Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 2025. november 25-én, kedden írtuk meg, hogy birtokunkba került a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete – egy olyan anyag, amely minden jel szerint határozott baloldali fordulat előkészítését célozza. A tervezet a társadalmi egyenlőség és az állami újraelosztás erősítését helyezi középpontba, és olyan széles körű adó- és járulékemeléseket sorol fel, amelyek a lakosság és a vállalkozások túlnyomó részét érintenék.
A Tisza Párt programja így nem pusztán reformcsomagként értelmezhető, hanem egy baloldali gazdaságpolitikai kísérletként, amely érezhető pluszterheket róna a fizetésekre, a családokra, a vállalkozókra és a befektetésekre is.
Bár Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője igyekezett elhatárolódni a dokumentumtól, a tervezet létezése aligha kérdőjelezhető meg. Egyrészt fotókkal is igazoltuk, hogy a több száz oldalas anyag valóban a birtokunkban van, másrészt az RTL Klub szerkesztőségének kedd esti híradója számára lehetővé tettük, hogy bemutassák műsorukban. Most is hangsúlyozzuk, ez a szakpolitikai tanulmánygyűjtemény a Tisza Párt gazdasági programjának tervezete, és bár összességében 1300 milliárdos megszorításra készülhetnek ezzel Magyar Péterék, nincs információnk arról, hogy a párt hivatalosan döntött volna erről.
3700 milliárd forinttal terhelnék a vállalkozásokat
Látva, hogy a közvélemény széles körben foglalkozik az üggyel, úgy döntöttünk, hogy a dokumentum egy újabb, eddig nem részletezett fejezetét is bemutatjuk. Ezúttal arra a részre fókuszálunk, amely kifejezetten a vállalatokat érinti. Itt már nem elvi irányokról, hanem nagyon is konkrét terhekről és változtatási javaslatokról van szó. Ezek alapján akár több módosítás is jöhetne egy Tisza-kormány esetén.
A vállalati szférát és a vagyonosabb középosztályt érintő fejezet különösen érzékeny pont lehet, itt jelennek meg ugyanis azok az új adónemek, amelyek a nagyobb cégek vezetőit és a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezőket egyaránt célba vennék. A dokumentum két ilyen terhet vázol fel: a vagyonadót és egy speciális különadót, együtt csaknem ezermilliárd forintos pluszbevételt célozva.
Az anyag szerint a vagyonadó önmagában 700 milliárd forintos adóemelést jelentene. Az adó minden belföldi és uniós vagyonra kiterjedne, ha annak értéke meghaladja az 500 millió forintot. Érintett lenne az ingatlan, az értékpapír, az üzletrész, a 800 ezer forint feletti műtárgy, valamint minden olyan luxuscikk, amely 32 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az adó mértéke évi 6,5 százalék, alapja pedig a vagyon aktuális értéke és az azon keletkező értéknövekmény.
Ehhez jönne még egy másik, kevésbé körülhatárolt, ám annál szélesebb merítésű különadó, amely további 250 milliárd forintos adóemelést céloz. Ez minden, harmadik országban tartott vagyonra vonatkozna – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről. Az adó mértéke itt is 6,5 százalék, ráadásul az első évben a teljes vagyon után kellene megfizetni, csak a következő években szűkülne a teher az értéknövekményre. A tervezet ebben az esetben nem tartalmaz értékhatárt, vagyis a szabály potenciálisan bárkire kiterjedhet, akinek külföldön van vagyona.
Most bemutatjuk azt is, hogyan változna meg a társasági adó, amelynek pusztán 9 százalék a mértéke:
A dokumentum a pénzügyi szektor és a kisvállalkozások felé is éles fordulatot jelez. A biztosítók esetében a tervezet nyereségadót vezetne be, amely 10 milliárd forintos adóemeléssel számol. A biztosítóknak éves profitjuk 20 százalékát kellene kötelezően befizetniük egy úgynevezett szolidaritási alapba – vagyis a biztosítási piac minden szereplője közvetlenül finanszírozná az állami újraelosztást.
A kisvállalkozói rendszerek felszámolása
A még nagyobb horderejű változások a KKV-szektor adózását érintik: a Tisza Párt tervezete gyakorlatilag felszámolná a teljes kisadózói és egyszerűsített adózási rendszert, összesen mintegy 90 milliárd forintos adóemelést eredményezve. A dokumentum szerint:
- az EKHO megszűnne. Ezzel egy fontos alternatív adózási forma tűnne el a kreatív iparágaktól a sportolókon át a médiadolgozókig.
- a KIVA gyakorlatilag megszűnne. A választhatóság köre extrém módon szűkülne: csak azok a cégek maradhatnának a rendszerben, amelyek árbevétele maximum 150 millió forint, amelyek legfeljebb 10 főt foglalkoztatnak, és csak akkor, ha tényleges bérköltségük is van. A KIVA tehát lényegében elveszítené mostani jelentőségét.
A megszűnő adózási formák helyére egy új konstrukció lépne: az Induló Mikrovállalkozások Tételes Adója, amelyet az első két üzleti évben lehetne választani. Ez havi 35 ezer forintos fix adót jelentene – vagyis egy erősen leegyszerűsített, ugyanakkor korlátozott működési körű adófajta váltaná ki a korábbi rendszereket.
A tervezet a fogyasztói szektort kiszolgálók számára is […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!