2024. június 18., keddMa Levente napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 369,00 Ft | CHF: 415,00 Ft
2024.06.18. Levente Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 369,00 Ft | CHF: 415,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Újabb mélypont: még az ukrán költségvetés is átláthatóbb, mint a magyar

Hirdetés

Újabb mélypont: még az ukrán költségvetés is átláthatóbb, mint a magyar

Minden elemében gyenge eredményt ért el a magyar kormány az Open Budget Survey (OBS) költségvetési átláthatósági felmérés legújabb, 2023-as körében. A költségvetési átláthatóság esetében a maximális 100 pontból 22-t ért el a magyar költségvetési rendszer, drasztikusan rontva a két évvel ezelőtti 44 pontos eredményen, és még messzebb kerülve a megfelelő átláthatóságot jelentő 61 pontos szinttől. Ezzel a vizsgált 125 ország rangsorában a 100. helyre került, ez egyben a régió legrosszabb teljesítménye – írja közleményében a nemzetközi felmérés magyarországi résztvevője, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB).

A globális átlag 45 pont lett, a tágabban értelmezett régióban Magyarország utolsó, az egy hellyel előrébb álló Ukrajna 38 pontot ért el.

Az átláthatóság mellett a költségvetés nyitottságának további elemei sem megfelelők Magyarországon: a költségvetés végrehajtásának felügyelete gyenge (33 pont), ahogy a nyilvánosság bevonása is (6 pont).

Hirdetés

A kormány költségvetési átláthatósághoz való hozzáállását jól jellemzi, hogy az először 2015-ben készült felméréshez régebben hozzájárult a teljeskörűséghez észrevételeivel (amelyek indokolt esetben az eredeti választ módosították), de az előző felméréshez hasonlóan az OBS 2023 során visszautasította ezt a lehetőséget.

„2015-ben a világátlagot alig meghaladó eredményeket még lehetett EU- és OECD-tagságunkhoz képest gyenge kezdetnek nevezni. Ezután kétévente menetrendszerűen érkeztek a fokozatos romlás bizonyítékai. 2023-ra viszont a helyzet drámaian leromlott. A Covid alatt bevezetett és még ma is hatályban lévő jogszabályok lehetővé tették, hogy hazánk a 100 pontos átláthatósági skálán mindössze 22 pontot érjen el, és

ezzel az átláthatóság terén legrosszabbul teljesítő országcsoport, a demokrácia és a nemzetközi intézmények hatásaitól egyaránt mentes arab országok átlagos szintjére süllyedjen

– kommentálta a 2023-as pocsék eredményeket a KFIB.

Törvény helyett rendelet

A nagymértékű romlás oka, hogy a felmérésben jelentős súlyt képviselő költségvetési javaslat nem készült a 2023-ban végrehajtott költségvetéshez. Bár 2022 nyarán a kormány benyújtotta, és az Országgyűlés jóváhagyta a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot, a kormány 2022 decemberében, közvetlenül a költségvetési év kezdete előtt saját hatáskörben, kormányrendelettel felülírta a jóváhagyott költségvetési törvényt, és a saját változatát kezdte el végrehajtani. Nem volt tehát a felmérés keretében értékelhető költségvetési javaslat, mert a költségvetés korábbi változata érvényét vesztette, míg a kormányrendelet törvényhozói jóváhagyás nélkül nem értékelhető költségvetési javaslatként.

2023 januárjában a Magyar Államkincstár e 2022 decemberében kihirdetett, semmilyen független intézmény által meg nem vizsgált, a parlament által meg nem vitatott és el nem fogadott kormányrendelet alapján kezdte meg a közpénz elköltését. Nehéz ennek a ténynek a súlyát eltúlozni

– értékel erősebb szavakkal a KFIB.

A költségvetési felügyelet helyzete Magyarországon különösen aggasztó, főleg, ami a 2023-as rendeleti költségvetést illeti (azzal együtt is, hogy a költségvetést a kormány később, már végrehajtása közben bevitte az Országgyűlés elé). Az OBS eredményei szerint a közpénzek felügyeletét vizsgálva az Állami Számvevőszék fenntartotta kiválóhoz közeli teljesítményét. Az Országgyűlés szerepe azonban minimálisra csökkent: a költségvetés végrehajtása során eddig sem tartott miniszteri meghallgatásokat a költségvetés aktuális helyzetéről, viszont a költségvetés megalkotásában legalább megőrizte jóváhagyói szerepét. A kormány költségvetési rendeletével de facto megfosztotta az Országgyűlést ezen jogkörétől, mert nem kérte a törvényhozás jóváhagyását a költségvetéshez annak végrehajtása előtt, az Országgyűlés bizottságai nem vitatták meg a költségvetést, így az országgyűlési képviselőknek sem volt esélyük, hogy bármilyen javaslattal módosítsanak a költségvetésen annak végrehajtása előtt.

Népképviselet helyett kormányzás

Egyébként az Országgyűlés felügyeleti szerepe az elmúlt bő tíz év során fokozatosan csökkent, ahogy egyre több jogkört adott át a kormánynak. Tíz évvel ezelőtt még csak a különböző költségvetési tartalékok esetében adott előzetes jóváhagyást az Országgyűlés, vagyis a költségvetés kedvező alakulása esetén a kormány saját hatáskörben dönthetett a tartalékok felhasználásáról.

