Térdig fogunk járni a szemétben, ha az új rendszert nem tanuljuk meg

Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója az Indexnek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy

• hogyan néz majd ki a jövőben a lomtalanítás,
• egyeztettek-e az új rendszerről az önkormányzatokkal,
• hogyan érinti a lomtalanítás az egyszerű állampolgárokat,
• illetve hogy mostantól hova vihetjük a régi bútorokat.

Az elmúlt hét attól volt hangos, hogy a MOHU felforgatja a jól megszokott budapesti lomtalanítást. Tehát akkor mi lesz a budapesti lomtalanítással?

Az a cél, hogy tisztább és jobb megoldást találjunk, éppúgy, mint a nyugat-európai városokban vagy akár a legtöbb hazai településen. Budapesten mintegy 150 helyszínen tervezzük gyűjtőpontok kialakítását, kerületenként akár 10-12 db-ot is, hogy mindenkinek elérhető helyszín legyen, és le lehessen adni minden feleslegessé vált kacatunkat. A helyszínekről előzetesen értesítjük a lakókat, és az információkat elérhetik majd a MOHU BP oldalán is.

Praktikusan ez úgy néz ki, hogy a lakos elviszi a törött biciklit – vagy épp a festékesdobozt – a gyűjtőpontra, és a helyszínen jelen lévő szakember segítségével mindent beraknak abba a konténerbe, amelyikbe való.

Hirdetés

Olyan, mintha a környék minden évben három napra teljesen ingyen kapna egy hulladékudvart. A gyűjtőpontról folyamatosan szállítják el a hulladékot, nem kell kerülgetni napokig az utcákon a szeméthalmokat. Természetesen azokra is gondoltunk, akik bármilyen akadályoztatás miatt nem tudják megoldani. Az önkormányzatok kérhetik, hogy a MOHU munkatársai kimenjenek a rászorultakhoz, és ingyenesen elszállítsák a lomjait. Ez lehet bármilyen élethelyzet – egészségügyi, anyagi vagy szociális.

Ki jár jól igazán az új rendszerrel?

Ez nagyon szépen hangzik, de nem látom magam előtt, hogy az emberek olyan lelkesen vinnék a régi cuccaikat a 800 méterre lévő gyűjtőpontra. Nem arról van szó egész egyszerűen, hogy ez költséghatékony a MOHU-nak?

Az eddigi rendszer nem volt hatékony. Még a kommunizmusban alakult így, de azóta rengeteg minden változott. Sokkal hamarabb megununk és kidobunk dolgokat, ami hatalmas mennyiség minden évben, és változott a hulladékgazdálkodás, a hulladékról alkotott vélemény is. A feleslegessé vált készülékek, bútorok, veszélyes hulladékok eddig a lerakókba kerültek, és szinte semmit nem hasznosítottunk belőle újra, most megvan a lehetőségünk, hogy a hulladékból újra használati cikk legyen, óvva ezzel is a környezetünket.

És ha már a költségeket kérdezte: csak a lomtalanítás utáni takarításra évente mintegy 500 millió forint ment, most ezt is arra lehet fordítani, hogy gyűjtőpontokat alakítsunk ki, szakembereket küldjünk, de ez csak egy része a költségeknek. Szükség van szemléletváltásra, edukációra is.

De erre tényleg az a megoldás, hogy a kiszáradt festéket és a régi, rossz tévét cipelhetjük majd utcákon keresztül?

A kiszáradt festékesdoboz egy fontos kérdés, ez veszélyes hulladéknak minősül, amit eddig ömlesztve vittek el, vagy épp folyt az utcára. Ezeket az új rendszerben az erre kialakított kukásautó szállítja majd el, és így a megfelelő helyre kerül. Egyébként már van néhány kerület, amely felismerte ezt a problémát, és saját költségből külön szervezett veszélyeshulladék-gyűjtést a lomtalanításokon túl.

Pethő Zsolt MOHU-vezérigazgató

Fotó: MOHU

És akkor az ő kezdeményezésükkel mi lesz?

Nem fog fájni az önkormányzatoknak, ha ezért nem ők lesznek a felelősek, ennek is komoly költsége van. Ezzel csak segítünk nekik.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/12/19/mohu-hulladekgazdalkodas-hulladek-lomtalanitas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!