Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hagymásy Tünde, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetője, a Nők és férfiak Magyarországon című, közelmúltban publikált tanulmánykötet egyik összeállítója volt az Index segítségére, hogy a számok tükrében bemutassuk, hogy is állnak ma itthon a nők és férfiak közti különbségek, amennyiben az iskolai végzettségek alakulását és a nemek munkaerőpiaci helyzetét nézzük.
Az adatokból egyértelműen látszik, hogy
a magyar nők tanulás terén egy ideje lehagyják a férfiakat, ugyanakkor a tudományos és a szakmai előmenetelben mindez még kevésbé látszik.
Vagyis bőven adódnak problémák az esélyegyenlőséggel. Mutatjuk is a számokat, hogy kellően felkészültek legyünk, mielőtt véleményt formálnánk, és vitába szállnánk a sokszor indulatokat elszabadító kérdésekben.
Kik ma az iskolázottabbak Magyarországon? A nők vagy a férfiak?
A befejezett iskolai végzettséget nézve az alacsonyabb képzettségi szinteken alig találunk különbséget a nők és a férfiak között. Ám a magasabb szinteknél az utóbbi évtizedek tendenciáinak hatására már láthatóak a különbségek, mégpedig a nők javára – fogalmazott az Indexnek Hagymásy Tünde.
A nők iskolai végzettségi színvonala folyamatosan egyre magasabb.
Míg 2001-ben a 18 éves vagy idősebb magyar nők körében a legalább érettségivel rendelkezők aránya 40,2 százalék, a 25 évesek vagy idősebbek esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 11,6 százalék volt, az arányok 2016-ra 57,9 százalékra, illetve 23,9 százalékra nőttek.
Közben ráadásul a nők iskolázottsági színvonala a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett.
2011 óta a 18 éves vagy idősebb nők közül a legalább érettségivel rendelkező nők aránya 5,8, a férfiak aránya 5,3 százalékponttal emelkedett, a 25 éves vagy idősebb nők aránya 4,2, a férfiak aránya pedig 3,3 százalékponttal emelkedett.
Ma már tényleg több nő szerez itthon diplomát, mint férfi?
Az utóbbi években a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya valóban meghaladta a férfiakét.
2005-ben a 25 éves vagy idősebb nők 14,3 százaléka rendelkezett diplomával. Ez az arány 2011-ben a nőknél 19,7 százalékra, a férfiak esetén pedig 18,2 százalékra változott. Például a 2016-os adatok szerint a 60 éves vagy idősebb réteget leszámítva a diplomával rendelkező nők aránya az összes korcsoportban meghaladta a diplomás férfiak arányait.
A legnagyobb különbség ekkor a 25–39 éveseknél volt érzékelhető, ahol a diplomával rendelkező nők aránya 37,8 százalék, míg a férfiak esetén ez az arány 25,9 százalék.
Jellemzően mely területen tanulnak tovább a magyar nők?
2019-ben a felsőoktatás (itt most beleértve az alap-, mester- és osztatlan képzéseket) nappali munkarendjében a tanárképzés, oktatástudomány terén volt a legmagasabb a nők aránya, pontosan 76,3 százalék.
Ha egyetemről, főiskoláról van szó, a magyar nők körében szintén rendkívül népszerűek a KSH által az egészségügy, szociális gondoskodás és humán tudományok kategóriákba sorolt képzések. Az előbbinél 65,7 százalékos, az utóbbinál 64,7 százalékos női hallgatói arányt mértek két éve.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2021/01/24/nok_es_ferfiak_kulonbseg_diploma_munkaeropiac/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
