Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bizonytalan gazdasági és szabályozói környezet, visszafogott fogyasztói magatartás – így válaszolt az Index azon kérdésére a Tesco Magyarország vezérigazgatója, miként tudná leírni a kiskereskedelmi szektor jelenlegi helyzetét. „A kiskereskedelem különösen érzékenyen reagál a háztartások hangulatára” – hangsúlyozta Pálinkás Zsolt. A Tesco belső mutatói – köztük a heti több millió tranzakció adataiból számított „magabiztossági index” – azt jelzik, hogy a vásárlói bizalom hosszabb ideje negatív tartományban mozog, az elmúlt három-három és fél évben azonban inkább stagnált, mint romlott.
A reálbérek emelkedése szerinte csak lassan csapódik le a költésekben, ezért a vállalat stratégiájában az alkalmazkodóképesség és a gyors reagálás került előtérbe. „A korábbi válságok rávilágítottak, hogy a hagyományos, lassabban mozduló működési modell nem elég egy sokkokkal terhelt korszakban. Ezért a döntéshozatal felgyorsítására és az előrejelzési rendszerek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt” – fogalmazott a vezérigazgató.
Ellenállóbbá vált, mégis sebezhetőbb lett
Az elmúlt öt év tapasztalatait összegezve Pálinkás Zsolt arról beszélt, hogy a kiskereskedelem egyszerre lett gyorsabb és kiszolgáltatottabb.
„A járvány, az infláció, a háborús hatások és a szabályozói beavatkozások ugyanakkor arra kényszerítették a Tescót, hogy adatvezérelt irányba mozduljon, és gyorsabban reagáljon a piaci változásokra. A gyakori külső sokkok miatt maga a szektor sérülékenyebb lett, mert egy-egy döntés akár milliárdos nagyságrendű következményekkel járhat a forgalomra vagy az eredményre” – fejtette ki.
A kormány szerint a fogyasztás szárnyal, és számos elemző is megerősítette, hogy a magyar gazdaságot gyakorlatilag egyetlen elem, a fogyasztás tartja felszín felett. Kíváncsiak voltunk, miként néz ki ez a túloldalról. Pálinkás Zsolt elmondta, fontos különbséget tenni az egyes fogyasztási területek között. „A szolgáltatásokban és bizonyos online csatornákban élénkülés látszik, az élelmiszer-vásárlás volumene viszont továbbra is inkább stagnál. Adataink szerint a kosárértékek lassan emelkednek, de ez inkább áremelkedésből, mint valódi mennyiségi bővülésből fakad. Ez azt mutatja, hogy a háztartások még mindig óvatosak, a bizalom újjáépülése hosszabb folyamat” – szögezte le.
Inflációs sokk: gyorsabb reakciók és saját márkák
A 2022–2023-as inflációs időszak tanulságai között Pálinkás Zsolt kiemelte, hogy a fogyasztók meglepően gyorsan változtatják meg szokásaikat. „Akkoriban sok kosárban kevesebb termék jelent meg, nőtt a saját márkák aránya, és az akciók szerepe is felértékelődött. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a trendeket még korábban kell felismerni, és hamarabb szükséges módosítani a kínálaton, a promóciókon vagy a készletezésen” – mondta.
Azóta is nyitott kérdés, hogy az élelmiszerlánc mely szereplője, szereplői okozták az inflációt. A Tesco-vezér szerint a beszállítók, a kereskedők és a fogyasztók egyaránt érintettek. „A termelők költségei – az energia, az alapanyag és a szállítás – drasztikusan emelkedtek, amit csak részben tudtak továbbhárítani. A kiskereskedelemben az árrések szűkültek, különösen az ársapkák, majd most az árréssapkák bevezetése után, így több lánc veszteségeket realizált. A vásárlók pedig saját pénztárcájukon érezték meg a drágulást, és visszafogták a vásárlásaikat” – mondta Pálinkás Zsolt, aki felhívta a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azon elemzésére, miszerint az infláció fő hajtóereje nem a kiskereskedelmi profit, hanem a beszerzési árak ugrása volt.
