monetáris politika további szigorítása, így kérdéses, hogy a keményebb kommunikációból végül mennyi jelenik meg a tényleges.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/09/13/forint-forintarfolyam-devizapiac-mnb-jegybank-varga-mihaly/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!