Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Sikeres hetet zárt a forint. A Magyar Nemzeti Bank 25 bázispontos kamatcsökkentése ellenére a hazai fizetőeszköz tovább erősödött mind az euróval, mind a dollárral szemben. A régióban is kiemelkedően teljesített a hazai fizetőeszköz. A lengyel zlotyval szemben például péntekre kétéves csúcsra kapaszkodott. Ez arra utal, hogy a befektetők bizalma érezhetően javult, és nőtt a magyar gazdasággal kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóság.
A hét végére azonban ismét a geopolitikai kockázatok kerültek előtérbe. Péntek délután Amerika és Irán közötti feszültségek hatására emelkedni kezdett az olaj ára, ami közvetve a forintra is nyomást gyakorolt. A helyzet szombat reggel tovább éleződött, az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen. Később Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre. A hírek szerint az izraeli források úgy tudják, a támadás első szakasza várhatóan négy napig tart.
Izraeli jelentések szerint a szombati akciót hónapok óta tervezték. A zsidó állam jelezte, „mindent beleadnak” a konfliktusba, és állításuk szerint az Egyesült Államok is hasonló állásponton van. Így összességében az biztosan kijelenthető, hogy ennek a háborúnak a hatásait a globális piacok már a hét elején beárazhatják, ami fokozott volatilitást hozhat a nemzetközi és a hazai eszközök piacán egyaránt.
Energiaár-robbanás jöhet
Izrael és az Egyesült Államok szombat reggeli, Irán elleni támadása azonnali hullámokat vetett a globális energiapiacokon. A WTI típusú amerikai nyersolaj ára több mint 7 százalékkal ugrott meg – ilyen mértékű emelkedésre 2022 márciusa óta nem volt példa –, a jegyzés így hordónként 73 dollárig kapaszkodott fel. Az európai földgáz ára szintén élesen emelkedett, miközben az arany történelmi csúcs közelébe drágult. A befektetők egyértelműen ebbe az eszközbe menekítik a befektetéseiket háborús helyzetben.
Ráadásul később az iráni Forradalmi Gárda a hírek szerint figyelmeztette a térségben közlekedő hajókat, hogy senki sem kelhet át a Hormuzi-szoroson. Teherán korábban már többször célba vette az itt közlekedő kereskedelmi hajókat, és a szoros blokádját is kilátásba helyezte. A mintegy 50 kilométer széles és helyenként legfeljebb 60 méter mély Hormuzi-szoros katonai szempontból viszonylag könnyen elzárható. A térségben több gyéren lakott, illetve sivatagos sziget is található, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak.
A világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának számító szoros kapcsolja össze a legnagyobb öböl menti olajtermelő országokat – köztük Szaúd-Arábiát, Iránt, Irakot és az Egyesült Arab Emírségeket – az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel, így kulcsszerepet játszik a globális energiaellátásban. A JPMorgan Chase elemzői szerint egy kiterjedtebb regionális konfliktus akár napi 2,1 millió hordóval is visszavetheti a világpiacon elérhető kőolaj mennyiségét.
2024-ben a globális kőolaj- és kőolajtermék-fogyasztás mintegy ötöde – napi átlagban körülbelül 20 millió hordó – a Hormuzi-szoroson haladt át, ami jól mutatja az útvonal kulcsszerepét a világ energiaellátásában. Orbán Viktor miniszterelnök ezért szombaton arra figyelmeztetett, hogy jelentős energiaár-robbanás fenyeget az iráni háború miatt,
ezért kétszeres veszély, hogy az ukránok elvágták Magyarországot az olcsó orosz energiától. A miniszterelnök szerint az iráni háború közvetlenül is érintheti Magyarországot.
Egy újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Irán jelentős mennyiségű kőolajat szállít a világpiacra, és ha háború van, az a kitermelést és a szállítást is visszavetheti. Emellett Irán egy kulcsfontosságú tengeri átjárót is ellenőriz. „De mit jelent mindez? Hogy sokkal kevesebb kőolaj kerül a világpiacra, ez áremelkedést eredményez, ezt valahogy ki kell védenünk” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: éppen ezért lenne kiemelten fontos az orosz olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
„Súlyos háború előtt állunk, ez meg fogja bénítani az ottani olajkitermelést és -szállítást. Könnyen lehet, hogy a Barátság kőolajvezeték fontossága az iráni háború miatt a kétszeresére nő” – jelentette ki.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, konfliktus pillanatok alatt megemelte az energiaárakat, ami az inflációtól a kamatdöntésekig mindent befolyásol. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint Magyarország számára most minden kockázatvállalás káros – a Barátság kőolajvezeték működése és a politikai stabilitás megőrzése elemi fontosságú.
„Az üzemanyag, az áram, a fűtés és a közlekedés drágul, és ez szinte minden más – az élelmiszerek, a szállítás és a gyártás – költségét is megemeli” – fogalmazott Pásztor. Az energiaválság hatásai begyűrűznek az élelmiszerárakba is. A földgáz kulcsfontosságú alapanyag a műtrágyagyártásban, az üzemanyagárak emelkedése pedig közvetlenül érinti a mezőgazdasági termelést és a szállítást. Ha mindez tartósan fennmarad, az energiaimportőr országok növekedése lelassulhat. A központi bankok nehéz döntéssel szembesülhetnek. Ha az infláció emelkedik, a kamatok hosszabb ideig magasabbak maradhatnak, de a magasabb kamatok tovább lassíthatják a gazdaságot.
Pedig Varga Mihály pont most nyugtatta meg a piacot, kamatvágás után is erősödött a forint
Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője az Indexnek arról beszélt, hogy a hét elején még jóval gyengébb szinteken állt a forint. Hétfő reggel az euró jegyzése 380 forint fölé is benézett, ehhez képest péntekre már a 375–377-es sávban zajlott a kereskedés az euró/forint piacon. A dollárral szemben hasonló mozgást láthattunk, hétfőn még 322 forint felett is járt az árfolyam, amely a hét végére 318 forint környékére erősödött.
Kedden az euró–dollár árfolyam viszonylag szűk sávban mozgott. Reggel 1,1775 körül járt a jegyzés, nap közben végig az 1,1760–1,1790-es tartományban ingadozott, majd végül 1,1770 közelében zárta a napot. Érdemi elmozdulást még az sem hozott, hogy a Conference Board a vártnál kedvezőbb fogyasztói bizalmi indexet tett közzé – a dollár így kedden sem talált egyértelmű irányt. A forint a keddi kamatdöntés bejelentéséig 378,6 és 379,5 között hullámzott az euróval szemben.
Jól látszott, hogy a piac gyakorlatilag már teljesen beárazta a 25 bázispontos kamatcsökkentést. a döntés kihirdetése után sem indult gyengülésnek a hazai deviza.
Sőt, a sajtótájékoztató alatt inkább erősödést láthattunk, a forint megközelítette napi csúcsát. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy Varga Mihály hangsúlyozta, a mostani lépés nem jelenti egy kamatcsökkentési ciklus elindítását. A piac ezt határozott, szigorú üzenetként értelmezte, ami támogatta a forintot. A várakozások szerint a februári kamatcsökkentést márciusban újabb, 25 bázispontos lazítás követheti. Ezt elsősorban az alacsony infláció teszi lehetővé.
„Azt […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!