Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az agrártárca közleménye szerint, az évente 10-20 ezer tonna mézet Nyugat-Európába exportáló magyar méhészet számára kulcskérdés, hogy az ottani piaci lehetőségeink javuljanak, mivel az oda, Európán kívülről érkező, rendkívül alacsony árfekvésű méz beszűkítette a külpiaci értékesítési lehetőségeket, és leszorította a hazai árakat.
Átlépték a vámmentes kvótát
Mint írták, június elején léptek hatályba azok az uniós intézkedések, amelyek a jövő június 5-ig tartó időszakra egy évvel meghosszabbították az ukrán termékek vámok és mennyiségi korlátozások nélküli EU-s behozatalát.
Az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM) hozzáférést biztosít az ukrán gazdaság számára az EU piacához, ugyanakkor az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az EB vészfék-mechanizmust vezetett be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében – írták.
Ennek értelmében, ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében feljegyzett behozatali mennyiségek átlagát, a vámok újra kivethetők az e mennyiségi kvótán felül érkező méztermékekre
– közölték.
Az uniós mézimport harmada Ukrajnából jön
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság 44,4 ezer tonnában állapította meg az Ukrajnából kedvezményes, 0 százalékos vámmal behozható méz mennyiségét, a kvóta kitöltését követő tételekre 17,3 százalék vám kerül. A vészfékmechanizmust eddig zabra, tojásra és cukorra alkalmazzák.
Tavaly az unióba harmadik országokból érkező 163 ezer tonnányi összes mézimport 30 százaléka származott Ukrajnából, ennek a méznek pedig több mint fele Németországba, Lengyelországba és Franciaországba érkezett. A nyugat-európai […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!