Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2021-től mért halmozott csapadékhiány országosan elérte a 462 mm-t – számolt be nemrég a Válasz Online. Az Alföldön és a Tisza vízgyűjtőjén ez az érték eléri vagy meghaladja a 900 millimétert. A HungaroMet adatai szerint idén áprilisban mindössze 4 mm csapadék hullott, ami az ilyenkor megszokott országos átlag mindössze tizede. Áprilisban az ország egyes térségeiben hat hét alatt nem hullott mérhető csapadék – ezzel ez volt az egyik legszárazabb április 1901 óta. A talaj felső egy méteres rétegéből helyenként 100–120 milliméter víz hiányzik a telítettséghez képest.
„Ez nem rossz év: ez több éve halmozódó, strukturális vízválság” – hangsúlyozták a nevük elhallgatását kérő gazdák lapunknak.
Rámutatnak, hogy a hazai jégkárelhárító rendszer békési pilotprogramja 2010-ben indult, az országos lefedettség 2018-ra zárult le. A magyar mezőgazdaság modernkori legsúlyosabb aszályos évei – 2012, 2017, 2022, 2024 és most 2026 – mind ebbe az időszakba esnek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) álláspontja szerint ez véletlen egybeesés. Lehet, de a minimum, hogy egy hatástanulmányt kellene végezni ennek megállapítására, ami azonban teljes mértékben hiányzik, immár másfél évtizede
– hangsúlyozták.
Egy rendszer, amely önmaga felett bíráskodik
A téma nem újkeletű. A gazdák korábban is szót emeltek a jégkármérséklő rendszer működése ellen, azt állítva, hogy a generátorok működése után „szétoszlanak” a felhők, vagy máshol hullik le a csapadék. Egyes termelők a rendszer leállítását követelték, mert nem látták bizonyítottnak, hogy az Országos Jégkármérséklő Rendszernek, vagyis a „Jégernek” nincs köze a kelet-magyarországi aszályhoz.
A Jégerről szóló nyilvános vitában van egy szerkezeti probléma, amit eddig elnéztünk. A rendszert a NAK üzemelteti, a hatékonyságát is ő méri, ahogy a rendszer költségvetését is nagyrészt az kamara kezeli. A rendszer kritikáira ugyanakkor már nem válaszol. És amikor egy gazda – Békésből, Hajdúból, Jász-Nagykun-Szolnokból – felteszi a kérdést, hogy működik, vagy árt a rendszer, a választ ugyanaz a NAK adja meg, amelynek intézményi és pénzügyi érdeke fűződik a válasz tartalmához
– hívták fel a szerintük visszásságokra a figyelmet.
„Egyetlen demokratikus jogállam sem engedi meg, hogy egy intézmény egyszerre legyen kezelő, finanszírozó, mérő és bíró. A NAK „tévhitek és valóság” panelje erre a strukturális problémára nem ad választ, mert nem adhat. A kérdés nem az, hogy a NAK mit gondol saját magáról, hanem az, hogy a magyar adófizetőnek, a magyar gazdának van-e joga ahhoz, hogy egy független tudományos testület mondja meg, mit művel az ezüst-jodid a magyar égbolton” – hangoztatják.
Hogyan működik a rendszer?
A hazai jégkármérséklő rendszer működésének lényege, hogy a kialakuló zivatarfelhőkben csökkentse a nagy méretű jégszemek kialakulásának esélyét. A rendszer talajgenerátorok hálózatából áll, amelyek ezüst-jodid tartalmú anyagot juttatnak a légkörbe a zivatarok kialakulása előtt vagy közben. Az ezüst-jodid szerkezete hasonlít a jégkristályokéhoz, ezért a felhőkben mesterséges kondenzációs magként viselkedik: a nedvesség sok apró jégszem körül oszlik el, így ahelyett, hogy néhány nagy, pusztító jégdarab alakulna ki, sok kisebb jégszem keletkezik. Ezek gyakran még a földet érés előtt elolvadnak, vagy jóval kisebb károkat okoznak a mezőgazdaságban és az épített környezetben. A rendszert Magyarországon országos lefedettséggel működteti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, meteorológiai radarok és időjárási előrejelzések alapján aktiválva a generátorokat a veszélyeztetett térségekben.
„Amit a világ tud, és amit nálunk elhallgatnak”
A gazdák felhívják a figyelmet, hogy a felhőkezelés nemzetközi megítélése „egészen másmilyen, mint amilyennek a hazai szakmai kommunikáció láttatni igyekszik”. Felidézik, hogy
- az amerikai Government Accountability Office 2024 decemberében közzétett, szövetségi szintű technológiai értékelése szerint az Egyesült Államokban tíz tagállam betiltotta vagy mérlegeli a felhőmódosítás betiltását.
- A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése külön figyelmeztet arra vonatkozóan, hogy a felhőmódosító technológiák – köztük a jégkárelhárítás – lokális szinten módosíthatják az időjárási mintázatokat, és hogy az alkalmazott vegyszerek (ezüst-jodid, jodidsók) egészségügyi és környezeti hatásai folyamatos monitorozást igényelnek.
- A Northeastern University klímaadaptációs kutatója a felhőkezelést „az ultimate silver bullet”-nek nevezte: olyan technológiai illúziónak, amely elvonja a figyelmet a valódi, strukturális vízgazdálkodási kérdésekről.
- Franciaországban az ANELFA – a magyar Jéger francia párja – kizárólag jégelhárításra használja a rendszerét, és kifejezetten nem állítja, hogy a csapadékot ne befolyásolná.
„Az amerikai jelentések szerint a felhőkezelés hatékonyságát illetően a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!