Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Amikor a kormány tavaly novemberben bejelentette, hogy több mint 1000 milliárd forintos fejlesztés indul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetében, még kevesen látták, mit is jelent ez a gyakorlatban. Szerdán egy háttérbeszélgetésen Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára már arról beszélt, milyen gondolkodás mentén indult el a reptér visszavásárlása és a hozzá kapcsolódó nagyszabású tervezés.
A beszélgetés elején Lóga Máté röviden tisztázta a téli időjárás következményeit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működésére nézve. A hóhelyzet miatt 15 járatot kellett törölni, ezek közül 10 a Wizz Airhez tartozott. Ezt követően az államtitkár tágabb összefüggésbe helyezte a reptér helyzetét, és felidézte: amikor az állam megvásárolta a repülőteret, nem pusztán egy közlekedési csomópont került vissza magyar kézbe, hanem egy összetett, a teljes gazdaságra ható rendszer, egy komplex gazdasági egység is.
Mint fogalmazott, egy olyan elemet vásároltak meg, amely „a nemzetgazdaság egyik ékköve”. Már akkor is volt előttük egy világos kép arról, hogyan képzelik el a reptér jövőjét és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát. Ennek kulcskérdése az elérhetőség, azon belül is a két terminál megközelítése volt. „Ez egy rendkívül kiemelt és fontos dolog” – hangsúlyozta, hiszen az intermodalitás irányába tett lépések nemcsak az utasforgalmat, hanem végső soron a nemzetgazdaság teljesítményét is erősítik.
Több mint ezermilliárdos reptérfejlesztés: gyorsvasút, új utak és új terminál
Lázár János és Nagy Márton még tavaly novemberben jelentették be, hogy több mint 1000 milliárd forintos fejlesztési program indul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetében. A kormány célja egyértelmű: a fővárosi légikikötő ne csak földrajzilag, hanem közlekedési értelemben is szervesen kapcsolódjon Budapest szövetéhez. Ennek érdekében a következő évtizedben gyorsvasút, új úthálózat, valamint egy harmadik terminál is épülhet. A tervek szerint a beruházások összértéke eléri a 2,5 milliárd eurót, a fejlesztések pedig 2035-re készülhetnek el.
A projekt jogi és gazdasági előkészítése már ősszel megkezdődött: a Nemzetgazdasági Minisztérium szeptemberben közzétette azt a rendelettervezetet, amely megalapozza a beruházásokhoz kapcsolódó koncessziós kiírást. A tárca indoklása szerint a fejlesztés „stratégiai jelentőségű a nemzetgazdaság szempontjából”. A gyorsvasút terve külön hangsúlyt kapott: ezt a beruházást nyáron Nagy Márton jelentette be. A projekt értéke megközelítheti az egymilliárd eurót, az új vasúti nyomvonal Kőbánya és a repülőtér között húzódna, a terminál alatt pedig föld alatti állomás épülne, közvetlen kapcsolatot teremtve a város és a reptér között.
A fejlesztési csomag ugyanakkor nem a semmiből érkezett. A reptéri vasút gondolata már a hetvenes években is felmerült, azóta azonban kormányról kormányra öröklődött tovább, megvalósítás nélkül. Az összeköttetés ígérete rendre előkerült, de érdemi előrelépés nem történt. A helyzet 2024-ben változott meg érdemben, amikor a Magyar Állam többségi tulajdont szerzett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltető társaságában. Ezzel – a kormány szerint – újra reális esély nyílt arra, hogy a gyorsvasút ne csak terv maradjon, hanem valóban sínre is kerüljön.
Ezt már a tulajdonjog megszerzésekor hangsúlyozták: a reptér jövőjét nem lehet hosszú távon elképzelni közvetlen, kötöttpályás városi kapcsolat nélkül. A háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy nagyjából 4–6 olyan cég lehet jelenleg a piacon, amely érdemben meg tudna felelni a koncessziós feltételeknek. A folyamat első, részvételi szakasza február 6-ig tart, ezt követően pedig az ajánlattételi körben már legfeljebb három szereplő maradhat versenyben. A fejlesztés állásáról Lóga Máté az Index kérdésére egyértelműen fogalmazott:
„Jelenleg egy olyan stádiumba került az olyan stádiumba került a fejlesztés, hogy az visszafordíthatatlan” – mondta, jelezve, hogy a projekt túl van azon a ponton, ahonnan érdemi következmények nélkül ki lehetne hátrálni.
A magyar állam egyébként 2024-ben a repülőtér 80 százalékát vásárolta vissza, és már akkor egyértelművé tette, hogy nem csupán tulajdonosként kíván megjelenni, hanem aktív fejlesztőként is, hosszú távú, több évtizedre szóló tervekkel. A gyorsvasút ennek a stratégiának az egyik leglátványosabb – és legrégebben halogatott – eleme lehet.
A kormány álláspontja szerint a reptéri gyorsvasút koncessziós formában már gazdaságosan megvalósítható. Ehhez viszont elengedhetetlen a magántőke bevonása, és az is, hogy a fejlesztést szervesen be tudják illeszteni Magyarország nemzetközi vasúti hálózatába. Erről részletesen beszélt Lóga Máté is, aki történelmi párhuzamot vont: felidézte, hogy a 19. században Magyarországon bevett gyakorlat volt a vasúti koncessziók alkalmazása, ilyen jellegű kiírás azonban nagyjából 140 éve nem történt az országban. Ezért is számít rendhagyónak a mostani döntés.
Tízmilliós utasbázisra és piaci finanszírozásra épít a kormány
A kormány érvelésének középpontjában a forgalmi adatok állnak. Évente mintegy 19,5 millió utas fordul meg a repülőtéren, akiknek 40–50 százaléka már ma is hajlandó igénybe venni a közösségi közlekedést. Ez nagyságrendileg 10 millió potenciális utast jelent a gyorsvasút számára. A cél – ahogy az államtitkár is utalt rá – egyértelműen az, hogy ez az arány és az utasszám a jövőben tovább emelkedjen.
A kormány szándéka szerint a fejlesztés nem állna meg Budapest és a reptér közvetlen összekötésénél. A cél az, hogy a légikikötő az ország egészének közlekedési rendszerébe integrálódjon, vagyis vidékről is közvetlenebb, gyorsabb elérhetőséget kapjon. Ennek érdekében – hangzott el a háttérbeszélgetésen – a koncessziós társaság és a MÁV között külön szolgáltatási szerződést kell majd kötni.
A MÁV részéről a kapacitás biztosított: az állami vasúttársaság megfelelő mennyiségű szerelvényt tud csatasorba állítani […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/01/07/repter-repteri-gyorsvasut-loga-mate-kormany-beruhazas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!