Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Havi 150 ezer forintos, a SZÉP-kártyával azonos adózású lakhatási támogatást adhat a munkáltató jövő évtől a 35 év alatti munkavállalóknak az eddig megismert információk szerint. Ezt az összeget nem csak a hitelek törlesztésére, hanem a bérleti díjak finanszírozására is felhasználhatják a fiatalok.
A napokban bejelentett lakhatási támogatásról szóló döntés önmagában nem jelent meglepetést: már a korábbi tájékoztatások és a nemzeti konzultáció egyik kérdése alapján is számítani lehetett arra, hogy a dolgozók albérleti kiadásait valamilyen formában támogatja majd az állam.
Az viszont újdonság, hogy a lakástámogatási rendszer a saját tulajdon megszerzése mellett már a bérleti díjak finanszírozásában is segítséget nyújt. A munkáltatók kedvező adózású, béren kívüli juttatással szállhatnak be a munkavállalók lakhatási költségeibe, lényegében a cafeteria rendszer részeként
– jelentette ki az Index érdeklődésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Masszív drágulás hosszú távon
A lakhatási támogatásnak mindenképpen van létjogosultsága, hiszen a lakbérek hosszabb, egy-másfél évtizedes időtávon távon elég magas szintre emelkedtek a 2020 augusztusa óta minden hónapban megjelenő KSH-ingatlan.com lakbérindex adatai szerint. Erről a mutatóról Balogh László lapunknak elmondta, a bérelhető lakóingatlanok díjairól és azok alakulásáról a 2020 előtti három évtizedben nem volt elérhető folyamatosan frissülő statisztikai adat,
ezért is jelentett előrelépést és újdonságot, amikor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elindította a platformmal való együttműködésben a lakbérindexet, amely ismerteti hónapró hónapra, hogy országosan, Budapesten, valamint a különböző régiókban hogyan változtak az átlagos lakbérek.
- Országosan a lakbérek 2015-höz képest nominálisan több mint 111 százalékkal nőttek,
- Budapesten pedig 102 százalékot is meghaladta a drágulás üteme.
- Azaz mindkét mutató az elmúlt 10 évben több mint duplájára emelkedett.
- Az inflációs hatással korrigálva, reálértéken pedig országosan több mint 28, míg a fővárosban 22 százalékkal emelkedtek.
A drágulás hosszabb távon tehát jelentősnek mondható, még akkor is, ha a legfrissebb, októberi adatok szerint megtorpant a korábbi lendület. A múlt hónapban ugyanis országos szinten az átlagos lakbérek 0,5 százalékkal csökkentek a szeptemberi szinthez képest, miközben Budapesten 0,1 százalékkal nőttek.
„Az októberi stagnálás több tényezővel magyarázható. Egyrészt szeptemberben lecsengett az albérletszezon, másrészt azzal, hogy a bérlők egy része elérte a fizetőképességének határait. Másképp fogalmazva a bérleti díjak három éve folyamatosan emelkednek, és elérték azt a szintet, amelyet a bérlők többsége már nem hajlandó vagy nem tud megfizetni” – ismertette a rövid és hosszú távú trendeket és az azok közötti eltéréseket a vezető gazdasági szakértő .
Szabad az átjárás?
Lapunk kérdésére egy, az ingatlanpiaci hírekben ritkán megjelenő részletre is rámutatott a szakember. Mégpedig a különböző árkategóriák között átjárás nehézségéről a kiadó lakások esetében.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy drágultak az albérletek, és folyamatosan tűnnek el az olcsóbb kiadó lakások a piacról, ami természetszerűleg hozza magával a kereslet csökkenését ezekben az ársávokban meghirdetett albérletek iránt. A magasabb bérleti díjjal elérhető kategóriákban szereplő kiadó lakások iránt viszont nem nőtt annyival az érdeklődések száma
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!