Ezt a folyamatot tetőzték be a veszélyhelyzeti szabályok. A veszélyhelyzet bevezetésével még szélesebb körű felhatalmazást kapott a kormány költségvetési ügyekben, ezáltal rendeleteivel az átcsoportosítások mellett adókat vetett ki vagy módosított (mint például a gyógyszergyártók különadója, az extraprofitadó vagy a szociális hozzájárulási adó kamatjövedelmekre kiterjesztése). Ezt a kiterjesztett jogkört felhasználva, a veszélyhelyzetre hivatkozással írta felül a kormány rendeletével a 2023-as költségvetést, igaz, utólag 2023 tavaszán az Országgyűlés jóváhagyta a módosított költségvetést.

A kormány már el sem játssza, hogy a költségvetés törvény

Tegyük hozzá: mára a kormány már el sem játssza, hogy a költségvetés egy törvény lenne, amit a legfőbb népképviseleti intézmény, az Országgyűlés fogad el, és amelyet a kormány csak végrehajt. A kabinet vezető politikusai több alkalommal teljesen nyíltan beszéltek arról, hogy a büdzsé csak amolyan iránymutatás, sőt Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár egy alkalommal azt írta: maga az éves költségvetés és annak végrehajtása nem cél, hanem gazdaságpolitikai eszköz.

A kormány már el sem játssza, hogy a költségvetés törvény lenne

Amolyan terv, még csak nem is cél, hanem eszköz – mondják kormánytagok a költségvetésről. Valójában a költségvetés egy törvény, amit a kormánynak végre kell(ene) hajtania.

A gyakorlat évek óta azt mutatja, hogy a kormány teljesen gátlástalanul módosítgatja év közben a költségvetést – sőt már a megelőző évben, a parlamenti elfogadás után. Ez így volt már az immár örökösnek tűnő veszélyhelyzetek előtt.

Ami a 2024-es költségvetést illeti, annak elfogadása a normál, parlamenti úton történt, vagyis ha az OBS felmérése az idei büdzsére vonatkozna, akkor Magyarország nem kapott volna ennyire borzasztóan alacsony pontszámot.

Ám ez mára már csak formaság, a kormány elismerte, hogy a költségvetés törvénybe foglalt állapotában végrehajthatatlan, illetve nem kívánja végrehajtani. Elismerte szóban, illetve az EU-nak benyújtott konvergenciaprogramban, amelybe e 2,9 GDP-százalékoshoz képest jelentősen, 4,5 százalékosra emelt hiánycélt, alacsonyabbra várt gazdasági növekedést stb. írta bele.

Semmi jót nem remél és ígér a kormány a konvergenciaprogramban, a várható megszorításokról pedig hallgat

Szerényebb növekedést, nagyobb hiányt és lassabban csökkenő adósságot vetít elő középtávra a friss konvergenciaprogram, amely eltitkolja, milyen deficitcsökkentő intézkedésekre készül a kormány a választások után.

Majd a választások után

Azzal együtt, hogy a költségvetési törvény csak papíron létezik, nincs arra vonatkozó, érvényesnek tekinthető kormányzati ígéret, hogy mikor és milyen módon fogják módosítani. Ha egyáltalán. A módosítás – elvileg – nem opcionális, a kormánynak mára ugyan közel korlátlan jogköre van a büdzsé saját hatáskörben végzett módosítására, ám a sarokszámokhoz – beleértve a hiánycélt, a kiadási és bevételi főösszegeket – nem nyúlhat. Márpedig a sarokszámok már nem állnak.

A Pénzügyminisztérium bemutatta, hogyan sikerült összehozni 4 hónap alatt 12 havi hiányt

Még áprilisban is az áfabevételek elmaradása volt a legnagyobb probléma, nem pedig a kamatkiadások vagy a „rezsicsökkentés”, amelyekre a kormány előszeretettel mutogat.

Állítólag az idei költségvetés újratervezése folyamatban van. Ezt korábban a kormány a 2025-ös büdzsé összeállításával egy időre ígérte, ám akkor még úgy volt, hogy a bevett gyakorlatnak megfelelően a költségvetést tavasszal összeállítják, és nyár elején átviszik az Országgyűlésen. Varga Mihály pénzügyminiszter azóta bejelentette, hogy a költségvetést majd csak ősszel terjesztik be.

A hivatalos indoklás szerint az amerikai elnökválasztás miatt. Ami nyilván teljesen megalapozatlan érv, valószínűleg a kormány az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat akarja kivárni. Illetve hát talán visszatért a józan racionalitás útjára, a tavaszi költségvetések még békeidőben is túl korán készültek ahhoz, hogy pontos gazdasági előrejelzésekre alapozódjanak.

Forrás:
http://hvg.hu/gazdasag/20240529_a-magyar-koltsegvetes-az-arab-orszagok-szintjere-zuhant#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Átlagosan ennyit dolgoztak tavaly a magyarok

Az átlagos munkahét hossza az Európai Unióban évről évre rövidül. Íme a legfontosabb megállapítások: A …