Szerinte a GVH tejtermékek piacán, valamint a tojáspiacon végzett tavalyi ágazati felmérése is egyértelműen rámutat, hogy „az infláció összetett folyamat volt, amelyet nem lehet egyetlen szereplőre – a kereskedelmi láncokra – leegyszerűsítve visszavezetni”.
Árréssapkák, különadók és bizonytalan tervezés
Ugyanakkor a szabályozói környezet továbbra is kiszámíthatatlan, a gyakori változtatások megnehezítik a hosszú távú tervezést – jelezte a cégvezető.
Az elmúlt két évben a kiskereskedelmi szektor több tízmilliárd forintos mínuszt realizált, ami a beruházások ütemét és a fejlesztési terveket is visszafogta.
A bevezetett, majd 14 termékre kiterjesztett árréssapka azonnali árcsökkenést hozott ezekben a kategóriákban, ugyanakkor jelentős bevételkiesést okozott, amelyet más területeken kellett ellensúlyozni.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a jelenleg is érvényben lévő 4,5 százalék kiskereskedelmi különadón felül számítanak-e újabb állami extra terhekre a kiskereskedelemben. Elmondta: folyamatosan elemzik a helyzetet, ám nincs konkrét információjuk újabb célzott teher bevezetéséről – de a közelmúlt tapasztalatai miatt minden nagyvállalat kénytelen több forgatókönyvre felkészülni. Elmondta azt is, hogy tovább csökkent a fogyasztói árindex, ezen belül kifejezetten alacsony az élelmiszerek vendéglátási szolgáltatások nélkül számított inflációs adat.
Az árréstop kivezetésének véleménye szerint eljött az ideális pillanata, mert a csökkenő világpiaci árak mellett annak most lenne a legkisebb hatása a fogyasztói árakra.
Rámutatott, hogy a kiskereskedelemben hagyományosan alacsonyak a marzsok, így nehéz valódi extraprofitról – ezáltal extraprofitadó lehetőségéről – beszélni, különösen egy olyan időszak után, amikor több lánc is veszteséges volt.
Fájnak a kormányzati intézkedések
Ha már veszteséges évek, a 24.hu arról írt, hogy a kormányzati intézkedések, – a különadók és az árkorlátozások – a piacvezető Lidl kivételével valamennyi nagy kiskereskedelmi láncot milliárdos nagyságrendű veszteségbe taszították,
ami a Tesco esetében két év alatt 32 milliárd forintos mínuszt jelent.
Pálinkás Zsolt szerint ez az összeg nagyjából helytálló, amikor pedig a 2025 év pénzügyi eredményeiről érdeklődtünk, elmondta: a pénzügyi év február végi zárása miatt konkrét számokat nem tud mondani, de a teljesítmény nagyjából követte az iparági trendeket. Az online értékesítés tovább nőtt, miközben a fizikai üzletekben inkább stagnálás volt tapasztalható.
A hatékonyság egyik fő mérőszámának tartott egy főre jutó árbevételre irányuló kérdésünkre a vezérigazgató elmondta, hogy azt erősen torzíthatják a szabályozói beavatkozások.
Az ársapkák és árréssapkák idején csökken az átlagos kosárérték, így az egy dolgozóra jutó bevétel is visszaesik, még akkor is, ha a kosárban lévő termékek darabszáma nő. Emiatt ezeket az adatokat mindig összefüggéseikben kell értelmezni.
Ahogy szerinte a 116,3 milliárd forintos alaptőke-csökkentést is kontextusában kell értelmezni. Sajtóhírek szerint ez az eladásra való előkészítés jele lehet.
Bárcsak egyszer megélném, hogy egy interjú során nem kérdeznek a Tesco Magyarország értékesítéséről. Hosszú évek óta cáfolom ezeket a híreszteléseket. Szerintem elég bizonyíték, hogy még mindig itt vagyunk és idén a harmincadik születésnapunkat ünnepeljük
– mondta a vezérigazgató, majd a konkrét kérdésre rátérve kifejtette: az alaptőke-csökkentés nem cégeladási előkészítés volt, hanem pénzügyi-technikai lépés: […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!